Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÍS. XVII Az ingatlanok gyarapodása főleg az államvasutak folytatólagos beruházási tevékenységével (felépítmény-megerősítések stb.) és az állami vas-, acél- és gépgyárak beruházásaival (üzemi épületek létesítése, stb.) függ össze. A hasznos jogok számláján mutatkozó gyarapodás túlnyomórészt a posta, távirda és távbeszélő ingatlan leltárából történt átutalásnak az eredménye. A berendezések és felszerelések számláján jelentkező gyarapodás ugyancsak a már említett üzemek beruházási tevékenységének folyománya. Az anyagok és termeivények számláján mutatkozó gyarapodás a készletben maradt anyagok és termeivények többletét jelenti. A készpénzálladékot a valódi kezelésben mutatkozó 59-1 millió P hiány és az átfutó kezelésben mutatkozó 2*6 millió P felesleg 56*5 millió P-vel apasztotta. Az állam tulajdonában levő értékpapírok álladékát főleg a Magyar pénz- és tőkepiac szabályozására alakult intézet r.-t. részvényei növelték. A közigazgatási és üzemi követelések számláján az álladék az 1938/39. évben 47-9 millió P-vel gyarapodott, ellenben 51-8 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta fogyatkozás a fentebb feltüntetett 3-9 millió P. A 47*9 millió P gyarapodásból 44-3 millió P pénzkiadással és viszonylagos leltári vagyonváltozással van ellensúlyozva, 3*6 millió P pedig kamatok tőkésítése, helyesbítés és más jogcímek között oszlik meg; az 51'8 millió P fogyatkozásból 47-3 millió P pénzbevétellel és viszonylagos vagyonváltozással van ellensúlyozva, a hátralevő 4-5 millió P-ből az 1924. évi államkölcsön tartalékalapjának kiegészítésére felhasználtatott 1-8 millió P, elengedés, illetve behajthatatlanság folytán 1 millió P töröltetett, a Külföldi Hitelek Pénztárába az államadósságok külföldi szolgálatából folyóan befizetett és e Pénztárral szemben átmenetileg követelésként nyilvántartott összeg terhére szelvénybeváltásra, illetve kamatokra felhasznált összeg 0-7 millió P-t tesz, 1 millió P pedig egyéb jogcímek között oszlik meg. A bevételi hátralékok számláján 27-4 millió P gyarapodás jelentkezik, vagyis ennyivel maradt alatta a tényleges bevétel a tiszta bevételi előírás összegének. A mult év végén fennállott hátralékokat és a folyó évi nyers bevételi előírást különféle jogcímeken 48*8 millió P-vel kellett csökkenteni. Ebből a behajthatatlanság és az elengedés jogcímére 10-5 millió P esik, ami 3*2 millió P-vel kevesebb az előző évben ugyanezen jogcímeken törölt összegnél. Az egyes leltári számláknak az 1938/39. év végével kimutatott álladéka és az előző évvégi álla dékkal szemben előállott tiszta gyarapodások, illetve fogyatkozások a következők: A vagyonszámlákon: álladék az 1938/39. az 1937/38. tiszta év vegén gyarapodás fogyatkozas millió pengő 1. ingatlanok (az állami üzemeknél) 1.619-9 1.605 4 14 5 2. hasznos jogok (az állami üzemeknél) .... 5-4 0-4 5'0 3. berendezések és felszerelések (az állami üzemeknél) 952*8 918-0 34*8 4. anyagok és termel vények 256-6 199-8 56*8 5. készpénz 101'2 157*7 . 56"5 6. értékpapírok 2213 215*8 5"5 7. követelések : a) közigazgatási és üzemi követelések 313"7 317-6 . 3'9 b) bevételi hátralékok 326-9 299*5 27-4 8. átfutó számlák : a) anyagok és termeivények 64*1 52*5 11*6 b) értékpapírok 115*7 93*2 22*5 c) követelések 371*3 413*6 . 42*3 1 .Vagyonszámlák,