Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-08-20 / 32. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) Bosznia: tragédia és komédia A magyar föld: nemzeti kincs A KDNP álláspontja Ha a fenyege­tésre kihívás a vá­lasz és azt nem követi megtorlás, újabb fenyegetést a kihívó szappan­­buboréknak te­kint. Míg Boszniában naponta három gyermek meghal a hábo­rúban, a szerbek továbbra is lö­vik Szarajevót és nem mozdul­nak a legutóbbi offenzívában el­foglalt stratégiai pontokról, Lord Owen Genfben tragédiá­nak nevezi az amerikaiak fenye­getőzését. A szerbek biztosra veszik, hogy a NATO nem bom­bázza ütegeiket és a nyugati ha­talmak egymás háta mögé búj­nak a felelősség elől. Az amerikai sajtó legnagyobb lapjai felháborodva kommentál­ják, hogy a világ szemeláttára rommá lövik és szétdarabolják az ENSZ egyik tagállamát. A The Washington Post az ameri­kai külpolitikát az "úgynevezett multilateralism"-ért hibáztatja, amely szerint mindenkit "kon­zultálni" kell, szövetségeseket, sőt bizonyos fokig ellenségeket is, kormányokat és nemzetközi szervezeteket. Ilyenformán nincs kezdeményezés, az amerikai külpolitika megbénul. Sok a ki­fogás és az amerikai vezetők nem szánják el magukat akcióra, hogy megsegítsenek egy közös­séget, amely levegőért kapkod. Ehelyett folytatódik a vita, hogy ki lő először és kinek a parancsára lő - folytatódik a Washington Post vezércikke. - Ezt el lehetne dönteni egyetlen délutánon, ha meg lenne hozzá az akarat. A NATO ereje elég lenne ahhoz, hogy Bosznia érezze: nem hagyták teljesen sorsára. Vagy Clinton elnök megvárja a percet, amikor min­denkit konzultált - a NATO-t, az ENSZ-t, Angliát és Francia­­országot, Oroszországot, a mo­hamedánokat, a szerbeket és a horvátokat - és Bosznia nincs többé? "LORD OWEN ÁRULÁSA" címmel közli a Washington Post Jim Hoagland cikkét, azzal kezdve, hogy az Európai Közös­ség angol "békéltetője" azt java­solta: a bosnyákok osszák ketté Szarajevót és fővárosuk egy ré­szét helyezzék szerb ellenőrzés alá, hogy létrejöjjön a fegyver­­szünet. Lord Owennek le kelle­ne mondania, mint hogy segít­sen mélyebbre ásni a sírt, amelybe eltemetik a boszniai háború áldozatait. Azzal, hogy új Berlini Falat emelnek a Balkánon, nem bizto­sítják a békét... A bosnyákok látják, hogy ez rosszabb, mintha tovább harcolnak és szenved­nek... Lord Owen elnöklete alatt a genfi béketárgyaláson nem­csak bosnyák kapitulációt köve­telnek, hanem azt is, hogy tönk­retegyék a várost, amiért vérez­­tek és meghaltak. Ha nincs kül­földi segítség, nem tudják to­vább védeni Szarajevót... De ha folytatják a harcot, a történelem megemlékezik a bosnyákokról. "Lord' Owen megszemélyesíti Nyugat diplomáciai kudarcát; éppen úgy, mint Neville Cham­berlain egy másik generáció­ban, Owen lesz az az ember, akire mindig emlékezünk, ami­kor a jövőben Nyugat boszniai árulására gondolunk." "A javaslat, hogy osszák ketté Szarajevót, arra mutat, hogy a washingtoni és brüsszeli fenye­getőzések, katonai NATO-akci­ók Szarajevó védelmében, blöff­­nek látszanak, - arra valók, hogy elkendőzzék Nyugat tehetetlen­ségét. "A Washington Post cikk­írója végül Lord Owent Dorian Gray-hez hasonlítja, a festmény­hez, ami felszívja a gonoszságot s úgy tűnik, ez nem látszik meg rajta. "De Owennek van egy elő­nye Oscar Wilde fiktív portréjá­val szemben: a festmény nem mondhatott le, de Owen le­mondhat. Tisztességesebb len­ne, mint hivatalosan fedezni a szerb hódítást." A NEW YORK TIMES-BEN Anthony Lewis "Tragédia és ko­média" címmel arról ír, hogy "a szerbek a bolondját járatták az Egyesült Államokkal, Nyugat- Európával és az ENSZ-szel. "A szerb agresszorok Boszniában megígérték, hogy megjavulnak, a bolondok hittek nekik - és a szerbek rögtön nem tartották be ígéretüket." Most az a kérdés, Clinton elnök tanult-e ebből. Milosevics, Karadzics és Mla­dics csak egy nyelvet ért meg: az erőt. Ha nem hiszik, hogy Clin­ton akcióba lép, megint elfelej­tik ígéretüket. A New York-i lap liberális cikkírója Bob Dole szenátort, a republikánusok vezetőjét idézi, aki azt mondta: "Amerikai gyen­geség egy harmadrendű hata­lommal szemben, mint Szerbia, olyan ’meghívó’, amiről diktáto­rok és agresszorok álmodtak." Dole szenátor felszólította Clinton elnököt, hogy idézzen ultimátumot a szerbekhez a NATO-n keresztül: ne akadá­lyozzák a segélyszállító konvojo­kat, tartsák be a fegyverszünetet - amit ígértek - nehéz fegyverei­ket adják át az ENSZ-nek és oszlassák fel Mladics tábornok milíciáját. Ha ezt nem teljesítik, a Biztonsági Tanács beleegyezé­sével vagy anélkül, megindítjuk a légitámadásokat az ENSZ Alapokmány rendelkezése sze­rint, hogy a "közös védelem" (collective defense) értelmében megvédjünk egy megtámadott tagállamot. William Safire, a New York Times konzervatív cikkírója "Bosznia: a NATO az ENSZ el­len" címmel arra emlékezik: egy héttel ezelőtt úgy látszott, a NATO miniszterei Brüsszelben végre megegyeztek abban, hogy "erőt mutatnak" a szerb vezetők ellen, akik két éven át packáztak a világ diplomáciájával és csúfot űztek a "kollektív biztonságból". Erre a pszichiáter, aki a szerb elnök frontembere, megígérte, hogy abbahagyja a tüzérségi bombázást és átengedi a segély­szállító konvojokat. De amikor a nyugati huzavona nem ért véget, szorosabbra vonta a hurkot Szarajevó körül. A HELYZET KULCSA Je­remy Boorda amerikai tenger­nagy, a NATO déli szárnyának főparancsnoka (akinek parancs­noksága alá tartoznak az Adrián lévő repülőgép-anyahajók) és a francia Jean Cot, az új boszniai ENSZ-főparancsnok megegye­zése, amelynek lényege: az ENSZ-nek vétó-joga van a NATO-légitámadások fölött. Clinton elnök így a döntést az ENSZ-parancsnokokra hárítot­ta, akik tartanak a szerbek el­lentámadásától. A New York Post-ban "Kérdé­sek Boszniáról, most, hogy már túlkéső" címmel kommentálja a helyzetet Jeane Kirkpatrick volt amerikai ENSZ^nagykövet. Már csaknem vége Bosznia-Hercego­vinának... Amikor Minerva bag­lya a sűrűsödő alkonyaiban el­repül - írta a német filozófus, Hegel, a vég előtt jobban meg­értjük a korábbi eseményeket. Tehát itt az ideje, hogy kérdése­ket tegyünk fel a hidegháború utáni világ első nagy kudarcáról, Európa és az Európai Közös­ség, az Egyesült Államok, a NATO és az Egyesült Nemzetek kudarcáról. Hogyan lehetséges, hogy 150.000 bosnyákot megöl­tek nemzetközi megfigyelők ez­reinek szemeláttára? Jean Cot tábornok a "Poncius Pilátus helyzetre" hivatkozott, az ENSZ békefenntartóknak semlegesnek kell lenniük - kiéheztetés és tö­meggyilkosság esetében is. Mi­ért várt a Clinton adminisztráció a légitámadásokkal addig, míg már majdnem befejeződött a boszniai háború? És miért elle­nezte erő használatát Boutrosz Boutrosz Ghali, miután a Biz­tonsági Tanács erre ismételten felhatalmazta? George Melloan Brüsszelből jelentette a Wall Street Journal­nak, hogy