Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÍS. XIX Belső számlák. kamatszolgálatáért a kötvénybirtokosokkal szemben az állam az 1930 : XLI t.-c. alapján szavatol, 0-1 millió P pedig kamattőkésítésre és árfolyamváltozásokra esik. Az állami üzemek az állami közigazgatásnak az 1938/39. évben 13 6 millió P-t szolgáltattak be, viszont az állami közigazgatástól 57-1 millió P javadalmazásban részesültek. Az állami üzemek tartozásai a közigazgatásnak az 1938/39. év végén 526*5 millió P-t tettek. Az előző évi állapottal szemben a tiszta gyarapodás 90 millió P. A tiszta gyarapodást a következő tényezők eredményezték : gyarapodás állott elő a fentebb már említett 57-1 millió P javadalmazás folytán, továbbá leltári vagyonváltozással ellensúlyozott 49*5 millió P nettó gyarapodás révén, viszont csökkentek a tartozások törlesztés folytán 16 6 millió P-vel. A már eddig kimutatott alapok és alapítványok mellett a folyó évben ismét több alap és alapítvány nyer elsőízben közzétételt. Az alapok és alapítványok vagyonuk és kezelésük mérvéhez képest, mint az előző években, két csoportban tétetnek közzé. A most elsőízben közzétettek közül azok csoportjába, melyek részletes közlést nyernek, a következők vétettek fel : a pénzügyi tárcánál a „Nemzeti beruházási alap", a honvédelmi tárca körében pedig a „Hadigondozási alapítvány", amely részben a „Rokkantak segélyalapja", a „Tüdőbeteg katonák alapja" és-a „Vak katonák alapja" vagyonából létesült az 1933 : V11. t.-c. alapján; a kisebb részletezéssel közöltek csoportjába pedig: a honvédelmi tárca körében a „Hivatásos állományú honvéd tisztek özvegyeinek és árváinak segélyellátási alapítványa", amely „A m. kir. honvédtiszti özvegyek és árvák segélyellátási intézetének törzsalapja" és „A m. kir. honvédtiszti özvegyek és árvák segélyellátási intézetének járadékalapja" vagyonából létesült, a „Kasza Dezső honvéd őrnagy tanulmányi ösztöndíj alapítvány", továbbá a következő „Ludovika Akadémiai alapítvány"-ok: Heves vm. alapítványa, Tolna vm. alapítványa és Zemplén vm. alapítványa. Megjegyzendő még, hogy ezúttal sem közöltettek a kormány igazgatása, vagy kezelése alatt álló azok a nagyobb számban fennálló alapok és alapítványok, amelyek kiadásai, bevételei vagy tiszta vagyona az 1.000 P-t nem éri el. A költségvetési hitelekre vonatkozóan a következőket kell megemlíteni : 1. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal az 1931 : XXVI. t.-c., illetve az 1937 : X. t.-c. alapján kiadott 1938. évi 3.300. M. E. számú rendelet folytán 1938. május 27.-én a külügyminiszter hatásköréből a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe ment át. Az utalványozás az 1937/38. költségvetési évben az előirányzatnak megfelelően még a külügyminiszteri tárcánál mutattatott ki, az 1938/39. évben azonban már átvitetett a kereskedelem- és közlekedésügyi tárcához. 2. A hitelátruházások tekintetében az 1938/39. évben ugyanolyan eljárás követtetett mint az előzőben. Azokat a kiadási rovatokat, amelyek között hitelátruházásnak helye lehet, az 1938/39. évi állami költségvetésről szóló 1938 : XXII. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdése jelölte meg. A megjelölt rovatok között azonban hitelátruházás csak az esetben volt gyakorolható, ha azt a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megengedte. Ennek megfelelően a minisztertanács a hitelátruházások engedélyezésénél akként járt el, hogy az említett bekezdés szerint hitelátruházási célra egybekapcsolt rovatok közül külön kijelölte azokat az egyes rovatokat, amelyek között a tárcák (költségvetési fejezetek) hitelátruházással tényleg élhetnek. A zárszámadás valódi kezelésének részletezésében azoknál a túlkiadásoknál, melyek hitelátruházás útján megtakarításokkal részben vagy egészben fedezve vannak, ez a körülmény meg van említve. A túlkiadásnak hitelátruházás útján megtakarítással nem fedezett iésze indokolást nyert. 3. Az 1937/38. évi költségvetésről szóló 1937 : XI. t.-c. 6. §-a az 1937/38. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helyt nem adott. Ezért a kiadási hiteleknél az 1937/38. év végéve! mutatkozó maradványok az 1938/39. év kezelésébe átvihetők és azokkal az 1938/39. évi költségvetési hitelek emelhetők nem voltak. A törvényhozás az 1938/39. évi költségvetésről szóló 1938: XXII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezéssel a „rendes" és „átmeneti" kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a hitelmaradványoknak a következő évre való átviBelső számlák. Alapok ós alapítványok. A költségvetési hitelekre vonatkozó bejelentések. 1. Változás a tárcák ügykörében. 2. Hitelátruliázások. 3. Hitclátvitcl.