Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 24. szám
AMERIKAI VOL. 1. ÉVF. - No. 24. SZÁM - 198! BULK RATE U. S. POSTAGE PAID Los Angeles Permit No. 3958 7607 Santa Monica Blvd., Suite 24, Los Angeles, CA 90046 Prágában bíróság elé került két magyar Egyelőre nincs hivatalos és megbízható információ arról, hogy hány magyar fiatalt vettek őrizetbe a csehszlovák hatóságok a Vencel téri tüntetésen. Az MTI prágai tudósítóját a magyar nagykövetség ügyvivője arról tájékoztatta, hogy a nagykövetséghez eddig két bejelentés érkezett. Kőszegh Ferenc, az SZDSZ szóvivője azt közölte, hogy a prágai tüntetésben Kerényi Györgyöt és Lászlót vették őrizetbe. Egy másik bejelentés szerint a Fidesz négy tagját, Kerényi Györgyöt, Deutsch Tamást, Pesti Lászlót és Németh László Ákost vették őrizetbe a csehszlovák hatóságok. A prágai magyar nagykövetség hétfőn estig nem kapott hivatalos tájékoztatást az őrizetbe vett magyar fiatalokról. A CTK azt írta, hogy a Vencel téri tüntetés résztvevői között ott voltak a lengyel Szolidaritás képviselői is, és olaszok is. A nyugati világlapok értesülése szerint a prágai hatóságok a csehekkel és más nemzetiségűekkel együtt magyarokat is őrizetbe vettek, köztük Kerényi Györgyöt és Deutsch Tamást. Az állami ügyész azzal a követeléssel lépett fel, hogy a közrend ellen elkövetett vétség címén mind a kettőjüknek bíróság előtt kell felelniük tettükért. A téren jelen lévő sok ezer cseh lelkesen ünnepelte a magyarok és más külföldiek akcióit, akik érthető okokból bátrabban viselkedtek, mint a csehek. A kiadott hivatalos jelentés szerint a tüntetés során 320 cseh került őrizetbe, valamint 56 külföldi, köztük magyarok, lengyelek, olaszok és hollandok. Ankara határzárral akarja megakadályozni a bulgáriai törökök tömeges menekülését Lantos amerikai képviselő közvetít Törökország lezárta a török-bolgár határszakaszt, hogy leállítsa az országba érkező bulgáriai muzulmánok további áradatát - közölte Ali Bozer miniszterelnök-helyettes szavait idézve a török állami rádió. Az intézkedés kedden, helyi idő szerint éjjel két órakor lép életbe. A török kormány háromórás rendkívüli ülésen döntött a határ lezárásáról. Ali Bozer azt is bejelentette, hogy a bolgár kormányt a hivatalos csatornákon értesítették a döntésről. A televízióban is közvetített beszédében a miniszterelnök-helyettes felszólította Bulgáriát, hogy válaszoljon Törökország korábbi jószándékú és emberiességi felhívására és kezdjenek tárgyalásokat a menekültek helyzetét szabályozó kölcsönös megállapodásról. Megerősítette, hogy országa továbbra is kész a menekültek befogadására, ha a megállapodás megszületett. Budapestről Szófiába érkezett, majd továbbutazott Várnába Tom Lantos, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának képviselője, a képviselőház külügyi bizottságának tagja, akiről köztudott, hogy hosszú évek óta érdeklődést mutat a térség problémái iránt. Tom Lantos többször találkozott mind a bolgár, mind a török vezetőkkel. A közelmúltban a török sajtótól nagy érdeklődéssel kísért látogatást tett Ankarában. FOLYTATÓDIK A NÉMETEK MENEKÜLTÁRADATA Dietrich Graf von Brühl, a bonni kormány bécsi nagykövete az osztrák televízió híradójában azt közölte, hogy a szombati több mint hatszáz után vasárnap 180 kelet-német jelentkezett a nagykövetségükön. Hozzátette, hogy az átszököttek száma ennél nagyobb is lehet, mert vannak olyanok, akik nem is állnak meg Bécsben, hanem egyenesen tovább utaznak Nyugat-Németországba. Augusztus elseje óta több mint kétezer, a magyar-osztrák határon átszökött keletnémet jelentkezett a bécsi nyugatnémet képviseleten - nyilatkozta a nagykövet. Hétfőre virradóan csupán Eisenstadt környékén 160 NDK-beli állampolgár kelt át a "zöld határon" - jelentette a határövezetből küldött tudósításában az osztrák hírügynökség. A beszámoló szerint a magyar-osztrák határ más szakaszain is lavinaszerűen megnőtt az Ausztriába érkező keletnémetek száma. Ellátásuk érdekében az osztrák vöröskereszt sátrakat és tábori konyhákat állít fel Burgenland több településén. A hét végén mintegy ezer