Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

VII BEVEZETŐ JELENTÉS. I. Összefoglaló jelentés az államháztartás helyzetéről. A most előterjesztett állami zárszámadás az 1947. augusztus 1-től 1948. december 31-ig terjedő 1947/48. számadási időszak eredményeiről számol be. Ebben a számadási időszakban az állami gazdálkodás irányát különösen két kiemelkedő szempont szabta meg. Az egyik az 1946. augusztus 1 -ével végrehajtott valuta-stabilizáció fenntartása és eredményeinek továbbfejlesztése volt. A másik pedig a hároméves tervnek, első nagy népgazdasági tervünknek megindítása és végrehajtása. A szocialista tervgazdálkodásra való áttérésnek az értékálló pénz mellett szükségszerű előfeltétele volt a tőkés gazdasági rendszer fokozatos felszámolása. Ebben az irányban a szénbányák, a nehézipari nagyüzemek és a villamoserőművek államosításával az első lépések már az előző évben megtörténtek. Az 1947/48. számadási időszakban ennek a folyamatnak további döntő fontosságú állomásait jelzi a bankok, majd kérőbb a legalább 100 munkavállalót foglalkoztató vállalatok államosítása. Ezeknek az intézkedéseknek révén a bányászat, az energiaforrások és a gyáripar túlnyomó része, valamint az országnak csaknem egész hitelszervezete az állam tulajdonába vagy érdekeltségébe ment át. A gazdasági élet összetételének alapvető megváltozása az államháztartás vonalán csak az 1949. évben mutatkozik a maga teljességében — amikor is az állami bevételek jelentős részét már az állami vállalatok fölöslegei alkotják — de már ebben a zárszámadásban is érezteti hatását a vállalatok részéről az 1948. év utolsó hónapjaiban történt számottevő nyereségbeszolgáltatás. Természetes, hogy ezzel szemben az átvétellel kapcsolatos szervezésnek és a vállalatok kezdeti alimentálásának költségeit az államnak viselnie kellett. A szocializmus felé vezető fejlődés útján azonban más vonatkozásokban — főleg a kulturális és szociális céloknak állami feladatokká nyilvánításával — is jelentős haladás történt. Az idevágó intézkedések közül elegendő csupán az iskolák államosítását és általában számos, eddig önkormányzati vagy társadalmi feladatnak (árvízvédelem, tűzoltás, mentésügy, sportügyek, betegápolás, fürdőügy stb.) állami feladatkörbe vonását megemlíteni. Mindezek a körülmények az állami feladatok nagyarányú megnövekedését idézték elő és az állami élet egész területén mélyreható változásokat vontak maguk után. Az állami közigazgatás szervezetében ezzel kapcsolatban,' valamint időközben egyéb okokból szükségessé vált átszervezések folytán létrejött változások főkép egyes hivatalok, intézmények megszüntetésében, továbbá új szervek létesítésében vagy a feladatkörök átcsoportosításában stb. nyilvánultak meg. A számos új intézmény munkaerő- és anyagszükségleteiről való gondoskodás — költségvetési hitel hiányában — rendszerint előirányzat nélküli kiadásokkal járt, ezeket azonban a megszűnt intézményeknél mutatkozó megtakarítások, illetve az újaknál helyenkint jelentkező bevételek nagyrészt ellensúlyozták. Mindezekről a zárszámadás valódi kezelésének részletezéséhez fűzött indokolások, illetve megjegyzések számolnak be részletesen. A közigazgatás szervezeti átalakulása mellett nagyfontosságú változást jelentett az államháztartás szerkezetében az állami alapok túlnyomórészének megszüntetése — amire alább még bővebben kitérek (XVI. old.) — továbbá a letéti kezelésnek a legszükségesebb