Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-12-24 / 50. szám

Tőkés László a neptuni árulásról (Részletek a Magyar Televízió Panoráma című műsorában elhangzott riportból) "(...) Sajnos rendkívül kiegyen­súlyozott írásomra és tényekre alapozott vitaindításomra a hoz­zászólók többsége indulatosan, előítéletesen válaszolt és olyan szavakat hoztak forgalomba, mint boszorkányüldözés, árulás, kollaborálás, és még ennél csú­nyábbakat. Éntőlem egyik sem származik. Bizonyos tényekről van szó, amelyeket meg kell vizsgálni és mérlegelve azokat, levonni a megfelelő következte­tést (...) Egy bizonyos: ezek az emberek mandátum nélkül, nem hivatalos tárgyalásokat folytat­tak. (...) Az is bizonyos, hogy rendkívüli kárt okoztak és ezt kellene megvizsgálni a Szövetsé­gi Küldöttek Tanácsának. Rend­kívüli kárt okoztak közössé­günknek, népcsoportunknak és magának az RMDSZ-nek. (...) Tokay György azt mondja ró­lam a Washington Postban, hogy én egy radikális magyar nacionalista és vizionárius va­gyok, látomásaim vannak. Tehát az RMDSZ-t és egyes vezetőit le akarják járatni. A radikális, mér­sékelt élellentétre terelve a szót, agyon akarják csapni, akit kine­veznek radikálisnak. Szőcs Gézá­val az élen. (...) Minden újságcikk és minden azokban leadott távirati jelentés azt sugallja, hogy közeledés mu­tatkozott, eredményeket értek el a tárgyaló felek, van kibontako­zás, Románia egy szigete lehet a nemzetiségi kérdés megoldásá­nak, ellentétben a volt Jugoszlá­viával és a volt Szovjetunióval. Iliescu rögtön Neptun után fo­gadta a PER-küldöttséget és elégtétellel nyugtázta az elért eredményeket. (...) Egy tárgyalás nem attól titkos, hogy nem tud senki róla. Mi a megállapodás előtt két héttel már tudtuk, hogy Izrael és Pa­lesztina titkos tárgyalásokat folytat, s attól még titkos volt. De kellett hozzá mandátum. (...) Minekutána megannyi tapasz­talat azt bizonyítja, hogy csak az európa-tanácsi tagsághoz volt szükség ránk, rendkívül diplo­matikusan mondom - ironikus formában - ellentámadásba len­dül az a csoport, amelynek meg kellene követnie az egész Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­séget. Ne felejtsük el, hogy az egész magyar közvéleményt is félrevezették, eredményként ál­lítva be az ígéreteket és a szim­­póziumi témákat, ha igaz, hogy szimpózium volt. És most már annyira megzavarodott a ma­gyarság, hogy nem tudja, kinek higgyen. Tehát elérte célját az ál­lami diverzió. (...) Az egész fo­lyamat román kezdeményezésre indult. 90-ben egy román tisztvi­- Ön két nappal a díjátadás előtt még nem kapott hivatalos értesítést. Miért?- A nem magyar állampolgá­rok díjazásának bizonyára kül­ügyi jellegű szabálya is van. Gondolom, valamiféle bürokra­tikus késedelem folytán támadt átmeneti bizonytalanság: lesz-e jóváhagyás, pontosabban: tudo­másulvétel? így már-már az utolsó napon indulhattam el Bu­dapestre.- A Herder-díj után mit jelent most a Kossuth-díj?- A Herder-díjat 1979-ben kaptam. Díjazásom nem választ­ható el a hetvenes évek elejétől folyamatosan végzett népszerű­sítő munkától, melyet a Bécsben élő és alkotó Szépfalusi István és felesége, Márta, valamint a Bázelben működő Szöllősy Ár­pád és barátaik végeztek az er­délyi magyar irodalom nyugati népszerűsítése érdekében. A ro­mán belügy személyemmel fog­lalkozó tisztjei akkor azt mond­ták: a Herder-díjat a CIA adat­selő kereste meg a PER elnö­két és attól kezdve indult be ez a folyamat. (...) Meg vagyok győződve, hogy ez