Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-09-10 / 35. szám

HITES KRISTÓF A Pázmány Péter Katolikus Egyetemért Múlt év októberében írt cik­kemben "Megújuló Magyar Szellem" címmel beszámoltam arról a nagy jelentőségű kezde­ményezésről, amely az új ma­gyar nemzedékek visszahódítá­­sára indult, azoknak az örök emberi eszményeknek szolgála­tára, amelyekre Szent István Ki­rály nemzete jövőjét építette. A Pázmány Péter Katolikus Egye­tem ennek a szellemiségnek je­gyében nyitotta meg első iskola­évét múlt októberben. Az ere­deti Pázmány Péter Tudomány Egyetemet a kommunista rend­szer Eötvös Loránd Tudomány Egyetemként a maga szellemi várának alakította át, leválasztva róla a Theológiai Fakultást, mint különálló, lefokozott Hittu­dományi Főiskolát. A rendszer összeomlása után természetesen felmerült az eredeti akadémiai helyzet visszaállításának kérdé­se. Összefüggött evvel a Bölcsé­szeti Kar kérdése, amelyet a rendszer marxi kommunista szellem fellegvárává épített ki. Vezető világi és egyházi szemé­lyek fejében érlelődött meg a meggyőződés, hogy a két Kar­nak független útra kell térnie, az eredeti alapítás eszmei vonalára, a keresztény humanista művelt­ség ápolásával. így jött létre áldozatos, önzetlen világi és egyházi személyek kezdeménye­zéseként a független Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teoló­giai Kara mellett az alapjaiban új Bölcseleti Fakultás. Az új egyetem elnyerte mind az állam, mind a Vatikán elismerését, doktori fokozat adásának jogával. A jövendő egyetemi telep ré­szére az állam átadta a festői fekvésű volt szovjet katonai tá­bor területét Piliscsabán, Buda­pest közelében, a helyi közigaz­gatás lelkes támogatásával. A Teológiai Kar megmaradt az Egyetemi Templom melletti régi épületben. A Bölcsészeti Fakul­tás ideiglenesen a Vincésrendi Nővérek volt anyaházában, a budai Ménesi úton kapott he­lyet. Ezt az épületet a kommu­nisták az élharcosaik kiképző is­kolájának használták s ehhez méltóan leélt állapotban hagyták hátra. Megfeszített munkával ál­lítottak helyre néhány termet az előadások megnyitására. Rövid előzetes hirdetés után több mint 700 jelentkező közül kiválasztott 250 egyetemistával kezdték meg az első akadémiai évet, jórészt önkéntes lelkes tanárokkal. Az első év befejezése után az Egyetem dékánja és moz­gató szelleme, Dr. Maróth Mik­lós közölt átfogó tájékoztatót, amelyből az alábbiakban adunk pár részletet. Ezek tükrözik a nagy vállalkozás lényegi képét. "Az oktatás a magyar nyelv és irodalom, történelem, szlovák és ókortudomány területén indult meg. Az egyetem törekvése ket­tős: egy Magyarországon isme­retlen rendszerben - sok diák, kevés tanár - igyekeztünk az ál­lami egyetemeknél gazdaságo­sabb módon, azokéval azonos, vagy jobb színvonalú oktatást adni. Az oktatás színvonala te­kintetében részben a szaktár­gyak kiválogatása, részben a számonkérés szigorúsága révén próbálunk a magyar átlagnál jobb lenni." "Az egyes tanszékek gyöngén vannak felszerelve. Egyete­münknek ugyan ingyen az ölébe hullott egy kétszázezer kötetes könyvtár. Kiegészítésül most fo­gunk kapni egy jó szlovák alap­­könyvtárt. Az 1993 szeptembe­rében induló német oktatás megindítására kapunk egy jó tanszéki könyvtárat az eichsti katolikus és a bonni állami egye­temtől. Ugyanakkor nincs köny­vünk az ókortudomány számára, és az angol oktatás ugyancsak könyvtár nélkül lesz kénytelen elindulni. A könyvhiány meg­szüntetése a további oktató munka sikerének előfeltétele." "Ugyancsak nehézséget jelent, hogy a diákok közé, mint min­denütt, itt is számos gyöngébb képességű is bekerült. Ezek ki­szűrése a szigorú vizsgák segít­ségével fontos feladatunk. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy diákjaink között több kiemelke­dő képességű van, zömük pedig szorgalommal képes az indulás­kor mutatott hátrány ledolgozá­sára." Előnye az egyetemünknek, hogy kezdettől fogva olyan szellemet lehetett meghonosí­tani a diákok között, amely eltér a többi egyetem szokásos légkö­rétől és látogatóinkat már az el­ső pillanatban kellemesen lepi meg. Ez részben annak is kö­szönhető, hogy a véletlenszerű­en verbuválódott diákok egy meglehetősen széles rétege el­kötelezett a keresztény hit és er­kölcs mellett. Ők egyetemünkön az otthoni normáknak megfe­lelően viselkednek, öltözködnek és nem érzik a kényszert egy hangos kisebbség elvárásaihoz igazodni." "Ugyancsak előnye az egyete­münknek, hogy a diákok tudo­másul vették, hogy itt tanulni kell! A bukások száma már az első félév végén ráébresztette őket erre, de ez a szám még nő­ni is fog az augusztus végi pót­vizsgaidőszakban." "A vallási nevelés előmozdítá­sát szolgálják az egyetemesen kötelező tantárgyak között azok, amelyek a hittudományokhoz kapcsolódnak... A kötelező tan­tárgyak között szerepelt egy év görög filozófia és egy logikai be­vezető tantárgy, az érveléstech­nika. A második évtől ezeket követik az egyházatyák irodal­ma, a görög filozófiát követő skolasztikus filozófia, Szent Ta­mással a központban, és az egy­háztörténeti kurzus folytatása. A második évtől új szakok indul­nak. A latin mellett megindul a görög, a hebraisztikai és az ara­­bisztikai képzés, különös tekin­tettel a judaizmusra és iszlámra. Elindul a német és angol szakos oktatás, valamint a média szak­oktatás. Az idén ősszel szándék­­szunk megindítani a nyelvtanári képzést, mégpedig az összes nagy európai nyelven. Ez az ELTE hároméves, nyelvtanári képzésével azonos szintű diplo­mát jelentene. Minden hallgató, akinek nincs angol nyelvvizsgája, angolt tanulni köteles. Minden történész és nyelvszakos, akinek nincs latin érettségije, köteles latint tanulni." MEGNYÍLT a Csárdás Étterem DOHÁNYZÓTERME (kerthelyiség) Előzékeny figyelemmel hívjuk mindazokat, akik még nem tudtak leszokni... 5820 Melrose Avenue Los Angeles "Minden félévben tartunk egy­­egy lelkigyakorlatot; halottak napján és hamvazó szerdán. Ezek alkalmával kiderült, hogy többen szeretnének megkeresz­­telkedni, többen pedig azt a hi­tet, amelyben megkeresztelked­­tek, jobban megismerni. El­mondhatjuk, hogy fiataljaink kö­zött erős vágy él a vallás iránt." "Az új iskolaévben szeretnénk 450 diákkal indulni. Ez viszont azt jelenti, hogy jelenlegi he­lyünkön már nem tudunk elfér­ni. Az oktatást csak szükség­megoldással, például terembér­léssel a közeli evangélikus temp­lomban tudjuk folytatni. Koráb­bi tervünk ellenére 1994-ben még nem tudjuk Piliscsabán el­kezdeni az oktatást. Ez azt je­lenti, hogy az új szakokkal bő­vülve egyetemünk a jelen helyen működésképtelenné válik." Ezek a dékáni hírek meg­győző képet adnak a vállal­kozás nagyvonalúságáról, egy­ben hősiességéről. Nem is szólva a keresztény nemzeti művelődés megerősítésének felmérhetetlen jelentőségéről. Az ország a jövő évi választá­sokra való készülődés lázában él. A sok versengő párt közt a nemzet nagy része még abban is bizonytalan, hogy egyáltalán sza­­vazzon-e, mert nem látnak töb­bet a pártok harcában a hata­lomért való viaskodásnál. Aligha várják sokan a választások ered­ményétől a nemzet új jövőjének biztosítását. Ehhez az új nemze­dékek