NDK-beli állampolgár lépte át engedély nélkül a magyar-osztrák államhatárt - közölte a BM Határőrség országos parancsnokának illetékese. A FRANCIÁK béketervet dolgoztak ki a libanoni ellenségeskedések megszüntetésére és ezt átadták Damaszkuszban a szíriai kormánynak. Bár Francois Scheer a párizsi külügyminisztérium képviseletében személyesen tárgyalt Farouk Shareh szír külügyminiszterrel, a béketerv fogadtatását mégis hűvösnek lehet mondani. SRI LANKÁBAN a szingaléz radiálisok általános sztrájkot hirdettek, ami gyakorlatilag megbénította az üzleti életet nemcsak Colombo fővárosban, hanem az egész országban. Az üzletek mellett a szállodák és irodák is bezártak. A FÜLÖP-SZIGETEKEN a kormánycsapatok elfogták Juanito Itaas 25 éves kommunista gerillát, aki saját bevallása szerint részt vett április 21-én James Rowe amerikai ezredes meggyilkolásában. A lázadó kapcsolatát a gyilkossággal a kormány hírszerzői nyomozták ki. PANDZSÁB indiai tartományban tizenkét szikh fegyveres megrohant egy személyszállító vonatot és 22 hindu utast meggyilkolt. Harminc hindut kórházba szállítottak súlyos sérülésekkel. GORBACSOV elítélte a balti államok szabadságmozgalmát. Moszkvában fogadta a litván kommunista párt vezetőit és közölte velük, hogy az események híre aggodalommal tölti el. Korábban a szovjet párt központi bizottsága bélyegezte meg a balti államok mozgalmát. KOLOMBIÁNAK Bush elnök rendelkezésére az Egyesült Államok igen jelentős anyagi segítséget nyújt a kábítószerkereskedők ellen folytatott harc sikeres megvívásához. Az igazságügyminisztert a "narkós lordok" megfenyegették és emiatt Monica de Greiff lemondott és családjával Amerikába utazott. LIBANON délkeleti részén izraeli harcigépek bombatámadást hajtottak végre Hezbollah síita mohamedán vezető állásai ellen, amelyek a hírek szerint súlyos károkat szenvedtek. ANDRÉ GIDE francia író történelmi dokumentumnak számító útleírása a Szovjetunióról most jelent meg Budapesten, az Interart kiadásában. Ámint otthoni kritikák írják, Gide művét Illyés Oroszország című könyvének logikus folytatásaként lehet venni. Illyés az úgynevezett négyéves átmeneti periódus után, 1932 és 1936 között járt a Szovjetunióban, André Gide 1936 augusztusában ért oda. Tudjuk, hogy az utazás nagy kiábrándulás volt a francia író számára és mindezt pontosan meg is írta. Emiatt Moszkvában árulóként bélyegezték meg, mert Gide korábban szimpatizált a kommunista eszmékkel. Grósz hajlandó "eltűnni" A nyugati világlapok az MTI budapesti jelentése alapján beszámoltak Grósz Károlynak, a magyar kommunista párt főtitkárának nyilatkozatáról, amelyben arra célzott, hogy hajlandó "eltűnni a politikai színről". Feltett kérdésre ilyen magyarázatot adott: "Sokan hisznek abban, hogy a jelenlegi problémák főoka a pártban folyó hatalmi harc. Én nem szeretnék ilyen hatalmi harcot, mert ez nem tenne jót sem a pártnak, sem az országnak." Grósz nyilvánvalóan úgy véli, hogy ha ő távozik, ezzel kihúzná az ügy méregfogát. ÖTVEN ÉV: HÁBORÚ ÉS BÉKE Van-e a háborúknak tanulságuk? Más szóval: le lehet-e vonni ezekből olyan következtetést, aminek az üres szóvirágokon túl gyakorlati haszna is van? Bármennyire tele vagyunk hitetlenséggel, cinizmussal ezen a téren, el kell ismerni, hogy az elmúlt évtizedekben valamit mégis megtanultunk. Mióta 1945-ben Németországban az Elbánál találkoztak az előnyomuló amerikai és szovjet csapatok, a világ többször tántorgott az új háború szakadékának a szélén. Legalább tucatnyi olyan eset volt, aminek a múltban fegyveres összetűzés, vagy éppen világháború volt a vége. Gondoljunk csak 1914-re. Mai szemmel nézve nem volt-e az egész lényegtelen apróság, amit csupán felfújtak a nagyhatalmi összeütközés méretére? Most nem a felszín alatt hosszú idő óta megbújó hatalmi vetélkedést, érdekösszeütközést említjük, hanem magát az incidenst, ami a háborút valójában kirobbantotta. De nézhetjük 1939-et is. A danzigi korridor ügye, Hitler és Sztálin paktuma. Amikor Hitler megindította hadigépezetét, az már háború volt. Amire rá kell itt mutatni: ez ma csak üres ürügynek tűnő követelés. Alapjában apróság, lényegtelen, ami - mint említettük - tucatjával jelentkezett azóta. 