a PER botrány hozzájárult ah­hoz a döntéshez, hogy minden további nélkül kiléptünk a ki­sebbségi tanácsból. Ahhoz, hogy a memorandum megfogalmazó­dott, ahhoz, hogy az RMDSZ egységesen vállalja a memoran­dumot, amely miatt annyit kel­lett beinkasszálni, amint én az etnikai tisztogatás miatt. Most íme, megkeményedett az RMDSZ, mert érzékeli, hogy milyen törés lehetősége forog fenn a PER-féle különutas poli­tika folytán. (...)" (Erdélyi Magyarság) ta nekem, hogy viszonzásul kémkedjem majd nekik. Hogy segítségére legyek Szépfalusi Istvánnak, akit ugyancsak ilyen­amolyan, veszedelmes ügynök­nek neveztek. Bizonyíték? Hát az, hogy minden valamirevaló erdélyi írót, költőt, meg más műfajban alkotó magyart rendre meghívott bécsi vendégszerep­lésre. Nos, a Herder-díj ügyé­ben az illetékesek ugyancsak ér­tesítették a román külügyminisz­tériumot. A válasz így szólt: bol­dogan fogadják a hírt, de aprócska módosító javaslatuk van: adják másnak, például X. jeles bukaresti román írónak. A Hcrdcr-kuratórium azonban ki­tartott szándéka mellett. A ro­mán külügy is. Atyaisteni ősrégi módszerüket alkalmazták: a ha­logatás taktikáját. (...) Ezzel szemben Szépfalusi Pista fölhívott s közölte: "A döntés megtörtént, ülj vonatra mihama­rabb, de törődj a felsőbb jóvá­hagyókkal!" így vettem át Bécs­ben román hatósági engedély nélkül a Herder-díjat. Ehhez képest a Kossuth-díj históriája már nem galibás történet. Örü­lök, hogy mindinkább tapasztal­hatjuk egy határozott szemlélet­­váltás jeleit. Annak bizonyítéka­it, miszerint a romániai magyar irodalom az összmagyar iroda­lom szerves részeként kerülhet egységes kritikai mérce alá.- Tőkés László veszélyeztetettsé­géről tudunk. Ön mennyire él ve­szélyeztetettségben ?- Tőkés László ellen a legsöté­tebb balkáni jellegű román saj­tóhadjárat és parlamenti uszítás zajlik. Az is tény, hogy titkosan működő terroristák vérdíjat tűz­tek ki fejére. Az illetékes román hatóságok ezt komolytalannak, alaptalannak minősítették. Mi mást várhattunk volna részükről. Azok, akik pánikszerű, orszá­gos körözést rendelnek el, vala­hányszor egy-egy óvodás gyer­mek lepisikálja Avram láncú lo­­vasszobrának talapzatát, nyilván hidegvérrel és "kulturáltan" le­gyintenek, ha Tőkés Lászlót fe­nyegetik meg halállal, és gyer­mekeinek megfojtását ígérik - írásos közleményekben. Ami pe­dig engem illet: ugyanazok fene­kednek ellenem is, akik Tőkés ellen. Azok, akik 1990 márciusá­ban a marosvásárhelyi magyar­­ellenes programot megszervez­ték, legyilkolásomat fejszés banditáknak feladatul szabták meg, mai napig is személyem el­len uszító cikkeket közölnek a helyi román napilapban s a fa­siszta román sajtó más kiadvá­nyaiban.- Milyen veszély fenyegeti az Erdélyben élő magyarságot?- A diktatúra ólomketrecében az a veszély fenyegetett, hogy el­veszítjük a nyelvünket. Az álla­milag szervezett erőszakos asz­­szimiláció malmai eredménye­sen működtek. A fő-fő Beol­vasztó Mester időnként fölmé­rést készíttetett Erdély meta­morfózisáról. írnokai ilyen mon­datokban lelkesedtek a jelenség láttán: "A román nemzet újból bizonyítja - közismert nagylelkű­ségét és rendkívüli kulturáltságát azzal, hogy magába fogadja a nemzeti kisebbségeket, nyelvét, hagyományait megosztja velük." 1989-ben a romániai magyarság diákifjúságának kb. 80 százaléka már egyetlen tantárgyat sem ta­nulhatott az anyanyelvén. E ka­tasztrofális helyzet azóta csak részben javult. Kolozsvár új vat­­rás (sovén és paranoiás) polgár­­mestere máris elkezdte a város tanügyi "korrigálását" Ceausescu szellemében. Ám nem ez a legfőbb veszély. Fenyegető rémünk nem az asszi­miláció, hanem a romániai ma­gyarság teljes megsemmisülése. Az elvándorlás. A kimenekü­lés. A zsidóság és a német la­kosság tragikus példájának be­teljesülése mirajtunk is. Aki ezt pesszimizmusnak tartja: nem tudja, mi történik ma Romániá­ban. Nem is igen tudhatja. A ki­vándorlás nem látványos folya­mat. Olyan, mint a belső vérzés. Statisztikát róla senki sem tesz közzé a sajtóban. Föltűntek már Erdélyben is az egységtől, az ún. populizmustól, a szervezett cselekvéstől rettegő szalonpolitológusok arrogáns csoportjai. A blabla és a tohuva­­bohu hangzavarával igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy újat képviselnek a közéletben. Ho­lott csak azt próbálják rejte­getni, hogy nem mernek szem­beszállni a fokozódó nacionaliz­mussal. Némelykor Kádár idejé­ből való politikai jelszavakat hangoztatnak, mint pl.: "A naci­onalizmus dolgában ki-ki seper­jen a maga háza előtt". Ezzel ugyanis minden ellenállás nél­kül adjuk föl hadállásainkat. És természetesen elismerjük, hogy pl. az önálló Bolyai-egyetem kö­vetelése: nacionalista jellegű szeparatizmus. De hadd ne so­roljam. Abban reménykedem, hogy az RMDSZ félmilliós tagsága rendre fölfigyel arra, hogy nél­küle, a tömegek küzdelme nélkül kisebbségi jogokat nem lehet ki­vívni. Arra is rájön, hogy az egy­séges fellépéstől divatosan rette­gő kávéházi teoretikusok fecse­géseivel Romániában, konkrét társadalmi-politikai viszonyaink között nem lehet semmire sem jutni. És ha rájön: jobban meg­nézi, kik lesznek küldöttei. Bármilyen nagy a problémád, csak hívd ezt a számot: (216) 929-5010 "Istenben való hited után kaphatsz csodát!” Rémképünk a romániai magyarság megsemmisülése Sütő András 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. A román "de­mokrácia" ezt nem tudta szó nélkül hagyni, hosszasan "eltűnő­dött" a kiutazás, a román állampolgárságú magyar író díjazásá­nak körülményein. Emlékszünk még arra, milyen "gondba me­rült" annak idején Ceausescu és udvara, mikor Sütő András Herder-díjat kapott. Keresni kellett egy román megfelelőt mellé­je, ha már helyette nem lehetett. A Herder-kuratórium semmi­képp sem vette tudomásul a román fölhördülést... (A Sütő And­rás munkásságát elismerő újabb díj alkalmából készült interjút az Új Magyarország II. évfolyam 70. számából vettük át, szerkesz­tett változatban.) 110V QUALITY ELECTRONICS WE HAVE ALL THE BEST BRANDS FOR 220V NAGY VÁLASZTÉK EURÓPAI 220 Voltos nagy és kis háztartási készülékekben! • HŰTŐSZEKRÉNYEK • MOSÓ- ÉS SZÁRÍTÓGÉPEK • MOSOGATÓGÉPEK • VASALÓK • KÁVÉFŐZŐK és sok minden egyéb 110 és 220 Voltra egyaránt alkalmas készülékek , Televíziók az NTSC - PAL - SECAM rendszerekre SZÁLLÍTUNK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE! Videókazettáit bármelyik televíziós szisztémára átállítjuk 1 óra játszási idő -10 dollár EUREKA • PORSZÍVÓGÉPEK KAMKORDER 100% INSTANT FINANCING... S ÉH (3 BLKS E? OF F AmFAxTw!HOLLYWOOD (213) 656*2475/82 I Wo Never Carry Refurbished (B-Stock) Equipment openUKpWt SAT 10*6 Mufer PRESENT A?„ "^ceíve IKS*SPECIAL prices! AU ITEMS ADViATlSEDAJlEPlMCCD AT H0V UNITS * FOftEXKMT ONLY UrtH HI"" W » ♦ »**! ® PRICES INCLUDE CASH DISCOUNT A FAIRFAX-TÓL HÁROM UTCÁNYIRA KELETRE FAX-SZÁMUNK: (213)656-1298 1993. december 24. amerikai mm Hfagyar Hírlap Q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents