Amerikai Magyar Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 49. szám)
1990-12-21 / 49. szám
FÉRCSEY JÁNOS'____________, A Kongresszus üzenhet hadat - de az elnök indíthat háborút Mikor indul el I James Baker az "extra kilomé- I térén” Bagdad- Iba, hogy négyszemközt kö__ zölje Szaddám Husszeinnel: január 15-ig ki kell vonnia csapatait Kuvaitból, különben "villámgyors és döntő formában" csap le rájuk a Szaúd-Arábiában és a Perzsa öbölben várakozó, Amerikavezette nemzetközi koalíció? Baker a december 20-tól január 3-ig terjedő periódust ajánlotta, de Szaddám Husszein csak január 12-én kívánja fogadni. Nyilvánvaló, hogy az iraki diktátor húzza az időt. George Bush viszont nem hajlandó elfogadni Bagdad manipuláló taktikáját. Hogyan lehetne kivonni egy országból két-három nap alatt 400.000 katonát? Haladékot kellene adni az irkaiaknak, ezzel viszont gyengülne a Biztonsági Tanács határozata, amely felhatalmazza az ENSZ tagállamait "minden szükséges eszköz használatára" - tehát fegyveres erő bevetésére is, ha január 15-ig nem vonulnak ki Kuvaitból az iraki megszállók. Lehetséges, hogy James Baker végül nem megy Bagdadba? Végképpen elfogadhatatlan a január 12—i dátum? Erre vonatkozólag Brent Scowcroft, az elnök biztonsági tanácsadója nem nyilatkozott. Mac Laughlin, az ismert televízió-kommentátor úgy látja, hogy Washington és Bagdad megegyezik január 6- ban. Nehéz "dúcként" játszani, ha lökdösik a vezetőt A New York Times emlékeztet arra, hogy a keleti bazárokban hagyományom az alkudozás, a kereskedő hagyja elmenni a vevőt, aztán vagy utána szalad, vagy nem. Megemlíti, a teenagerek körében ismert "chicken" játékot, amikor két autó robog egymással szemben, míg végül összeütközés előtt egyik kitér az útból. "Persze, nehéz ’chickent’ játszani, amikor a vezető nincs egyedül, hanem többen ülnek mellette és mögötte és meg akarják ragadni a kormányt", írta Thomas ,L. Friedman, aki idézi Joseph S. Nye harvardi professzort, az 1962-es kubai rakétakrízisre gondolva: "Ha akkor kéthónapos vita előzte volna meg a döntést, hogyan kell szembeszálni Hruscsowal, ugyanazt a vélemény-különbséget láttuk volna a Kongreszszusban és a közvéleményben, mint most, a Perzsa Öböl krízisekor." George Bush valószínűleg élete legnagyobb elhatározása előtt áll január 15-én vagy pár nappal később: lesújt-e az irakiakra, vagy továbbra is várja, térdre kényszerítik-e a Biztonsági Tanács szankciói Szaddám Husszeint. Amikor órákkal a kuvaiti invázió után, augusztus 2-án amerikai csapatokat röpfctett Szaúd Arábia védelmére, ezt helyeselte az egész világ, beleértve az amerikai Kongreszszust is. Nem cselekedett fejetlenül, kétségkívül készen voltak a politikai és katonai tervek arra az esetre, ha veszélybe kerülnek a Perzsa Öböl olajforrásai. Ezeket már az 1970-es évek közepén kidolgozták, főkérSt Európa és Japán érdekében, mert az európaiak és a japánok ipara hónapok alatt megbénulna a Perzsa Öböl olaja nélkül; Amerika csak olajszükségletének 15-20 százalékát importálja ebből a zónából, de az egyetlen hatalom, az egyetlen szuperhatalom, amely azonnal akcióképes. A németek és a japánok ezt nem tehetik, alkotmányuk értelmében... Bush győzelme: 2.500 amerikai túsz kiszabadult Ahogy múlt az idő, úgy erősödött a Kongresszusban a hang, amely ellenezte a háború lehetőségét, hosszabb időt akart engedélyezni a szankcióknak. George Bush rendkívüli diplomáciai sikerrel meggyőzte a Biztonsági Tanácsot: ami még nem történt meg az ENSZ 45 éve alatt, az öt vétó-joggal rendelkező tagállam - köztük a Szovjetunió és Kína - egyhangúlag szavazott meg tíz Irak-ellenes határozatot és érvényesítette a ll.