Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-12-31 / 51. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Berlini fal - Szarajevóban? ANTALLJÓZSEF miniszterelnök halála alkalmából kifejezett részvétnyilvánításaikat ezúton köszöni a gyászoló ország és a család nevében a magyar főkonzulátus. Márton András fökonzul Búcsú Antall Józseftől Már a sírban fekszik a halott, de a sírásók nem földet, hanem papírt lapátolnak rá: az ENSZ határozatait, az utolsót is, amit pár nappal karácsony előtt szavazott meg a Közgyűlés, felszólítva a Biztonsági Tanácsot, hogy "fontolja meg Bosznia felszabadítását a fegyverszállítási embargo alól". SZÓKRATÉSZ DÉL-AMERIKAI RAJZOLÓ látja így a balkáni helyzetet: a halott a sírban Bosznia-Hercegovina, a sírásók az ENSZ tagállamai, a karácsonyi határozatot pedig szétszaggatják a szerb lövedékek repeszei. Közben a "békéltetők" tárgyalnak, majdnem két éve már, Londonban, Géniben, New Yorkban, megint Londonban és Genfben és Brüsszelben, a szerb aknavetők pedig továbbra is ostrom alatt tartják Szarajevót és több más boszniai várost. De a Közgyűlés most makacsul megismétli a világszervezet követeléseit: felszólítja a boszniai szerbeket, hogy szüntessék meg Szarajevó és a többi boszniai város ostromát; vonják vissza a boszniai szerb erőket és tüzérségüket a "biztonsági övezetből"; az ENSZ katonai megfigyelői ellenőrizzék ezeket az övezeteket; követeli az azonnali fegyverszünetet; újra kijelenti, hogy elítéli a nemzetiségi tisztogatást és a fegyverrel elfoglalt területeket vissza kell adni; újra követeli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegro) azonnal szüntesse meg a fegyverszállítást a boszniai szerbek számára. A világsajtó ma már csak pársoros jelentések formájában közli ezt a határozatot, valahol a tizedik vagy tizennyolcadik oldalon. Tavaly még első oldalon jelentették, hogy a szerbek belőttek egy futballpályára, ahol gyerekek játszottak, vagy péküzletbe, ami előtt férfiak és asszonyok álltak sorba, kenyérért. Ma már csak rövid hírben jelentik, hogy Szarajevóban tizenegy embert megöltek és húszat megsebesítettek a szerb lövedékek. Anthony Lewis, a New York Times cikkírója megállapította, hogy az emberi figyelemnek határai vannak, ha éveken át ismétlődik akár a legnagyobb borzalom, majdnem megszokottá válik. DE HALLGASSUK MEG Muhamad Sacirbeyt, Bosznia nagykövetét, aki így beszélt a Közgyűlésen: "Bosznia-Hercegovinát elárulták és magára hagyták, országunk népe népirtás áldozata... béketervek hosszú sorozata közben mi szenvedtünk... a szerbek nem adtak semmiféle engedményt és a humanitárius segítséget is akadályozzák... Az Európai Unió azt ajánlotta a szerbeknek, hogy vonuljanak vissza egy kisebb területről, amit etnikailag ’tisztogattak’ és akkor enyhítik a szankciókat - ezzel megcsúfolják Nyugat, az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog elveit... lehetséges, hogy az ENSZ genetikus betegséget örökölt a Népszövetségtől... vallásra és nemzetiségi különbségre hivatkoztak az agresszorok, ezek lettek népirtáshoz felhasznált fegyvereik... az apartheid, egy másik éra ’zombieja’ feltámadt halottaiból Boszniában." Keserűen vádolta a boszniai nagykövet az ENSZ-t, elsősorban a nyugati demokráciákat, "amelyek nem védték meg az emberi jogok elveit s egyformán terhelték a felelősséggel az áldozatot és az agresszort s az agressziót vallás- és polgárháborúnak nevezték". Emlékeztetett Szarajevó ostromának néhány jelenetére és a "biztonsági zónák bizonytalanságára", annak ellenére, hogy azokat nemzetközi katonai erőknek kellené megvédeniük. "Nemcsak Szarajevót ostromolják, Mostar, Goradze, Brcko, Srebenica, Bihac és Tulza is ostrom alatt van... Szarajevó csak élő példája annak, hogyan fojtanak meg lassan egy egész nemzetet." Muhamad Sacirbey így fejezte be drámai beszédét: "Ne hagyják, hogy Szarajevót szögesdróttal és magas falakkal kettévágják és ne hagyják, hogy Szarajevó rombadőljön, mert a romok alá temetik az emberi jogokat, a civilizáció elveit. A HATÁROZATI JAVASLATOT 41 ország kormányai terjesztették be, európaiak, köztük csak Albánia, Lettország, Litvánia, maga Bosznia és Hercegovina és Törökország. 