Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

vni BBVBZBTÖ JELBNTÉS mértékre való korlátozása és e kétfajta kezelésnek a tárcák (üzemek) keretébe történt beillesztése. Az ezekre irányuló intézkedések egyben nagy lépést jelentettek a költségvetés és így a zárszámadás teljességének megvalósítása felé is. Az állami feladatok szaporodása és az ezzel kapcsolatban állandóan növekvő szükségletek zavartalan kielégítése fokozott mértékben tette szükségessé az államháztartás egyensúlyának biztosítását. Az ennek érdekében tett intézkedések közül a bevételek keretében kiemelendők: az adóztatásnak a javuló életszínvonal és az emelkedő nemzeti jövedelem arányában való fokozása, amihez járult az áruforgalom nagyarányú növekedésével párhuzamosan megnövekedett forgalmi adó, továbbá új bevételi források (lakáshelyreállítási, mezőgazdaságfejlesztési hozzájárulások stb.) létesítése, amelyek közé sorolható az államosított és egyéb állami vállalatok részéről már ebben a számadási időszakban megindult — előbb már említett — nyereségbeszolgáltatás is. A bevételek növelése mellett különböző intézkedések történtek a kiadásoknak szigorú takarékossági rendszabályok útján való csökkentésére, a munkafegyelem és munkateljesítmény fokozására s az ellenőrzés kiterjesztésére és hatékonyabbá tételére is. Ezenkívül a pénz értékállóságának megóvását szolgálta számos, a készpénzforgalom kímélésére irányuló rendelkezés. Mindezeken felül rendkívüli jelentőséggel bírt az államháztartás egyensúlyának fenntartása és a beruházási programm végrehajtása szempontjából az a tény, hogy a Szovjetúnió 1948. júliusától kezdve a még hátralévő jóvátételi terheink 50%-át elengedte. A szocialista államgazdálkodás fentiekben vázolt folyamatos építésének eredmények é nt az 1948. év végére ipari termelésünk elérte, mezőgazdasági termelésünk pedig megközelítette a háborúelőtti színvonalat. Az államháztartás helyzetének kedvező alakulása módot adott továbbá a hároméves terv volumenének kibővítésére is, a tervszerű gazdálkodás ütemének fokozása pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy a tervet az előírt időnél jóval hamarább, 2 év és 5 hónap alatt valósítsuk meg. Mindezek összegezéséül megállapítható — amint ez a most beterjesztett zárszámadás adataiból is kiviláglik — hogy gazdasági életünk a szocialista építő munka lendületével ez alatt a 17 hónap alatt igen nagy fejlődésnek indult. E tekintetben talán elegendő volna, ha csupán arra mutatnék rá, hogy az előző zárszámadás 615 milliós hiányával szemben a mostani zárszámadás már 57 millió forint fölöslegről számol be, minthogy a fejlődés ugrásszerű voltát ez a két számadat mutatja a legszembetűnőbben. De érdekes és jellemző összehasonlításra nyílik alkalom akkor is, ha az 1947/48. számadási időszak egyes főbb eredményeit az 1937/38. költségvetési év megfelelő adataival vetjük össze. Az állami közigazgatás adósságok és nemzetközi kötelezettségek nélkül számított kiadásait véve alapul, kitűnik pl., hogy míg a honvédelmi és karhatalmi szervek kiadásai 1937/38-ban a kiadások 32%-ára rúgtak, addig 1947/48-ban csak 13'2%-ot tettek, s hogy a nyugdíjteher az 1937/38. évi 18'2%-ról 5'4%-ra csökkent, ugyanakkor viszont a közigazgatás beruházásai az 1937/38. évi 6'2%-kal szemben 14'1%-ra emelkedtek, az ipar, kereskedelem, földmívelés stb. terén ellátott szakfeladatokra és hasonló célokra pedig, amelyek a termelés kiszélesítését és közvetlenül vagy közvetve az életszínvonal emelését jelentik s amelyekre 1937/38-ban csak 13%-ot fordítottak, az 1947/48. zárszámadás szerint 33*9% jutott. Nem kevésbbé jellemző az a kép is, amely az egyes feladatkörökre 1937/38-ban és 1947/48-ban fordított kiadások összegszerű egybevetéséből adódik. Eszerint az akkori pengőösszegnek : szabadművelődésre 21-szeresét, diákjóléti célokra 18-szorosát, ipari célokra és ipari munkaügyre 11-szeresét, állattenyésztés, tej, rét és legelő gazdaságra 11-szeresét, gazdasági, szövetkezeti szakoktatásra 10-szeresét, iparoktatásra 10-szeresét, kereskedelmi szakoktatásra 8-szorosát, i