Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-08-20 / 32. szám

J. Z. ELKY MURPHY magyar törvényei avagy miért romlikéi minden újra Kereskedelempolitikai törvények A rend az első önkiszolgálóbolt­tal kezdett bomlani. Addig hibát­lanul működött úgyszólván min­den: bement a vásárló, kért vala­mit szépen, kapott, amit kapott, s hazament Isten liírivel. Megvolt az állandóság biztos tudata: ugyanaz az a kicsi bolt a sarkon, benne ugyanaz az asszony évtize­dek óta, tudja, kinek mi jár s mennyiért, azt ki is osztja, aztán punktum. Minden a helyén volt, nem kellett aggódnia a sokféleség miatt, egyszerűen lehetett itt élni. Az önki-rendszer meghozta a bajt. Először, mert egymás mel­lett többféle áru is illeged magát, másodszor (s főként), mert nin­csen kitől kérni, csak le kell venni a polcról, bele a kosárba, fizetni a kasszánál - és kész. Eltűnnek a viszonyok. A tolvajnéző közértes­nek megszűnt a respektje, nem hálálkodik már neki senki, kap­csolatok fakulóban - idegenedik a világ. Nem lesz ennek jó vége. A felkínált lehetőséggel élni kell, nem visszaélni. A demokráciá­nak is vannak határai, s csak anarchiát szül, ha mindenki egy­szerre akar mindent hirtelenjé­ben. Nagyon sok jól működő bolt van, ahol egy pulttal csinálják továbbra is, és bizony arra is van példa, hogy rosszul megy az üzlet több-pult megoldással. Nem kell tehát kapkodni, most inkább a boltosok általános megegyezé­sének ideje jött el, s ha jól össze­beszélnek, a vevők hamar elhi­szik, hogy őértük lett minden megrefonnálva. A közlekedőedények törvényé­nek kereskedelmi változata Ami van otthon bőven, azzal tele vannak az üzletek. Amint el­fogy, soha többet nem lehet kap­ni. Ficzek anyagmozgatási törvé­nye Minél értékesebb az ám, annál valószínűbb, hogy megsérül, mire hazaér. Konradek megszűnési szabá­lya Ha megszoktál egy új kozmeti­kumot, kivonják a forgalomból. Tabányi véleménye a cipő-kér­désben Mindenkinek nagyobb az égik lába, mint a másik, a cipők vi­szont pont egyformák, vagy a má­sik nagyobb. Az alkalmatlan lábakról szóló Ditrói-féle törvény Akárhányas cipőt kérsz a bolt­ban, mindig kiderül, hog ekkora lábra nem készült fel az ipar. Baitz információja Az eladók szerint kalapot csak vízfejű emberek akarnak venni. Ébert mandzsetta-rejtélye Az inggombok vág csúnyák, vág pótolhatatlanok. Majlász szerint: Elvált embernél a kettő nem zárja ki egmást. Polacsek a vevők okvetetlenke­­déseiröl A legkövérebbtől a legsoványab­big bánnekkora lehet a vásárló, mindnek pont az a méret kell, ami éppen nincs. Obermayer első konfekció-tör­vénye Az, hog az embernek égik lá­ba rövidebb, mint a másik, rend­szerint a nadrágboltban derül ki. Obermayer második konfek­ció-törvénye Abban a nadrágban, amely a boltban kellemesen testre simuló volt, otthon nem lehet levegőt kapni; amelyik meg kényelmes, az otthon leesik az emberről. Donáth megfigyelése az áru­cikkek jatt-előcsalogatási ké­pességéről A megfelelő méretből mindig már csak eg van, és az is hátul a raktárban. Steinbachné tapasztalata a pénztártól való távozás után A legszebb ruha, cipő, kalap sem tetszik annyira, ha már kifi­zette az ember. Zimmermann a lábbelik vár­ható elviselhetőségi idejéről A cipő a boltban kényelmes utoljára. Amint hazaviszi az em­ber, már szorít. Posgay ráncfelfedezési törvé­nye Otthon az előszobatükör mindig megmutatja azt a ráncot a ruhán, amely a próbafülkében sohasem látszik. Munkácsyné törvénye Ha a fehérneműt nem szabad felpróbálni, akkor el van számoz­va. Benedek úr megfigyelése Árleszállításkor kétszer annyit költenek a nők. Remiczky kiegészítése: És kizárólag olyasmit vesznek, amire semmi szükségük. Máramarosy szerint: S ráadásul szűk is. Singer első közért-törvénye Amikor a kasszánál végre sorra kendnél, kifog a papír a gépből. Bádogh Érvin változata: Vág elfog az apró, és nem tudnak visszaadni. Folyománya: Vág megbetegszik a pénztáros­nő. Pallagi panaszkönyvi tétele a jótállásról Reklamáláskor mindig kiderül, hog a bélelt téli csizmát nulla fok alatt és hóban nem lett volna szabad viselni. Neumann törvénye Ha valamit ki kell cserélni, ak­kor nincs