lelki-szellemi átalakításá­ra van szükség. Ennek tudata hozta létre és készteti hősies erőfeszítésre az új Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem létreho­zóit és továbbfejlesztőit. Budapesten működik a Soros­féle Középeurópai Post-Gradu­ate Intézmény, amelynek kimon­dott célja a nemzet legtehetsé­gesebb fiataljain, a magyar veze­tő intelligencián keresztül, az egész középeurópai térség koz­mopolita liberalizálása. S ehhez fölös dollármilliókkal rendelkez­nek. Az új Pázmány Péter Egyetem fiatal magyar nemzedékeket akar elindítani azoknak az er­kölcsi-szellemi értékeknek visz­­szaszerzésére, amelyeket a nem­zetközi kommunizmus majdnem gyökerestül kiirtott lelkűkből, pedig azokon állt fenn 1100 évig a történelmi magyarság. Felada­tát szíwel-lélekkel, de szilárd anyagi alapok nélkül végzi. A vi­lágon szétszórt magyarság törté­nelmi feladata átsegíteni az egyetemet az anyagi nehézsége­ken. Kevés nemesebb feladat képzelhető el, mint elősegíteni egy magyar történelmi cél meg­valósulását: a festői völgyben a pilisi hegyek között kiépíteni az Egyetemet, mint Közép-Európa egy vonzó, keresztény műveltsé­gi központját, ahol a szomszé­dos népek fiai is megtalálják a békés keresztényi együttélés út­ját. Ez talán az utolsó lehetősé­günk. Akik igazán nagyvonalúan sze­retnének ehhez hozzájárul­ni, vállalhatják egyes épületek rendbehozását vagy felépítését, amely így nevüket foga viselni s ily módon az utókornak meg- i örökíteni. Ezer dolláros adománnyal a "Pázmány Péter Egyetem Alapí­tójáéként lesz az adakozó neve az egyetemi telep emlékművén megörökítve. Ötszáz dollár "Védnök"-i díszoklevelet nyújt; száz dollár pedig az Egyetem "Baráti Köré"-nek tagjává tesz. Megalakult az "American- Hungarian Foundation for the (Folytatás a 4. oldalon) Megkezdte munkáját az Országgyűlés Hétfőn közel másfél hónapos szünet után megkezdte munká­ját az Országgyűlés. A szünet utáni első nap kemény napirend előtti összecsapással kezdődött: Szentiványi István (SZDSZ), a cülügyi bizottság alelnöke tá­madta meg Füzessy Tibor tárca nélküli minisztert a szárszói conferencián tett kijelentése mi­att. A titkosszolgálatok felügye­letével foglalkozó miniszter ar­ról beszélt Szárszón, hogy a szomszédos országok titkosszol­gálatainak feladata az ott élő magyarok megfélemlítése. Szentiványi értetlenségének adott hangot, hogy Füzessy mi­ért Szárszón, miért nem a parla­ment plénuma vagy az illetékes bizottságok előtt beszélt erről a nemzetbiztonságot és a magyar cülpolitikát egyaránt súlyosan érintő kérdésről. A szabadde­mokrata honatya indítványozta: a külügyi, az emberjogi és a nemzetbiztonsági bizottság hala­déktalanul hallgassa meg a fenti témában Füzessyt, aki - Szent­iványi szerint - nem mérlegelte beszédének külpolitikai követ­kezményeit, és ezzel éppen a nemzetbiztonságért felelős mi­niszter veszélyeztette a nemzet­­biztonságot. Füzessy Tibor válaszában el­mondta, hogy az általa megemlí­tett titkosszolgálatok pontosan tudják a dolgukat, és egyáltalán nem érzékenyek az ő megjegy­zéseire. "Amit Szárszón mond­tam, azt pontról pontra alá tu­dom támasztani, de természete­sen ebbe a csőbe még a parla­ment plénuma előtt sem vagyok hajlandó besétálni." A szárszói konferencia zárónyilatkozata Az egyhetes balatonszárszói konferencia utolsó napján, va­sárnap zárónyilatkozatot fogad­tak el a tábor résztvevői. A két oldalból és négy rövid fejezetből álló nyilatkozat létrehozásában Eihari Mihály, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Kosa