1939-ig háború lett belőle. Azóta nem. Rájöttünk volna a béke bölcsekkövének titkára? Ennek a mai évnek szeptember 1-e ugyanúgy lepereghetett volna, jelentéktelenül, mint a többi. Az évforduló azonban emlékezetes kell, hogy legyen. Ötven év - fél évszázad. Amiben élünk, ami ma az egész világot körülveszi - jó is és rossz is - annak a hat háborús évnek a következménye, ami 1945-ig lezajlott. Nézzük csak a magunk ügyét, a mai amerikai-magyarok életét. Ha nincs második világháború, a szovjet hadsereg nem vonul be hazánkba és mi minden valószínűség szerint ebben a pillanatban nem vagyunk itt. Más lenne a világ térképe, más izmusok motorjai működnének. Felelőtlenség lenne olyan kijelentést tenni, hogy minden rosszabb lenne. Vagy jobb. Valószínűleg mint mindig, most is a kettő keveréke lenne az igaz. Tudományokban, technikában messze a mai mögött kullognánk. A repülés nem lenne ezen a fokon. A televízió sem. Nem lenne a mai műanyagok széles választéka. Nem lennének komputerek, nem lenne mikro-elektronika. Nem lennének űrrakéták, nem lenne atomkorszak. Jó példa lenne ez az utóbbi a jó és rossz kevert esetére? Várjunk csak. Könnyen lehetséges, hogy éppen az atombontás volt a béke bölcsekköve. Az óvatosság, a megfontoltság 1945-ben kezdődött. Gondoljunk vissza. Az atombomba zsarolhat másokat, de zsarolhatjuk vele önmagunkat is. Addig könnyen ment a mozgósítás elrendelése. A hetvenkedés, a "majd-én-megmutatom". Ma minden államfő százszor is meggondolja, hogy vajon érdemes-e "megmutatni". Emlékezzünk a kubai rakétaválságra. Hruscsov titokban rakétákat szállított az Egyesült Államok előszobájába. Mikor az amerikai flotta felvonult és kiderült, hogy Washington kész saját atomrakétáit bevetni, a válság ettől számítva csupán percekig tartott. Előtte Korea volt, utána Vietnam. Kelet-, Délkelet-Azsiában éveken át elkeseredett bombázás folyt. A dzsungelben élet-halálra ment a harc. Afrika, Közép-Amerika, forradalmak. Egyikből sem lett világháború. Hitler is viszonylag könnyen belement a kalandba. Egyszerűen nem hitt abban, hogy az elpuhult angolok, amerikaiak hajlandók harcolni. Alábecsülte az ellenfelet. Később sem tudta tudomásul venni, hogy Winston Churchillben méltó ellenfélre talált. Tulajdonképpen ő volt az igazi ellenlábas, Roosevelt mögött az óriási ipar, a szinte kimeríthetetlen kapacitás és a bámulatosan rövid idő alatt előállított hadianyag nyomott a latban. A sok menekült tudós miatt a kutatói ágazat, ami ilyen körülmények között valójában Hitler öngólja volt. Igaz-e, hogy az atombombának köszönhetjük a békét? Sztálin megszeppent tőle, Hruscsov is, Gorbacsov is, ezen nem lehet vitatkozni. Nem titok: Amerika is tartott a Szovjet megsemmisítő erejétől. Sorra lehetne venni az elkövetett hibákat, az igazságtalanságokat. Néha csodálatos, ahogy a történelem visszapergeti önmagát és közben az ember akaratlanul is az anyagi világon túl kutat magyarázatért. Hitler Danziggal kezdte. Sztálin paktumot kötött vele és ennek ellenében szabadkezet kapott. Egyenes következmény lett Észtország, Lettország és Litvánia bekebelezése. Ma ebben a három balti államban a legelszántabb a következetes és okos harc. Csupán egy hete demonstrálták elhatározottságukat a függetlenségért, amikor négyszáz mérföldön át kart-karba öltve tiltakoztak az idegen uralom ellen. Danzig ma Gdansk, ahol a lengyel Szolidaritás született, ami ma Varsóban átvette a kormány vezetését. Háború és béke - így szövődik az egész valami közös mintázattá. Béke van, igaz. De csupán két világháború meggondolatlan, elhibázott békéje, amit mindössze az atomfegyver tart egyensúlyban. Tudomásul kell vennünk a megcsonkított területeket, nekünk, magyaroknak az erdélyi gyilkosságokat. Nem, nem ünnepiünk 1989. szeptember 1-én, csupán emlékezünk. Tudomásul vesszük a statusquo-t, mert ebben a pillanatban nem tehetünk mást. Szabadságunkból, függetlenségünkből azonban ebben a kényszerbékében sem engedünk. SZ.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER
