Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-20 / 32. szám
J. Z. ELKY MURPHY magyar törvényei avagy miért romlikéi minden újra Kereskedelempolitikai törvények A rend az első önkiszolgálóbolttal kezdett bomlani. Addig hibátlanul működött úgyszólván minden: bement a vásárló, kért valamit szépen, kapott, amit kapott, s hazament Isten liírivel. Megvolt az állandóság biztos tudata: ugyanaz az a kicsi bolt a sarkon, benne ugyanaz az asszony évtizedek óta, tudja, kinek mi jár s mennyiért, azt ki is osztja, aztán punktum. Minden a helyén volt, nem kellett aggódnia a sokféleség miatt, egyszerűen lehetett itt élni. Az önki-rendszer meghozta a bajt. Először, mert egymás mellett többféle áru is illeged magát, másodszor (s főként), mert nincsen kitől kérni, csak le kell venni a polcról, bele a kosárba, fizetni a kasszánál - és kész. Eltűnnek a viszonyok. A tolvajnéző közértesnek megszűnt a respektje, nem hálálkodik már neki senki, kapcsolatok fakulóban - idegenedik a világ. Nem lesz ennek jó vége. A felkínált lehetőséggel élni kell, nem visszaélni. A demokráciának is vannak határai, s csak anarchiát szül, ha mindenki egyszerre akar mindent hirtelenjében. Nagyon sok jól működő bolt van, ahol egy pulttal csinálják továbbra is, és bizony arra is van példa, hogy rosszul megy az üzlet több-pult megoldással. Nem kell tehát kapkodni, most inkább a boltosok általános megegyezésének ideje jött el, s ha jól összebeszélnek, a vevők hamar elhiszik, hogy őértük lett minden megrefonnálva. A közlekedőedények törvényének kereskedelmi változata Ami van otthon bőven, azzal tele vannak az üzletek. Amint elfogy, soha többet nem lehet kapni. Ficzek anyagmozgatási törvénye Minél értékesebb az ám, annál valószínűbb, hogy megsérül, mire hazaér. Konradek megszűnési szabálya Ha megszoktál egy új kozmetikumot, kivonják a forgalomból. Tabányi véleménye a cipő-kérdésben Mindenkinek nagyobb az égik lába, mint a másik, a cipők viszont pont egyformák, vagy a másik nagyobb. Az alkalmatlan lábakról szóló Ditrói-féle törvény Akárhányas cipőt kérsz a boltban, mindig kiderül, hog ekkora lábra nem készült fel az ipar. Baitz információja Az eladók szerint kalapot csak vízfejű emberek akarnak venni. Ébert mandzsetta-rejtélye Az inggombok vág csúnyák, vág pótolhatatlanok. Majlász szerint: Elvált embernél a kettő nem zárja ki egmást. Polacsek a vevők okvetetlenkedéseiröl A legkövérebbtől a legsoványabbig bánnekkora lehet a vásárló, mindnek pont az a méret kell, ami éppen nincs. Obermayer első konfekció-törvénye Az, hog az embernek égik lába rövidebb, mint a másik, rendszerint a nadrágboltban derül ki. Obermayer második konfekció-törvénye Abban a nadrágban, amely a boltban kellemesen testre simuló volt, otthon nem lehet levegőt kapni; amelyik meg kényelmes, az otthon leesik az emberről. Donáth megfigyelése az árucikkek jatt-előcsalogatási képességéről A megfelelő méretből mindig már csak eg van, és az is hátul a raktárban. Steinbachné tapasztalata a pénztártól való távozás után A legszebb ruha, cipő, kalap sem tetszik annyira, ha már kifizette az ember. Zimmermann a lábbelik várható elviselhetőségi idejéről A cipő a boltban kényelmes utoljára. Amint hazaviszi az ember, már szorít. Posgay ráncfelfedezési törvénye Otthon az előszobatükör mindig megmutatja azt a ráncot a ruhán, amely a próbafülkében sohasem látszik. Munkácsyné törvénye Ha a fehérneműt nem szabad felpróbálni, akkor el van számozva. Benedek úr megfigyelése Árleszállításkor kétszer annyit költenek a nők. Remiczky kiegészítése: És kizárólag olyasmit vesznek, amire semmi szükségük. Máramarosy szerint: S ráadásul szűk is. Singer első közért-törvénye Amikor a kasszánál végre sorra kendnél, kifog a papír a gépből. Bádogh Érvin változata: Vág elfog az apró, és nem tudnak visszaadni. Folyománya: Vág megbetegszik a pénztárosnő. Pallagi panaszkönyvi tétele a jótállásról Reklamáláskor mindig kiderül, hog a bélelt téli csizmát nulla fok alatt és hóban nem lett volna szabad viselni. Neumann törvénye Ha valamit ki kell cserélni, akkor nincs meg a blokk. Ha megvan, akkor már lejárt. Ha még nem, akkor már nem gártják. Terebessy megállapítása arról, hogy miért nem látható az, ami jó Ha gártják, akkor csak exportra. Ha belföldre is, akkor nem rendel a kereskedelem. Ha rendel, akkor nem felelnek meg az érintésvédelmi előírásoknak. Münnich hozzáfűzése: De többnyire nem gártják. Bozi úr törvénye Ha elromlott, lejárt a garancia is. Singer második közért-törvénye Eges népeknél a fölösleges tejmennyiségből sok munkával vajat vág túrót készítenek; fejlettebb országokban zacskókba töltik, és egszerííen szétfolyatják a közértekben. A harmadik Minden budapesti közértben kapható az a különleges eljárással készített kenyér, amely már kétnaposon kerül ki a kemencéből. Kettinger tér-idő együtt-hatója Az ember nem oly régóta van jelen a tennészetben, amennyi idő kell annak a kipusztításához. Bosznia: tragédia (Folytatás a 3. oldalról) nak, hogy nem lett eredménye a brüsszeli tárgyalásoknak, ök attól félnek, hogy ellenséges területen túszokká válnak, ha a Nyugat megkésve is megpróbálja visszaverni a szerb hódítókat. Melloan analízisében a legfontosabb az a rész, amelyben az ENSZ-békefenntartás jövőjéről ír. Megjegyzi, hogy "az ENSZ nem volt nagyon sikeres békefenntartó, de talán politikai szempontból alkalmas arra, hogy "konfliktusokat szőnyeg alá söpörjenek". Boszniában nem volt szó "békefenntartásról", mert a kéksisakosokat nem hatalmazták fel arra, hogy fegyveres erőt használjanak. Ha tehették is volna, számszerint kevesen voltak és nem voltak megfelelő fegyvereik, ők mindössze humanitárius segélyszállító erők lettek, hogy valamennyire enyhítsék a brutális szerb katonai akciót és később a horvátok agresszióját. Emlékeztet a volt Jugoszláviából menekülőkre, az angolai háborúra, Szomáliára, ahol éppen a napokban megöltek négy amerikai katonát, Palesztinára, ahol évtizedek óta állomásoznak ENSZ-békefenntartók és ENSZ-menekülttáborok, amelyekben forr a gyűlölet és a terrorizmus melegágyai. Végül megállapítja, hogy az ENSZr-békefenntartás már nagyon sokba kerül. Persze, tudnunk kell, hogy az ENSZ a bűnbak, de a világszervezet mindössze eszköz a nagyhatalmak kezében. A tagállamok nem adnak katonát arra a célra, hogy távoli országokban harcoljanak. Amikor 1967-ben Nasszer kiutasította Egyiptomból az ENSZ-békefenntartókat, U Than, az akkori főtitkár azonnal kivonta őket John Bull angol főparancsnok ajánlatára, aki szerint "a békefenntartók csak galambok lennének egy céllövöldében". Jean Cot tábornok erre emlékezve most azt mondta, hogy "az ENSZ-csapatok Boszniában karóhoz kötött juhok".-----------------------------------------------_____ Heidi kis fekete könyve Hollywood legújabb botránya világszerte érdeklődést keltett. No, ne képzeljünk olyat, hogy az erkölcs követel elégtételt. Annyi az egész, hogy ez ismét jó alkalom a csámcsogásra. Mások intim magánélete még akkor is érdekes az átlagérdeklődés számára, ha nem ismert személyiségekről, a filmvilág - legalább is hírből - egész világon fényszórók kereszttüzében élő alkotó vagy előadó művészeiről lenne szó. Jelen esetben azonban feltételezhető, hogy a pletykaújságok indiszkréciója folytán mindenképpen pikáns részletek kerülhetnek nyilvánosságra. Az érdeklődés széles körbe eljutott gyűrűzése mellett az itteni rendőrség leleplezése kapcsolt etikai kérdéseket is felvetett, emiatt talán nem haszontalan ezzel az eseménnyel folytatólagosan foglalkozni. Már most eláruljuk azonban, hogy elmefuttatásunk nem terjed ki csiklandós részletekre és csupán a társadalometika néhány vonatkozásával kell az olvasónak szembenéznie. A nemi érintkezés üzleti megszervezése - mint korábban megírtuk - végigkísér az emberi történelmen. Az idők változásával a földkerekség egyes pontjain ez eltérő minősítést kapott. Volt, ahol és amikor szükséges rossznak tekintették, volt olyan eset, amikor egyáltalán nem minősítették, hanem elfogadták, mint természetes megnyilvánulást. Bizonyos korokban tűzzel-vassal üldözték, különösen a hipokrita kormányrendszerekben, egyben azonban mindannyian találkoztak: eddig sehol sem sikerült megszüntetni, nem tudták az embereket lebeszélni róla. Tanulságként az is jelentkezett, hogy az erőteljesebb üldözés, mint az üstökös a csóváját, talán színpompás, de mérgesgázokkal telített mellékhatásokat húzott maga után. Valahogy úgy, mint az amerikai prohibíció idején: a szeszfőzést és értékesítést szervezett és később nagy befolyással rendelkező bandáknak kellett intézniük. Ez azután az Egyesült Államokban életre hívta azt a félelmetes . maffia-hálózatot, amit azóta sem tudnak kiirtani a társadalomból. Felszínes következtetéssel valóban oda lehet jutni, hogy a prostitúció és a szervezett bűnszövetkezetek együtt járnak és ezért nem tanácsos a nemi szolgálatok üzleti árusítását engedélyezni. Igen ám, de ha nincs üldözés, nincs védelmi rendszerre, tehát szervezett bűnszövetkezetre sem szükség. Heidi Fleiss mindenesetre - legalább is eddigi ismereteink szerint - maffia nélkül, önállóan szervezte meg a maga call girl-hálózatát. Bízott üzleti érzékében, jó kapcsolataiban, a kuncsaftok néha hallgatólagos, máskor aktív segítségében. Talán arról is gondoskodott, hogy a nyomozószerveknél valakit "megkenjen" a sima üzem biztosítása érdekében. Ilyen esetekben azonban mindig jön valami előre nem látott bukkanó, ami egycsapásra halomra dönti a terveket és a mesés jövedelmet. Fleissnek valóban lehetett üzleti érzéke és talán szerencséje is, hogy jövedelmező impériumát kiépítse. Beverly Hillsben magáénak mondhatott itteni viszonyok szerint "kastélynak" tekinthető épületet, amit általában milliós jövedelemmel rendelkező filmsztárok tudnak megvásárolni. Heidi háza például korábban Mike Douglas-é volt. Van azután egy másik vonatkozás. Kik voltak az ügyfelek? Természetesen senkit sem érdekelnek a névtelen senkik, de mindenki jól sejti, hogy az ilyen kuncsaftok Fleisst sem érdekelték. Aki egy fizetett légyottért ezerötszáz dollárt tudott és hajlandó volt lepengetni, már eleve nem lehetett "akárki". Nos, itt jelentkezik azután a szenzációéhség nyomása. Bizonyára vannak, akik vagy "becsületes" tájékoztatási célból, de talán valami jó zsarolási lehetőség reményében egymillió dollárt, esetleg többet is hajlandók lennének lefizetni Heidi Fleiss vendégeinek névsoráért. Ezt nevezi ezekben a napokban az esettel foglalkozó amerikai sajtó "kis fekete könyvnek". Lehet, hogy nem is fekete, hanem piros, de az is megeshet, hogy nem könyv, hanem komputer-korong, ami kétségkívül korszerűbb, mint a kézzel firkálás. Van-e ilyen - mert valószínű, hogy van. Eladó-e és mennyi az ára? Egyáltalán hajlandó-e ezt Heidi Fleiss áruba bocsátani? Sokaknak talán egy millió dollárnál többet is megérne. Nem a nyilvánosságra hozás, hanem az elsüllyesztés. De lehet-e ilyenben reménykedni? Manapság az elektronikus diszket. könnyebb lemásolni, mint egy könyvet. Nos, álljunk szembe a kérdéssel: jogos-e, helyes-e "a kis fekete könyv" adatainak nyilvánosság elé tárása? Véleményünk szerint semmiben sem szolgálná az igazságszolgáltatás ügyét. Heidi Fleiss talán nem tudja felfogni, hogy életveszélyben van. Jobb, ha vigyáznak rá. "Valakik" nyilvánvalóan szeretnék megszerezni a jegyzéket. Ez már önmagában nem megnyugtató. Ha Fleiss közprédára bocsátaná, követné a bosszú. Bizony, mi a könyv valódi elsüllyesztése mellett szavazunk. A kiteregetés nem szolgálná az erkölcsi elégtétel ügyét. Egyesek részéről leküzdhetetlen kíváncsiságot elégítene ki. Másoknak pedig alkalmat adna a kárörvendésre olyan halandókkal szemben, akik meg tudták fizetni az ezerötszáz dollárt. A betyárbecsület is része az emberi társadalom alapjának, mert bizonyos egyensúlyt biztosít. Valóban megérett a pusztulásra az a világ, ahol már a kerítőnőkben sem lehet megbízni. / Dr. FRIEDMAN ANDREW a----Válás • Child Custody * Autóbaleset • Personal Injuries Sserafidések * Bűnügyek Drank Driving • Real Estate Végrendelet * Probate 124.No. La Brea Ave. Los Angeles, CA 90036 (213) 931-2476 (213) 656-5847 __________________j B IM amerikai J Ifagyar Hírlap