109 szavazta meg, senki sem szavazott ellene és 57 "tartózkodott" a szavazástól. Magyarország a határozat mellett szavazott, az Egyesült Államokkal s az európaiak közül Ausztriával, Horvátországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Szlovéniával, "a régi Jugoszláv Köztársaság Macedóniával" és Törökországgal együtt. "Tartózkodott" többek közt Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kína, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság (Anglia) s a Cseh és a Szlovák Köztársaság. Tizenkét ország képviselője nem jelent meg a szavazásnál, köztük Kuba és Észak-Korea. A Közgyűlés sürgeti a Biztonsági Tanácsot, hogy "tegyen lépéseket Bosznia-Hercegovina szuverénitásának, politikai függetlenségének, területi integritásának és egységének helyreállítása érdekében". Ami bennünket különösen érdekel, a határozat "felsorolta Szerbia és Montenegro hatóságainak szisztematikus jogsértéseit albánok, bosnyákok, magyarok, horvátok és mások ellen Koszovóban, a Sandzsákon és Vojvodinában (a Vajdaságban) és elítéli Belgrádnak azt a döntését, amely szerint nem hosszabbítják meg a CSCE - az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia ellenőrző misszióinak mandátumát ezeken a vidékeken. Lényeges, hogy a Közgyűlés határozatai alapján a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nem folytathatja ENSZ-tagságát, mint az előző Szocialista Szövetségi Jugoszláv Köztársaság "örököse". Belgrádnak kérnie kell felvételét a világszervezetbe - és nem vehet részt a Közgyűlés munkájában. A HATÁROZAT MEGSZAVAZÁSA előtt több ország képviselője mondott beszédet. Az Európai Unió nevében Paul Notcrdaeme belga nagykövet elítélte a humanitárius konvojok akadályozását és azt sürgette, hogy azokat, akik a brutális "nemzetiségi tisztogatásokért" felelősek, állítsák Nemzetközi Törvényszék elé és büntessék meg őket. Malájföld nagykövete azt hangsúlyozta, hogy "ezek a barbár borzalmak Európában történnek, a civilizáció bölcsőjében". Szaúd-Arábia nagykövete megjósolta, hogy "a Bosznia ellen elkövetett bűnök századok múlva is történelmi szégyenfoltként égetik a világ lelkiismeretét". A Biztonsági Tanács több mint negyven határozatának követeléseit nem teljesítették. "A legutóbbi béketerv és a térkép Bosznia szétválasztott területeiről illuzórikus, elfogadja az agresszió és az erőszak győzelmét - és a kudarchoz az európai hatalmak vezettek." A jemeni delegátus azt mondta, hogy "a hidegháború után a világ nem a béke oázisa, a népirtás, nemi erőszak, vallási tisztogatás borzalmas, újfajta szerb-apartheid következménye". A Szent István templomban a nagy számban megjelent különböző felekezetű magyarok együtt búcsúztatták az elhúnyt Antall József miniszterelnököt a december 20-án, hétfőn este megrendezett gyászmisén. Hermann- Rettig József atya, Horváth Benedek atya, Nt. Vass Zoltán, Nt. Nagy Bálint, Nt. Szabó Sándor és Dr. Bónis Béla imádkozott az elhúnyt lelki üdvösségéért, valamint Márton András főkonzul 'osztozott az egybegyűltekkel a nemzet gyászában. Dr. Bónis Béla gyászbeszédéből idézünk: "Válaszutak előtt találva magát, Antall József ráébredt, hogy az annyira szükséges reformokat csak olyan reformerek és generációk hajthatják végre, akiket nem az érdek, a divat, vagy a frázisokkal szerzett népszerűség dobott fel a közélet porondjára, hanem felülről kaptak erre elhivatást. Nemzetünknek az "itt és most" végzendő szolgálatában világosan látta, hogy az államvezetés nem egy statikus, befejezett, már lezárt keret, hanem élő folyamat, mert a közösség szüntelenül építi és teremti önmagát. Én Antall Józsefre mint a nemzeti egység és nemzeti folytonosság megszemélyesítőjére tekintek. Annak a meglátásnak volt hirdetője, hogy egy kis nép igazi nagysága szellemi-erkölcsi erőiben áll. A többet termelő magyar föld tanultabb magyar elme kérdése. Az aktív külkereskedelmi mérleg a nemzeti puritánság függvénye. A szaporodó nemzeti vagyon a becsület és takarékosság eredménye. Külpolitikánk eredményes, ha igazságunkhoz hozzánő a lelkünk mind múltunknak, mind jövendő programmunknak tudatában, és belpolitikánk egészsége attól függ, hány ember elszánt a közjóért áldozni. Antall József jól tudta, hogy nem mindig csinálhatunk olyan politikát, amilyet szeretnénk, csak amilyet lehet. De azt is hitte, hogy amíg a lehetőséget keressük, nem szabad elfelejteni azt, amit szeretnénk. A mi nemzedékünk hősiessége új dimenzióba nyúlik: mennyire tud tűrni és várni. Mintha korszakának parolájává vált volna a dacos magyar szólás: ’Nem az a legény, aki üti, hanem aki állja.’ Külföldi tudósítók elismeréseik ellenére is aláhúzták, hogy Antall József "nem volt karizmatikus". Elfelejtik, hogy miniszterelnökünk azért tudott oly nagyhatású lenni, mert tömören tudta megfogalmazni és finoman árnyalt magyarsággal kifejezni nyílt gondolatait. Ezért figyelt rá az ország népe. Antall József a bizalomkeltés embere volt. Mai világunkban pedig éppen a bizalom az, amit leginkább nélkülözünk. Fájdalmasan hiányzik az emberek, a kormányok, a nemzetek közötti kapcsolatokban. Külföldi fórumokon talán éppen ezért vették komolyan és értékelték nagyra Antall József kisebb és nagyobb lépéseit, amelyekkel a bizalomkeltés ügyét szolgálta." A gyászmise után az emberek még sokáig beszélgettek, kisebbnagyobb csoportokba verődve méltatták az elhúnyt miniszterelnök érdemeit és halálának a haza sorsára gyakorolt jelentőségét. J. Zs. Milyen jogi változásokon ment keresztül hazánk az elmúlt időszakban? Lesz-e új alkotmánya az országnak? Mi történik 56 bűnöseivel? Hogyan védi ma a jog a magántulajdont? Ezekre és hasonló fontos kérdésekre kapunk választ a Radisson Hotelben DR. BALSAI ISTVÁN igazságügyi minisztertől, aki Los Angeles-i látogatása során beszámolót tart a legfrissebb belpolitikai kérdésekről. A találkozó ideje: 1994. január 8., este 7 óra. Cím: 5433 Ventura Blvd. Sherman Oaks, CA 91403. Mindenkit szeretettel várunk. Belépő díj: 5 dollár. A rendezőség Goldfarb * Halmos Company New - Used cars, Boat - Airplane - Buy - Sell Sherrie Goldfarb Halmos Peter Halmos owner Használt gépkocsik rendkívül olcsón kaphatók! Wholesale price - Részletre is 4918 San Vincente Blvd., Los Angeles, CA 90019 Tel: (213) 932-0950 Mobil: (213) 200-7484 Fax: (213) 277-5210 Márton fökonzul Antall József életművéről "Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot mint Káin és ezáltal nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz, mert Isten bizony: ágot tett áldozati ajándékáról úgy, hogy hite által még holta után is beszél." Tisztelt gyászoló gyülekezet! Antall Józef életének 62. évében meghalt. Nagy veszteség ért minket. Miniszterelnöksége során megteremtette a változások utáni legstabilabb középkelet-európai országot. Megmutatta, hogy van sikeres és bizonyító példa a demokratikus átmenet lehetőségére. Kiszakította hazánkat a Varsói Szerződés és a KGST kényszerkötelékéből. Döntő szerepe van abban, hogy hazánk földjét nem tapossák többé megszálló idegen csapatok. Sikeresen egyengette lépteinket Európa felé. Lelkes híve és kezdeményezője volt a Visegrádi Csoportnak és a Közép-Európai Kezdeményezés országai közötti együttműködésnek. Antall József egyik vezérelve volt, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekintette magát. Politikai felelősséggel tette ezt higgadtan, minden hátsó szándék nélkül. Bízott a világos szavak értelmében, következésképp mások érteimében is. Bízott abban, hogy a lélek fogalmát senki sem téveszti össze tankhadosztályokkal. Egy elárvult, nemzetközi szinten is közönnyel szemlélt kisebbségi sorban vergődő magyarság védelmében nyilatkozta ezt. Világossá tette, hogy a magyarságnak létérdeke, hogy elhatárolódjék minden kalandorságtól és minden szélsőségtől. Hitelesen képviselte a 47-ben megszakadt nemzeti tradíciókat, de azt is tudta, mit kíván a modern Európa. Képes volt a magyar jobboldali hagyományokat a modern igényekhez közelíteni. Kormányzása alatt egy romokban heverő gazdaságot igyekezett a piacgazdaság, a magántulajdon, a vállalkozás alapjain újjáépíteni. Biztonságot és törvényes kereteket teremtett a világ üzleti köreinek, hogy újra bekapcsolódhassunk abba az áramkörbe, (Folytatás a 4. oldalon) 1993. december 31. AMERIKAI Ufagyar Hírlap 3
