Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

IX BEVEZETŐ JELENTÉS. tudományos és művészeti célok támogatására 8-szorosát, mezőgazdasági tudományos és kísérletügyre 7-szeresét, szociálpolitikai célokra - 7-szeresét, testnevelésre 6-szorosát, vízügyi szolgálatra 6-szorosát költöttük forintban az 1947/48. zárszámadás szerint. Amíg tehát e számadási időszak fölöslegének és az 1946/47. év hiányának fentebb történt összevetése a stabilizáció óta bekövetkezett nagyarányú fejlődést igazolja, addig az utóbbi összehasonlításból és felsorolásból meggyőzően bontakozik ki egyrészt a tíz év előtti állapottal szemben mutatkozó fejlődés mértéke, másrészt ennek a fejlődésnek szocialista irányvonala is. Ezekután, mielőtt a zárszámadás eredményeinek közelebbi ismertetésére rátérnék, meg kell még jegyeznem, hogy — egy-két kivételtől eltekintve — a továbbiakban közölt adatok a kezelési eredményeknek az előző évi eredményekkel való szokásos egybevetését nem tartalmazzák. Ennek a számadási időszaknak 17 hónapos és az 1946/47. évnek 12 hónapos kezelési eredményei ugyanis az időtartamok különbözőségénél fogva összehasonlításra nem alkalmasak. Minden olyan számszerű egybevetést tehát, amely az államháztartás vitelének elbírálása szempontjából helytelen következtetésekre adna alkalmat, célszerűbb volt mellőzni. II. Részletes jelentés a zárszámadásról. A) Az államháztartás pénzkezelése. 1. Az 1947/48. évi állami költségvetésről szóló 1948: XIX. tc. 1. §-a szerint ez a Valód

i kezdés, költségvetési év 1947. augusztus 1-től 1948. július 31-ig tartott. .Az 1948: XXXIV. tc. E\

ö

é

í^"

e

y

g

z

e

a

s

tés 1. §-a értelmében viszont a költségvetési év 1949. január 1-étől ismét azonos lett a nap- eredmény, tári évvel. Mivel a közbeeső öt hónapra nem lett volna célszerű külön költségvetést készíteni, az utóbbi törvény 2. §-a az 1947/48. költségvetési év időtartamát 1948. december 31-ig meghosszabbította, 3. §-ának (1) bekezdése pedig felhatalmazta a kormányt arra, hogy az 1948. augusztus 1-től december 31-ig terjedő idő alatt az 1947/48. évre megállapított költségvetés „arányos hányada" keretében tovább gazdálkodjék. Ez a felhatalmazás azonban nem terjedt ki az átmeneti kiadásokra, mert a 3. § (2) bekezdése kimondotta, hogy az említett öt hónap alatt átmeneti kiadást csak a minisztertanács engedélyével lehet teljesíteni és az ilyen kiadásokat előirányzat nélküli kiadásként kell elszámolni. E rendelkezések végrehajtásaként a 17 hónapra meghosszabbodott költségvetési év, másszóval az 1947/48. számadási időszak költségvetési előirányzatának megállapításánál a következő volt az eljárás: Az 1947/48. év költségvetési előirányzatát a rendes kiadásoknál, beruházásoknál és a rendes bevételeknél az előirányzott összeg 5/12-ével általában fel kellett emelni, míg az átmeneti kiadások és ezeknek megfelelően a rendkívüli bevételek előirányzata változatlan maradt. Az 1.532/1948. G. F. sz. határozat értelmében azonban a rendes kezelésnél sem lehetett emelni az 1948. augusztus l-e előtt megszűnt hivatalok, intézmények, feladatok stb. előirányzati összegeit, másszóval az ezekre vonatkozó rovatok (esetleg alrovatok) előirányzatát szintén változatlanul kellett hagyni. Az 1947/48. költségvetési évre az 1948 : XIX. t.-cikkel megállapított előirányzatnak, továbbá az 1947/48. számadási időszakra az 1948 : XXXIV. t.-cikkel módosított, valamint külön törvények alapján kiegészített előirányzatnak főbb adatait a számadási időszak tényleges kezelési eredményeinek megfelelő adataival együtt e jelentésem 1. sz. mellékletében foglalt táblázat I. része tünteti fel (a számadási időszak adatait lásd bővebben a zárszámadás 4—5. oldalán).