Ferenc, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Püski Sándor vett részt. Az első fejezetben a találkozó célját fogalmazza meg, melynek hangsúlya a magyarság sorskér­déseinek áttekintésén, a ma­gyarság jobb jövőjét meghatáro­zó nemzetpolitika gazdasági és kulturális feladatainak meghatá­rozásán van. A második fejezet arról szól, hogy miben értettek egyet a tanácskozás résztvevői, akik történelmi, erkölcsi és poli­tikai felelősséget vállaltak a ma­gyarság megmaradásáért, élet­erejének növeléséért és jövőjé­nek biztosításáért. Megfogal­mazták, hogy meg kell őrizni az alkotmányos állam kereteit, és folyamatosan, határozottan fej­leszteni a demokrácia és a jogál­lam modernizációs programját. A következő fejezetben azok a követelmények szerepelnek, amelyek érvényesítését a konfe­rencia szükségesnek tartja. Ilyen egyebek között a Kárpát-me­dencében élő magyarokért vál­lalt közös felelősség, a hazai ter­melés és piac megóvása, a szé­les hazai tulajdonosi réteg kiala­kítása, az információs hatalom demokratizálása. Szükségesnek tartják továbbá az önkényuralmi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, a minden­kori hatályos magyar törvények szerint. A negyedik fejezet sze­rint a résztvevők közös akarata: nemzeti kerekasztal összehívása, nemzeti újjáépítési program ki­dolgozása, valamint káté megal­kotása. A nyilatkozat azzal ér véget, hogy új korszak nyílhat hazánk történetében, ha a nem­zeti sorskérdésekben egyetértők kölcsönös bizalommal vitatják meg különböző nézeteiket és közös gondjainkat. A délben tartott sajtótájékoz­tatón Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának ideig­lenes elnöke azt hangsúlyozta, hogy Szárszón valami elkezdő­dött, szavai szerint megtörtént a "megfogantatás", és a továbbiak­ban dől majd el, hogy milyen politikai következményekkel jár a szárszói szellem útrakelése. Magyarország a térség legstabilabb állama Magyarország volt az egykori szocialista országok között az első, amely az EK-val kötött tár­sulási megállapodásba belevette a teljes jogú tagság igényét - nyi­latkozta Antall József miniszter­­elnök, az MDF elnöke a CNN- nek abból az alkalomból, hogy hamarosan Magyarország ad otthont az EDU (Európai De­mokrata Unió) pártelnöki kon­ferenciájának. A Hét c. műsor­ban Antall József kifejtette: e pártokban közös, hogy szemben állnak minden totális rendszer­rel és elkötelezettek az egységes Európa iránt. Konzervativizmu­suk az európai és a keresztény értékek megőrzését jelenti, s őrzik az európai nemzeti liberá­lis értékeket is. A kormányfő szerint hazánk teljes jogú EK- tagsága az évtized vége előtt megvalósul. A Magyar Nemzetnek Csóti György elmondta, azért tartja Budapesten soros pártvezető­konferenciáját az EDU, mert Magyarországot tekintik az egyik legjobban fejlődő és leg­stabilabb államnak a térségben, s mert ily módon is biztatást akarnak adni hazánknak és a kormánykoalíciónak a demokrá­cia megerősítéséhez és a piac­­gazdaság kiépítéséhez. A kormány részéről Je­szenszky Géza és Kodolányi Gyula folytat megbeszéléseket Tom Lantossal - jelentette be Juhász Judit. A szóvivő cáfolta, hogy Antall József miniszterel­nök e heti programjában szere­pelt volna egy találkozó a ma­gánlátogatáson hazánkban tar­tózkodó amerikai politikussal. Nyílik a magyar iskola Óvodáskortól - kamaszkorig felekezeti hovatartozás nélkül várja a magyarul tanulni akaró ifjúságot a Szent István Magyar Iskola Beiratkozás szeptember 11-én de. 1/2 10-kor Cím: 3705 Woodlawn Ave. Tel: (213) 234-9246 yarn,TM Ifwtop m

Next

/
Thumbnails
Contents