meg a blokk. Ha meg­van, akkor már lejárt. Ha még nem, akkor már nem gártják. Terebessy megállapítása arról, hogy miért nem látható az, ami jó Ha gártják, akkor csak export­ra. Ha belföldre is, akkor nem rendel a kereskedelem. Ha ren­del, akkor nem felelnek meg az érintésvédelmi előírásoknak. Münnich hozzáfűzése: De többnyire nem gártják. Bozi úr törvénye Ha elromlott, lejárt a garancia is. Singer második közért-törvé­nye Eges népeknél a fölösleges tej­­mennyiségből sok munkával va­jat vág túrót készítenek; fejlet­tebb országokban zacskókba töl­tik, és egszerííen szétfolyatják a közértekben. A harmadik Minden budapesti közértben kapható az a különleges eljárás­sal készített kenyér, amely már kétnaposon kerül ki a kemencé­ből. Kettinger tér-idő együtt-hatója Az ember nem oly régóta van jelen a tennészetben, amennyi idő kell annak a kipusztításához. Bosznia: tragédia (Folytatás a 3. oldalról) nak, hogy nem lett eredménye a brüsszeli tárgyalásoknak, ök at­tól félnek, hogy ellenséges terü­leten túszokká válnak, ha a Nyu­gat megkésve is megpróbálja visszaverni a szerb hódítókat. Melloan analízisében a legfon­tosabb az a rész, amelyben az ENSZ-békefenntartás jövőjéről ír. Megjegyzi, hogy "az ENSZ nem volt nagyon sikeres béke­­fenntartó, de talán politikai szempontból alkalmas arra, hogy "konfliktusokat szőnyeg alá söpörjenek". Boszniában nem volt szó "békefenntartásról", mert a kéksisakosokat nem ha­talmazták fel arra, hogy fegyve­res erőt használjanak. Ha tehet­ték is volna, számszerint keve­sen voltak és nem voltak meg­felelő fegyvereik, ők mindössze humanitárius segélyszállító erők lettek, hogy valamennyire eny­hítsék a brutális szerb katonai akciót és később a horvátok ag­resszióját. Emlékeztet a volt Ju­goszláviából menekülőkre, az angolai háborúra, Szomáliára, ahol éppen a napokban megöl­tek négy amerikai katonát, Pa­lesztinára, ahol évtizedek óta ál­lomásoznak ENSZ-békefenntar­­tók és ENSZ-menekülttáborok, amelyekben forr a gyűlölet és a terrorizmus melegágyai. Végül megállapítja, hogy az ENSZr-bé­­kefenntartás már nagyon sokba kerül. Persze, tudnunk kell, hogy az ENSZ a bűnbak, de a világszer­vezet mindössze eszköz a nagy­hatalmak kezében. A tagálla­mok nem adnak katonát arra a célra, hogy távoli országokban harcoljanak. Amikor 1967-ben Nasszer kiutasította Egyiptom­ból az ENSZ-békefenntartókat, U Than, az akkori főtitkár azon­nal kivonta őket John Bull an­gol főparancsnok ajánlatára, aki szerint "a békefenntartók csak galambok lennének egy céllövöl­dében". Jean Cot tábornok erre emlékezve most azt mondta, hogy "az ENSZ-csapatok Bosz­niában karóhoz kötött juhok".-----------------------­------------------------_____ Heidi kis fekete könyve Hollywood legújabb botránya világszerte érdeklődést kel­tett. No, ne képzeljünk olyat, hogy az erkölcs követel elégté­telt. Annyi az egész, hogy ez ismét jó alkalom a csámcsogás­­ra. Mások intim magánélete még akkor is érdekes az átlagér­deklődés számára, ha nem ismert személyiségekről, a filmvi­lág - legalább is hírből - egész világon fényszórók kereszttü­zében élő alkotó vagy előadó művészeiről lenne szó. Jelen esetben azonban feltételezhető, hogy a pletykaújságok in­­diszkréciója folytán mindenképpen pikáns részletek kerülhet­nek nyilvánosságra. Az érdeklődés széles körbe eljutott gyűrűzése mellett az it­teni rendőrség leleplezése kapcsolt etikai kérdéseket is felve­tett, emiatt talán nem haszontalan ezzel az eseménnyel foly­tatólagosan foglalkozni. Már most eláruljuk azonban, hogy el­mefuttatásunk nem terjed ki csiklandós részletekre és csupán a társadalometika néhány vonatkozásával kell az olvasónak szembenéznie. A nemi érintkezés üzleti megszervezése - mint korábban megírtuk - végigkísér az emberi történelmen. Az idők válto­zásával a földkerekség egyes pontjain ez eltérő minősítést ka­pott. Volt, ahol és amikor szükséges rossznak tekintették, volt olyan eset, amikor egyáltalán nem minősítették, hanem elfo­gadták, mint természetes megnyilvánulást. Bizonyos korok­ban tűzzel-vassal üldözték, különösen a hipokrita kormány­­rendszerekben, egyben