-et is, amely fegyveres erő használatára jogosítja a koalíciót (bár Kína tartózkodott a szavazástól). Viszont kétséges, hogy január 3-a után meg tudja-e győzni a Kongresszust, amely magának tartja fenn a hadüzenet jogát - bár mint főparancsnok, az elnök indíthat háborút. Szaddám Husszein kétségkívül arra számít, hogy Bush kezét megköti a Kongresszus és a vízió, hogy amerikai katonák ezrei halnak meg Kuvaitért. Közben meglepte a világot azzal, hogy furcsa önkritikával szabadon engedte a kuvaiti és iraki külföldi túszokat: az augusztusi invázió óta 2.520 amerikai hagyta el "a félelem országát", ahogy Irakot egy történész elnevezte. A kiszabadult túszok közül - akiket a diktátor "emberi pajzsként" akart felhasználni, katonai berendezések mellett helyezve el őket, légitámadásoktól tartva - többen dicsérték Bush elnök stratégiáját. Amerikai és európai kommentátorok szerint is a túszok kiszabadulása Bush győzelme, őt nem befolyásolta a terrorista taktika, nem esett abba a hibába, mint Jimmy Carter és Szaddám Husszein végre megértette: a túszok visszatartása nem hatásos fegyver és az arabokat is ellene hangolja, mert ellenkezik a Korán törvényeivel. Szaddám Husszein második, váratlan döntése volt hadügyminisztere leváltása és annak a tábornoknak kinevezése, aki a déli Basra övezetében a védelmet szervezte az iráni hullámtámadások ellen. Javaslat nemzetközi közép-keleti konferencia összehívására Ugyanakkor Yitzak Shamir izraeli miniszterelnök Washingtonban és New Yorkban tárgyalt. Látszólag elégedetten távozott és kijelentette, hogy a mai Izrael nem azonos az 1938- as Csehszlovákiával. Ami azt jelenti, nem tart attól, hogy új Neville Chamberlain új München előtt áll. Az ENSZ Közgyűlése, szokás szerint,, december első felében határozatok egész sorozatát szavazza meg. December 6-án 99 szavazattal 19 ellenében, 32 tartózkodással megszavazott egy határozatot nemzetközi konferencia összehívásáról, Közép- Kelet problémáival kapcsolatban, Kína és a Szovjetunió megszavazta a javaslatot, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország ellenezte. Érdekes a közép-kelet-európaiak állásfoglalása: Lengyelország ellene szavazott, Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária és Románia tartózkodott a szavazástól. Viszont december első hetétől kezdve a Biztonsági Tanács éjjel-nappal tanácskozott egy határozati javaslatról, amit Kuba, Jemen, Kolumbia és Malájföld nyújtott be. A háttérben a PLO, a Palesztinái Felszabadító Szervezet állt, amelynek megfigyelő státusa van az ENSZ-ben. A javaslat értelmében a főtitkár ellenőrizze a helyzetet a palesztinai megszállt területeken, emlékeztesse Izraelt az 1949-es Genfi Konvencióra, amely megszállt területekre - beleértve Jeruzsálemet - vonatkozik és vegye fontolóra nemzetközi közép-keleti konferencia összehívását. Volt olyan nap, amikor háromszor is későbbre halasztották a Biztonsági Tanács ülését, s végül elnapolták. A javaslat szövegét is megváltoztatták néhány helyen, például már nincs a szövegben az a követelés, hogy a főtitkár küldjön Izraelbe "ombudsmant", hivatalos ellenőrt, aki közvetlenül a Tanácsnak jelentene és a konferencia összehívásánál megjegyezték: "a megfelelő időben". Irak egy éven belül legyárthatja az atombombát James Baker nyilatkozatában leszögezte, hogy Amerika mindig hangsúlyozta: a megfelelő időben kell összehívni ilyen konferenciát - és a Perzsa öböl jelenlegi válsága semmiképpen sem "megfelelő idő". A PLO ki akarta kényszeríteni, hogy Amerika vétózza meg a javaslatot; ezzel gyengülne az Irak elleni koah'ció. Érdekes, hogy ezt átlátva, éppen a koalíció arab tagjai, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Szíria közbelépésére napolták el a javaslatot, sőt végül is a Szovjetunió sem sürgette a szavazást. Nemzetközi konferencia Közép-Keletről nem új ötlet. Már vagy tizenöt évvel ezelőtt javasolta a Közgyűlés, hogy a két szuperhatalom égisze alatt rendezzék meg a konferenciát. Washington akkor úgy látta, hogy a Szojetunió taktikájának nem a közép-keleti béke a célja, hanem sem a béke, sem a háború állapota. Figyelemre méltó a Sunday Times vasárnapi cikke, német szakemberekkel folytatott interjú, amelyben ezek a szakértők is kijelentik, hogy Irak esetleg egy éven belül legyárthatja az atombombát. A Hírlap kapható minden héten a World Book & News Co. (Hollywood Blvd. és Cahuenga sarkin) H 7400 Melrose Ave. "járdaszéli" elárusítóhelyein! UNIVERSAL NEWS AGENCY 1655 No. Las Palmas (Corner Hollywood Blvd.) Külföldi élelmiszeradományok a Szovjetuniónak A Szovjetunióban a legfontosabb feladat nem a termelésre, hanem az elosztásra hárul. A külföldi segélyeknek el kell jutniuk a valóban rászorulókhoz. Mint a minap a külügyi tájékoztatón közölték, 21 ország kormánya, társadalmi szervezetei, üzleti körei és polgárai ajánlottak fel ingyenes élelmiszer- és humanitárius segélyt a Szovjetuniónak. Szovjet részről körülbelül 1400 tonna élelmiszerre, elsősorban tartós tejre és tejporra, tésztaféleségekre, valamint hús-zöldség konzervekre, gyümölcsökre számítanak. Németországból, Ausztriából és Hollandiából érkezett információk szerint a magángyűjtések eredményeképpen már 210 ezer, egyenként 10-11 kilogrammos élelmiszercsomag áll útra készen. Légi úton elindult az első szállítmány Berlinből is a város stratégiai tartalékaiból: tejpor és kötözőszerek. E készleteket még a hidegháború idején képezték Nyugat-Berlinben, felkészülve az esetleges gazdasági blokádra. A bonni hivatalos közlés szerint március végéig 250 ezer tonna élelmiszertermék érkezik a Szovjetunióba, 580 millió márka értékben. A Szovjetunió ennek elszállításához napi kétszáz vagont biztosít, ezenkívül vízen és levegőben is folytatódik a szállítás. A német pénzügyminisztérium közlése szerint a stratégiai tartalékot ingyen bocsátják a Szovjetunió rendelkezésére. Mindenkinek érdeke, hogy Gorbacsov ne bukjék meg - mondta Andreotti A római csúcsértekezleten a tizenketteknek felül kell kerekedniük a különféle ügyrendi és eljárási nehézségeken, és nagyszabású segélyprogramot kell jóváhagyniuk a Szovjetunió és a kelet-európai országok részére - mondotta Gttilio Andreotti olasz miniszterelnök, a kormányfői tanácskozás elnöke. Az Európai Közösség 1-2 milliárd dollár értékű élelmiszersegélyt szándékozik jóváhagyni a Szovjetunió részére, de eljárási problémák egyelőre akadályozzák a végrehajtást. Gianni de Michelis külügyminiszter azt javasolta, hogy Finnországon keresztül vasúton juttassák el az élelmiszereket, mert a finn vasút széles nyomtávú, mint a szovjet, és az ottani kikötők is alkalmasak a nagy mennyiségek átrakodására. "Mindenkinek érdeke Európában, hogy Gorbacsov politikája ne bukjék meg" - hangoztatta Andreotti, aki a (kereszténydemokrata) Európai Néppárt elnökségi ülésén beszélt. Az olasz kormányfő hozzátette, a közösségnek nem szabad elfeledkeznie a többi keleteurópai országról sem, amelyek szintén nagy nehézségekkel küszködnek, "de a legnagyobb bajban most Gorbacsov van" - mondta. Kivégezték Nizan el-Kazradzsi volt iraki vezérkari főnököt, az iraki-iráni háború hősét és más tiszteket is - közölte egy jól értesült arab diplomata. Az altábornagy leváltását minden indoklás nélkül adta hírül az iraki hadsereg lapja. A diplomata szerint a vezérkari főnököt és a többi tisztet azzal vádolták, hogy kísérletet tettek Szaddám Husszein elnök rendszerének megdöntésére. Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök elképzelhetőnek tartja, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság két önálló állammá alakuljon át, de szerinte ehhez legalább másfél évtizedes átmeneti időszakra lenne szükség. Egyebek közt erről beszélt Havel a Lidové Noviny című prágai lapban megjelenő interjúban. Az államfő szerint a kettészakadás a jelenlegi helyzetben kérdésessé tenné" az állam jogalanyiságát, beleértve a határokat is, és destabilizálná egész Európát. Az elnök úgy véli: mérlegelhető egy olyan szövetségi berendezkedés is, amelyben nem két köztársaság lenne, hanem például Csehország, Morvaország, Szilézia, Prága, Nyugat-Szlovákia, Kelet-Szlovákia és Pozsony, mint önálló szövetségalkotó elemek. A csehszlovák államfő elismerte ugyanakkor: jelenleg ez sem tartozik a megvalósítható modellek közé. Havel nyilatkozatára éles hangú elutasítással reagált a Szlovák Nemzeti Párt pozsonyi parlamenti frakciója. Nyilatkozatuk szerint az elnök - a kettőnél több alkotórészből álló szövetségi köztársaság elgondolásával - kétségbe vonta a szlovák nemzet szuverenitását Áldásokban gazdag Karácsonyt és békés, bőséges Újesztendőt kíván a Europlastics Nagy Antal és Ibolya (916) 722-8751 Összeesküvést lepleztek le Irakban Lehetséges, hogy Csehország különválik Szlovákiától 1990 december