Lord Owen szemében most nem a szerb "nemzetiségi tisztogató" agresszorok a bűnö­sök, hanem az Egyesült Álla­mok, amelynek légibombázással való fenyegetőzései komplikál­ják a diplomáciai törekvéseket a háború befejezésére. A szerbek ágyúi közben a Szarajevót körül­vevő hegyekben fenyegetik a bosnyák kormányt. Mielőtt a bosnyákok térdreesnének, Lord Owen azért aggódik, hogy Alija Izetbegovics, a bosnyák vezető az amerikai fenyegetések miatt kicsit tovább ellenáll és nem ka­pitulál. A WALL STREET JOUR­NAL kommentátora kiemeli, hogy Bili Clinton és W’arren Christopher "sólymoknak mu­tatkoznak", de nagyon kevés jel­ből lehetne arra következtetni, hogy valóban készek a háború­ra. Nem csoda, ha a szerbek azt ajánlották az ENSZ-békefenn­­tartóknak, hogy vegyenek át né­hány stratégiai pontot - mert ha ez meg is történne, a szerb tü­zérség továbbra is döntő pozíci­óban marad. "A NATO-minisz­­terek, akik nemigen bíznak az amerikai vezetésben, kétségkívül örömmel fogadták el a szerb fü­gefalevelet. Az ENSZr-csapatok pedig, Boszniában, örülnek an­(Folytatás a 4. oldalon) A KDNP elégedetlen a föld­törvény legutóbbi változatával, mivel az eltér a koalíciós egyez­tetések során lefektetett elvek­től, és nem ad garanciákat arra, hogy a termőföld magyar tulaj­donban maradjon - hangzott el a párt sajtótájékoztatóján. A ke­reszténydemokraták szerint csak magyar állampolgárok, önkor­mányzatok és az állam földtulaj­donszerzését kellene megenged­ni, ennek felső határát 250 hek­tárban vagy 500 aranykoronában maximálnák. így a jelenlegi nyo­mott földárak mellett is kiküszö­bölhetők lennének a spekulációs célú földvásárlások, s hangsúlyt kapna a termőföld nemzeti kincs jellege. Úgy vélik, a jelenlegi gyakorlat­ban a 99 évre szóló bérbeadás valójában a jog kiskapuit kihasz-A BM álláspontja szerint a vá­lasztások első fordulóját 1994 májusában, a másodikat június elején kell megtartani - jelentet­te ki szerdai sajtótájékoztatóján Boross Péter belügyminiszter. A választójogi törvény módosításá­ról elmondta: a javaslat a parla­menti pártok konszenzusán ala­pul. Ha az Országgyűlés elfo­gadja, akkor 50 ezer, külföldön élő magyar állampolgár juthat szavazathoz. A miniszter szerint A belföldi államadósság növe­kedésének számottevő része nem az elmúlt három év több­letköltekezésének következmé­nye, hanem a korábbi költségve­tés finanszírozási gyakorlata. Ehhez további tételként hozzá­járul, hogy a piacgazdasági át­menet kapcsán a korábban rejt­ve maradt állami tehervállalás is megjelenik az adósságállomány­ban. Mindezt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtit­kár-helyettese közölte az MTI- vel, annak kapcsán, hogy az MTI vasárnap terjedelmes anya­got jelentetett meg az állam-Csepel önkormányzatának képviselő-testülete keddi rend­kívüli ülésén úgy határozott: a kerület lakosai döntsék el, hogy továbbra is budapesti polgárok kívánnak-e maradni, avagy egy önálló, önmagát irányító telepü­lésen akarják folytatni életüket. A 29 igen, négy nem szavazattal támogatott népszavazás szep­tember 25-én lesz.