azonban mindannyian találkoztak: ed­dig sehol sem sikerült megszüntetni, nem tudták az embere­ket lebeszélni róla. Tanulságként az is jelentkezett, hogy az erőteljesebb üldözés, mint az üstökös a csóváját, talán szín­pompás, de mérgesgázokkal telített mellékhatásokat húzott maga után. Valahogy úgy, mint az amerikai prohibíció ide­jén: a szeszfőzést és értékesítést szervezett és később nagy befolyással rendelkező bandáknak kellett intézniük. Ez az­után az Egyesült Államokban életre hívta azt a félelmetes . maffia-hálózatot, amit azóta sem tudnak kiirtani a társada­lomból. Felszínes következtetéssel valóban oda lehet jutni, hogy a prostitúció és a szervezett bűnszövetkezetek együtt járnak és ezért nem tanácsos a nemi szolgálatok üzleti árusítását enge­délyezni. Igen ám, de ha nincs üldözés, nincs védelmi rend­szerre, tehát szervezett bűnszövetkezetre sem szükség. Heidi Fleiss mindenesetre - legalább is eddigi ismereteink szerint - maffia nélkül, önállóan szervezte meg a maga call girl-hálózatát. Bízott üzleti érzékében, jó kapcsolataiban, a kuncsaftok néha hallgatólagos, máskor aktív segítségében. Talán arról is gondoskodott, hogy a nyomozószerveknél vala­kit "megkenjen" a sima üzem biztosítása érdekében. Ilyen esetekben azonban mindig jön valami előre nem látott bukka­nó, ami egycsapásra halomra dönti a terveket és a mesés jö­vedelmet. Fleissnek valóban lehetett üzleti érzéke és talán szerencséje is, hogy jövedelmező impériumát kiépítse. Beverly Hillsben magáénak mondhatott itteni viszonyok szerint "kastélynak" te­kinthető épületet, amit általában milliós jövedelemmel ren­delkező filmsztárok tudnak megvásárolni. Heidi háza például korábban Mike Douglas-é volt. Van azután egy másik vonatkozás. Kik voltak az ügyfelek? Természetesen senkit sem érdekelnek a névtelen senkik, de mindenki jól sejti, hogy az ilyen kuncsaftok Fleisst sem érde­kelték. Aki egy fizetett légyottért ezerötszáz dollárt tudott és hajlandó volt lepengetni, már eleve nem lehetett "akárki". Nos, itt jelentkezik azután a szenzációéhség nyomása. Bizo­nyára vannak, akik vagy "becsületes" tájékoztatási célból, de talán valami jó zsarolási lehetőség reményében egymillió dol­lárt, esetleg többet is hajlandók lennének lefizetni Heidi Fleiss vendégeinek névsoráért. Ezt nevezi ezekben a napokban az esettel foglalkozó ameri­kai sajtó "kis fekete könyvnek". Lehet, hogy nem is fekete, hanem piros, de az is megeshet, hogy nem könyv, hanem komputer-korong, ami kétségkívül korszerűbb, mint a kézzel firkálás. Van-e ilyen - mert valószínű, hogy van. Eladó-e és mennyi az ára? Egyáltalán hajlandó-e ezt Heidi Fleiss áruba bocsátani? Sokaknak talán egy millió dollárnál többet is megérne. Nem a nyilvánosságra hozás, hanem az elsüllyesztés. De lehet-e ilyenben reménykedni? Manapság az elektronikus diszket. könnyebb lemásolni, mint egy könyvet. Nos, álljunk szembe a kérdéssel: jogos-e, helyes-e "a kis fe­kete könyv" adatainak nyilvánosság elé tárása? Véleményünk szerint semmiben sem szolgálná az igazságszolgáltatás ügyét. Heidi Fleiss talán nem tudja felfogni, hogy életveszélyben van. Jobb, ha vigyáznak rá. "Valakik" nyilvánvalóan szeretnék megszerezni a jegyzéket. Ez már önmagában nem megnyug­tató. Ha Fleiss közprédára bocsátaná, követné a bosszú. Bizony, mi a könyv valódi elsüllyesztése mellett szavazunk. A kiteregetés nem szolgálná az erkölcsi elégtétel ügyét. Egye­sek részéről leküzdhetetlen kíváncsiságot elégítene ki. Má­soknak pedig alkalmat adna a kárörvendésre olyan halandók­kal szemben, akik meg tudták fizetni az ezerötszáz dollárt. A betyárbecsület is része az emberi társadalom alapjának, mert bizonyos egyensúlyt biztosít. Valóban megérett a pusz­tulásra az a világ, ahol már a kerítőnőkben sem lehet megbíz­ni. / Dr. FRIEDMAN ANDREW a----Válás • Child Custody * Autó­baleset • Personal Injuries Sserafidések * Bűnügyek Drank Driving • Real Estate Végrendelet * Probate 124.No. La Brea Ave. Los Angeles, CA 90036 (213) 931-2476 (213) 656-5847 __________________j B IM amerikai J Ifagyar Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents