Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

xvni XVI BEVEZETŐ JELENTÉS. II. Teherszámlák. Szavatosságok Az átfutó anyagok és termeivények számláján mutatKOZÓ 11-6 millió P értékemelkedést főleg az államvasutak anyagszerkészletének gyarapítása okozta. Az átfutó értékpapírálladék 22-5 millió P-vel azért gyarapodott, mert a postatakarékpénztár üzleti forgalmából származó pénzei egy részét értékpapírokba fektette. Az átfutó követelések leltári számláján mutatkozó 42-3 millió P fogyatkozást a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennállott postatakarékpénztári követelések csökkenése idézte elő. ' A teherszámlákon : álladék , . az 1938/39. az 1937/38. 1 1 .

s z. t * . év végén gyarapodas fogyatkozas 1. tartozások: millió pengő a) országos adósságok. 1.937 4 1.550' 1 387-3 b) közigazgatási és üzemi adósságok... 306-0 320'9 . 14-9 2. átfutó számla : tartozások 549'1 549'7 . 0'6 Az országos adósságok álladéka 533-7 millió P-vel gyarapodott, ellenben 146-4 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta gyarapodás a fentebb közölt 387-3 millió P. Az 533*7 millió P bruttó gyarapodással szemben a valódi bevételeknél kölcsönbevételként 38 millió P számoltatott el. További 275 millió P a Nemzeti beruházási alapnál, 10 millió P pedig a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál Íratott elő. A pénzbevétellel nem járt adóssággyarapodásból 95-7 millió P-t tesz a cseh-szlovák fizetési eszközöknek a visszacsatolt területen történt átváltása folytán keletkezett adósság, 85-1 millió P gyarapodást okozott az 1938 : XXV. t.-c. 3. §-ának (1) bekezdése alapján végrehajtott adósságkonverzió, amivel szemben más adósságok csökkentek, 15-8 millió P-t pedig kamatozó kincstárjegyeknek nem kamatozókkal történt kicserélése (a visszakapott kincstárjegyek névértéke 43-3 millió P), 10-7 millió P helyesbítésre, 3-2 millió P árfolyamváltozásra, 0'1 millió P könyvadósságvállalásra és 0-l millió P kamattőkésítésre esik. A 146-4 millió P bruttó fogyatkozás a következő tényezőkből adódik : pénzkiadással áll szemben 29 millió P fogyatkozás s a Vagyonváltság alap fizetett ki 0-6 millió P-t. A visszavont kamatozó kincstári jegyek értéke 43-3 millió P, a fentebb említett konverzió folytán a fogyatkozás az országos adósságoknál 35-4 millió P (az üzemi adósságoknál 49-7 millió P) követelésekkel kompenzáltatott 24-5 millió P, a névértéken alul visszavásárolt kincstári váltók stb. értékkülönbözete 7-3 millió P, árfolyamváltozásokra 5-6 millió P s egyéb okokra 0-7 millió P esik. A közigazgatási és üzemi adósságok álladéka 59 millió P-vel gyarapodott, viszont 73-9 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta fogyatkozás 14-9 millió P. Az 59 millió P bruttó gyarapodásból 22-1 millió P esik az állami vas-, acél- és gépgyárak részéről megrendelőktől felvett gyártási előlegekre, 35-5 millió P pedig viszonylagos leltári vagyonváltozásokkal (gyarapodásokkal) áll szemben. A fennmaradó 1 -4 millió P gyarapodás több kisebb tétel között oszlik meg. Az említett 35-5 millió P-ből 22 millió P esik az állami vas-, acél- és gépgyárak áru- és egyéb tartozásainak gyarapodására, 6-2 millió P a szeszegyedáruság tartozásaira és 3-6 millió P az útépítési munkákból folyóan kibocsátott kötelező jegyekre. A bruttó fogyatkozásból 13-9 millió P-t tesz a tőketörlesztés, 56-3 millió P viszonylagos leltári vagyonváltozással áll szemben (ebben bennefoglaltatik a fentebb említett adósság konverzióból 49-7 millió P), a fennmaradó rész engedményekre, árfolyamcsökkenésekre és más jogcímekre esik. Az átfutó tartozások leltári számláján csekély fogyatkozás mutatkozik. Az állami szavatosságok álladéka az 1938/39. év végén 100-8 millió P-t, vagyis 4-6 millió P-vel kevesebbet tett, mint az előző év végén. A bruttó fogyatkozás 6 millió P volt, amelyből 4*8 millió P-t az adósok által teljesített fizetés, 1-2 millió P-t egyéb okok idéztek elő ; ezzel szemben az álladék bruttó 1-4 millió P-vel gyarapodott, amiből 1-3 millió P esik az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet újabb kötvénykibocsátására, melynek tőke és