Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-27 / 33. szám
BOTLIK: Végveszélyben a drávaszögi... (Folytatás a 3. oldalról) natkozott, így a zsákmányolt "áruval" megrakott gépkocsijaik akadály nélkül jutottak és jutnak célba. A hadizsákmány egy részét még ma is a Dunán motorcsónakkal viszik át a vajdasági (szerbiai) oldalra. Kelet-Szlavónia egyes vidékein 1992 tavaszára már befejezték az etnikai tisztogatást. Arpilisban Kórógyon mintegy 850 .zerb család betelepítését kezdték meg az elűzött magyarok házaiba, akik ekkor a zánkai menekülttáborban éltek, s csak 54 idős magyar maradt a faluban. A falunak új nevet adtak, Kórógy helyett a helységnévtáblára azt írták: Srpska Palaca, vagyis >zerb Palaca. 1992 áprilisában úgy tűnt, hogy íz ENSZ-csapatok drávaszögi bevonulásával véget érnek a még szülőföldjükön maradt horvátok és magyarok megpróbáltatásai. Hamarosan kiderült, hogy í helyzet mit sem változott. Bár Horvátország által is aláírt dokumentum értelmében - ez alapján léphettek a területre az ENSZ erői - a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában a közigazgatás horvát marad, a kéksisakosok ezt nem tudták érvényesíteni. Ekkorra ugyanis a szerb adminisztráció már berendezkedett, és kénytelenek voltak vele együttműködni. A helyzet paradoxá vált: 1992 tavaszától már az ENSZ-katonák segítségével és asszisztálásával folytatódott a magyarok és horvátok menekülé;e: aki segítséget kért tőlük, azt elkísérték a magyar határig. Közben azonban szabad kezet adtak a szerbeknek, mondván, az emberek szabad áramlását nem akadályozhatják meg. így az ENSZ-katonák és a szerb mi'ícia által ellenőrzött kiskőszegi Duna-hídon - ez köti össze jgyeden kapocsként a Drávaizöget és a Vajdaságot - zavartalanul folytatódhatott a szerbek betelepítése a Drávaszögbe. 1992 VÉGÉRE az ideköltözött szerbek száma meghaladta a 30 ezret, s így - ENSZ segítséggel - ovább folyt az etnikai tisztogatás, A szerbek aránya a korábbi 25 százalékról a Drávaszögben mintegy 70 százalékra növekedett. így történhetett meg, hogy 1992 júliusáig a megszállás egy íve alatt a Drávaszögben és Szlavóniában 122 ártatlan polgári személyt vertek agyon a szerb egyveresek, s számos embert negkínoztak, a nőket megerő,zakolták... Az áldozatok egy része magyar volt. A tehetetlen ENSZ-erők miatt fulladt kudarcba 1992 augusztusában a horvát kormány drávaszögi visszatelepítési akciója is. Az ENSZ rendfenntartó erők,, az UNPROFOR vezetése azzal indokolta a hazatelepítés megakadályozását, hogy a hazatérőket nem tudták volna megóvni a szerb szabadcsapatosok támadásától. Ezért juttatta el kétségbeesett felhívását a közvéleményhez 1992. december 22-én a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör és a horvátországi magyarok nevében Faragó Éercnc, a horvát parlament (szabor) független képviselője, amelyben követelték: "Vizsgálják felül az ENSZ békefenntartó erők szerepét Baranyában (Drávaszög) és Kelet-Szlavóniában. Az UNPROFOR fegyverezzen le minden ka*-»nai, félkatonai és alkatonai '■•lot az említett területeken. Szélesítsék ki a kéksisakosok hatáskörét. A Biztonsági Tanács gyakoroljon nyomást a szerb agresszió hátterében lévő Milosevics szerb elnökre. Garantálják a menekültek hazatérését, javaik viszszaszerzését, kárpótlásukat." A felhívásnak természetesen nem lett foganatja. Az etnikai tisztogatás tovább folytatódik. Franjo Tudjman horvát elnök 1993 február második felében Eszéken tett látogatásakor a felrobbantott eszéki Dráva-hídnál tartott nagygyűlésen arról beszélt, hogy: a Drávaszögről és Kelet-Szlavóniáról a horvát állam nem mondott le, sőt az újjáépítésért az elnök személyes védnökséget vállalt. Tudjmannal ezúttal tudatták az elüldözött drávaszögieknek és szlavóniaiaknak az ENSZ békefenntartó erőiről kialakított véleményét is: az UNPROFOR tagjai semmit sem valósítottak meg a megállapodásokból. A Drávaszögben a háború előtt 24 ezer szerb élt, a harcok kirobbanását megelőzően számuk csökkent, az ENSZrerők megérkezését követően pedig ugrásszerűen megnőtt. A vajdasági Zombor irányából folyamatosan érkeztek a szerb telepesek és 1993 február közepére számuk már megközelítette a 40 ezret. Az ENSZ-erők mindezt elnézik, megengedik a betelepítést, miközben nem tudják biztosítani az elmenekült horvátok és magyarok hazatérését. A Tudjman elnököt üdvözlők nyíltan elítélték az ENSZ orosz katonáit, akik szorosan együttműködnek a megszállókkal. így hiába fogadta el a horvát parlament az új kisebbségügyi törvényt, az a megmaradt magyarságnak keveset jelent. "Csekély létszáma miatt nem kaphat autonómiát - nyilatkozta 1993. március 16-án dr. Zarko Domljan, a horvát szabor alelnöke budapesti látogatásakor. - Az új tön’ény értelmében, azok a kisebbségiek, akiknek száma nem haladja meg a lakosság nyolc százalékát, nem rendelkezhetnek annyi joggal, mint azok, akik tömegesen élnek Horvátország területén. A magyarok részt vesznek a helyi önkormányzat munkájában, művelődési és oktatásügyi jogokkal rendelkeznek, de a területi és politikai autonómia gyakorlása nem áll módjukban." Tegyük hozzá: elsősorban azért, mert a magyarokat tömegesen űzték el a Drávaszögből, ahol több falucsoportban többékevésbé homogén településszerkezetben éltek. A szerbek által elfoglalt területeken 1993 nyarára alig 5-6 ezer magyar maradt a 25 ezerből. A drávaszögi magyarok egyre gyakrabban felvetik: Jugoszlávia felbomlásával minőségileg teljesen új helyzet állt elő, s ebbe a Drávaszög is beletartozik. Kinek van rá igazi jogcíme? Magyar busz mellett robbant bomba Isztambulban Három magyar állampolgár könnyebb sérülését okozó merényletet követtek el szerdán ismeretlen tettesek. Szerdán délután Isztambulban egy emeletes VOLÁN autóbusz mögött másfél méterrel ismeretlen személy pokolgépet robbantott. Egyelőre nem tudni, hogy a külföldi turisták elleni merényletekkel fenyegetőző kurdok követték-e el a terrorcselekményt. A Duna TV végleges műsorszerkezete A tervek szerint szeptember végére kialakul és érvénybe lép a Duna TV végleges műsorszerkezete, mely az eddigi rendszertelenségeket megszüntetve végre egy stabil műsorrend lesz - jelentette be Sára Sándor főigazgató, a magyar műholdas televízió egy hónapja megválasztott vezérkarának első sajtótájékoztatóján. Az állandóságot egyelőre csupán a napi három hírműsor jelenti, s a főigazgató szerint az egyéb tájékoztató és hírműsorokkal együtt a tv ezeket az adásokat tekinti a legfontosabbnak. Ennek ellenére a híradók színvonala továbbra is hagy még kívánnivalókat, lévén ez a "legdrágább tv-s műfaj", a Duna Tv pedig "nem dúskál anyagiakban". A vállalkozás az évi 2 milliárdos állami támogatást szponzori adományokkal és reklámbevételekkel is kiegészíti, bár ez utóbbiak csupán a műsoridő 3-4 százalékát teszik majd ki. 3 év múlva a kiadások fele-egyharmada reklámbevételekből lesz majd finanszírozható. Sára Sándor közölte: a Duna Tv adása becslések szerint 610 ezer hazai lakásban, a román hatóságok adatai szerint 200 ezer romániai háztartásban és további 90 ezer Kárpát-medencei családban fogható. Berend Iván előléptetése a UCLA-n Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett a kaliforniai egyetem (UCLA) orosz- és kelet-európai tanulmányok intézetének új elnöke. A nagyhírű, összesen 40.000 diákot oktató egyetem Los Angeles-i központja a magyar intézetvezető kinevezését bejelentő közleményében rámutatott, hogy Berend, aki 1990 óta tanít az egyetemen "nemzetközi hírű gazdaságtörténész, egyúttal a nyugat- és kelet-európai kérdések elismert szakértője, 21 könyv, több száz tudományos közlemény szerzője, a Nemzetközi Történész Társaság első elnökhelyettese és a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság alelnöke." A UCLA-n jelenleg három közismert magyar dolgozik: Berend mellett Szelényi Iván, a szociológiai tanszék vezetője és Gazdag Gyula filmrendező, aki (a korábbi években végzett sikeres munkája után) ősztől átveszi a filmtanszék vezetését. Az azonban kimaradt a UCLA közleményéből, hogy Berend Iván akadémiai elnöksége idején (és már azelőtt is) a magyarországi kommunista uralom megrögzött támogatója volt és azóta se hallottunk tőle olyan kijelentést, hogy tévedett volna... Magyar nyelvű román rádióadás Augusztus 14—én este a bukaresti rádió Külföldi Adásainak Főszerkesztősége, a Rádió Romania International Magyarországnak szánt magyar nyelvű adást indított. Napi félórás műsorsugárzásról van szó, beleértve szombatot és vasárnapot is, budapesti időszámítás szerint 21:30 órai kezdettel a 476 méteres hullámhosszon, 630 kilohertz frekvencián. A műsor a Romániai Magyar Szóban megjelent beharangozás szerint hídként kívánja szolgálni a román-magyar megértést. *4 < V »V* *M-V * S-féri. Nem csak tudományosan bebizonyított tény, hogy az emberi szervezet tovább bírja szilárd táplálék, mint folyadék nélkül, de a szomjúság érzése, mint pszichotikus állapot, jóval hatalmasabb és gyötrőbb is, mint az éhségé. Talán ez az egyik oka, hogy az ember képzeletében mindig magasabbra emelte az italt, mint az ételt. Hogy az emberi kultúrtörténetben sokkal nagyobb számú költő énekelte meg az italt, mint a kenyeret és húst, annak természetesen elsőrendű oka a bizonyos alkoholtartalmú italok mámorító hatása volt. A víztől az ember időnként el-elkalandozott, de végül is mindig visszatért hozzá. Már a történelem korai szakaszában megkísérelte, hogy keverje édességet adó anyaggal, mézzel, vagy külön ízeket adjon hozzá gyümölcslevekkel történő keverés útján. Bizonyos természetes szénsavas források vizét is mindig kedvelte és a csípős, bizsergő érzés mellett előnyös egészségügyi tulajdonságokkal ruházta fel. Egyes esetekben ez csak hiedelem volt, máskor azonban a gyöngyhatás tudományosan is bebizonyítást kapott. Fiji szigetén a "kava" cserje gyökerének főzetét keverték a vízhez. Kubában szénsavas cukornád-levet isznak. Egyiptomban a szentjánoskenyér-fa gyümölcséből használtak fel kivonatokat. Primitív népeknél előfordult, hogy bizonyos növények kábító hatását keresték az italokban. Trópusi vidéken, ahol a táplálékban általában elég kevés a természetes protein, ezt a hiányt az italhoz szójabab-liszt keverésével pótolták. A szénsavas italok mesterséges előállítása a 16. századig megy vissza, elsőnek Jan Baptista van Helmont használt gázt víznek széndioxiddal való telítésére. Az üzemekben előállított szénsavas italoknak érthetően eutópai hagyománya van. Thomas Henry angol vegyész 1783-ban írt le először olyan készüléket, amellyel szénsavas italt (szódavizet) lehetett előállítani. Amerikában fogyasztása 1807-ben kezdett elterjedni, amikor is több cég elkezdte forgalomba hozni a palackozott szénsavas vizet. A szabadalmat 1809-ben adták ki az első "ásványvíz utánzatra". Az ember felfedezte, hogy a szénsav buborékjaival az "unalmas" vizet érdekessé lehet tenni. Mindez kapóra jött az elfogult és szigorú vallási szektáknak, amelyek igyekeztek az eltiltott alkoholt szódavízzel pótolni. Az ilyen víz fogyasztójának különleges illúziót nyújtottak a felfelé szálló buborékok, amelyek a szájban és a garatban csiklandó érzést keltettek. A szódavíz nem okozott alkoholkábulatot, talán még egészséges is volt bizonyos esetekben, így az új italt igyekeztek széles körben propagálni. Azt hiszem, nem állunk messze az igazságtól, ha ennek tulajdonítjuk a pezsgő szénsavas italok széles választékának az Egyesült Államokban történt gyors elterjedését. Bármilyen hihetetlennek hangzik is, a jelen napokban megjelent újságközlemények igazolják, hogy egy atlantai patikus 1886-ban dolgozta ki a világon mindenütt ismert Coca-Cola összetételét, amelyet szigorú titokként kezeltek és lényegében a mai napig nem változtattak rajta. Csupán egy-két alkalommal módosítottak a szirupkeverék cukortartalmán, ahogy az évek múlásával az általános ízlés változott. A konkurrencia, a Pepsi-Cola, 12 évvel később, tehát még mindig a múlt században jelent meg a piacon. L&y írják le a szakértők és Amerikában egyetemi végzettséghez is kötött hirdetési szakemberek, hogy "a két ital 87 éven át nézett egymással farkasszemet és a Coca-Cola csupán ezekben a napokban ’pislogott’ először." Amint olyan sok mindennel történt, az európai kezdeményezés ellenére a szénsavas italok az új világban nőttek óriássá. Magyarországon ezalatt, a múlt század óta, a málnaszörp volt úgyszólván az egyetlen "szénsavas üdítő ital". Piacokon és vásárokon rendszerint öregasszonyok mérték kétes tisztaságú hosszú poharakba, hogy ezzel is a "fröccs" illúzióját keltsék. A csupán mérsékelten hideg ital piros színű volt és inkább a savanyúcukorra emlékeztetett az íze. Jó "málnáért" megbízható helyekre kellett menni. Akkor még ez is volt, igazi málnából főzött szirup, minden mesterséges anyag hozzákeverése nélkül. Legfeljebb szép kárminvörös színét állították elő kátrányfestékkel, de a címkén ezt fel kellett tüntetni. A Coca-Colának - ha szabad így mondani - kezdettől fogva rafinált receptje volt: karamel-oldat, cukor és fahéj mellett a kóla-cserje levelének főzetét is hozzáadták, így az ital, bár nem volt alkoholmentes, a benne lévő koffein miatt enyhe doppingoló hatással rendelkezett. Tiltására azonban nem volt jogi alap, hiszen a teljesen legális kávé főzetében az emberek milliói sokkal több koffeint vettek magukhoz. Csupán az utóbbi években használta fel a konkurrencia más produktumok koffeinmentes összeállítását és a hivatkozást erre. És az is igaz, hogy egy évszázad alatt az emberek ízlése alaposan megváltozik. így történt, hogy az amerikai Coca-Cola vállalat kubai származású elnöke pár éve bejelentette az ősrégi recept megváltoztatását. Az új mindig érdekes, de az is igaz, hogy az emberek hisztérikusan tudnak ragaszkodni a megszokotthoz és így esetleg a Coca-Cola korábbi évjáratai most majd rákerülnek a keresett cikkek listájára. A magyar költő a borban felfelé szálló gyöngyökről énekelt. Mindegy, hogy mit változtatnak a kóla összetételén, abban ezután is csak buborékok lesznek. Istenített buborékok - de csak buborékok. / Az isteni buborék m'hMwmmmmr r~ —i 'u iif! ijOtllim 1993. augusztus 27.