- Lehet, hogy nem lesz köny­­nyű az önállóvá válás, de Csepel ezután maga jelölheti ki az utat, amit követ - jelentette ki az egyik szabaddemokrata képvise­lő. Szerinte előfordulhat, hogy az elszakadás után bizonyos dol­gok megdrágulnak Csepelen, de ha továbbra is a fővárosnak lesznek kiszolgáltatva, még na­gyobb lesz a szegénység - véle­kedett. Számításaik szerint a le­válás után a költségvetési fő­összeg mintegy 64 százalékkal növekedne, ugyanakkor az ellá­tásra fordított kiadások csak 53 százalékkal emelkednének. A közelmúltban végzett közvéle­mény-kutatások szerint a meg­náló ingatlanszerzés. A KDNP el kívánja érni, hogy jogi szemé­lyek ne szerezhessenek földtu­lajdont, s termőföldet ne lehes­sen apportként társaságba vinni, mert így ismeretlenné válna az igazi tulajdonos kiléte. A ke­reszténydemokraták e korláto­zásokat a valódi piacgazdaság kialakulásáig tartják kívánatos­nak, mivel ezek Magyarország teljes jogú EK-tagságának bekö­vetkeztekor amúgy is értelmüket vesztenék. A párt szakértői hangsúlyozták: nem céljuk a me­zőgazdaságba irányuló külföldi tőkebefektetések korlátozása, ezeket a földbérlet révén látják megvalósíthatónak. A javaslato­kat - részben a törvénytervezet bírálataként - Gáspár Miklós önálló indítványaként fogja a T. Ház elé terjeszteni. ez a módosítás csupán erkölcsi gesztus, a külhonban élő magyar állampolgárok voksai nem befo­lyásolhatják a hazai erőviszo­nyokat, hiszen Magyarországon nyolc és félmillió szavazati jog­gal rendelkező állampolgár él. Konszenzus alakult ki a pártok között abban, hogy az Ország­­gyűlésbe kerülés alsó küszöbér­tékét négyről öt százalékra emeljék. adósság jelentős növekedéséről. Kovács Álmos hangsúlyozta, hogy az államháztartás összes belföldi adósságának csaknem 80 százalékát olyan tételek ad­ják, amelyek a múltbeli költség­­vetési tartozások összegeként alakultak ki. Tény, hogy 1990- ben a belföldi államadósság még 1347,5 milliárd forint volt, ami a GDP 67,9 százalékát teszi ki. Az adósság 1991-ben 1760 milliárd— ra, a GDP 71,6 százalékra növe­kedett, a múlt év végén pedig 2197,3 milliárd forint volt, ami a GDP 80 százalékát jelenti. kérdezett csepeliek mintegy 40 százaléka támogatta a leválást, és csak 20 százaléka maradna továbbra is Budapesten. Közalkalmazottak sztrájkja? Ha augusztusban a Költségve­tési Intézmények Érdekegyezte­tő Tanácsában nem jutnak meg­állapodásra arról, hogy 1994. ja­nuár elsején életbe lépjenek a közalkalmazottakra vonatkozó bértáblázatok, kénytelenek le­szünk sztrájkba lépni - jelentette ki az Értelmiségi .Szakszervezeti Tömörülés soros elnöke. Elhangzott: a kormány csak 1995-től kívánja a közalkalma­zottak bérét rendezni, a szak­­szervezet azonban ragaszkodik a törvényes határidő betartásához. Ha azonban az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor szep­temberben, a jövő évi költségve­tés parlamenti vitája idején a közalkalmazottak országos sztrájkjára lehet számítani. 1993. augusztus 20. iIIdnfiR 3 Tavasszal ötvenezer külföldi juthat választójoghoz Csepel el akar válni Budapesttől LEGÚJABB A jelek szerint a szerbek pontosan kiszámították, hogy mi­kor kell engedményt tenniük. Mint múlt héten beszámoltunk róla, kiürítették a Bjelasnica magaslatot, ahol tüzelőállásuk volt. Ezzel sikerült elérniük bizonyos lélektani hatást. Követ­te ezt, amikor a boszniai harcoló felek részvételével Genfben tartott értekezleten "elvi megegyezést" kötöttek, amelynek ér­telmében Szarajevót demilitarizált övezetnek nyilvánítják, ugyanakkor pedig ENSZ-elIenőrzés alá helyezik. Ugyanezen a megbeszélésen elhatározták, hogy mohamedán, szerb és horvát képviselőkből bizottságot állítanak fel. Az államadósság nem az elmúlt három év bűne

Next

/
Thumbnails
Contents