Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

XVI BEVEZETŐ JELENTÉS. 2. A tényleges kiadások főbb csoportjaik szerint az 1936/37—1938/39. években a következőkép alakultak : 1936/37-ben 1937/38-ban 1938/39-ben millió pengő személyi járandóságok 351-1 368*7 403-9 nyugellátások 247 6 254-4 272*7 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 46'9 48-3 55*0 dologi s egyéb rendes és átmeneti kiadások 524-0 5667 845*0 beruházások 50-7 88'5 74-7 állami adósságok 84'3 54'2 72-2 összesen 1.304-6 1.380-8 1.723-5 Az egyes kiadási csoportok aránya az összes tényleges kiadásokhoz viszonyítva, az 1936/37—1938/39. években a következő : 1936/37-ben 1937/38-ban 1938/39-ben százalék személyi járandóságok 26-9 26*7 23-5 nyugellátások 19-0 18'4 15*8 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 3-6 3-5 3-2 dologi s egyéb rendes és átmeneti kiadások 40-1 41-1 49-0 beruházások 3-9 6'4 4-3 állami adósságok 6*5 3'9 4-2 összesen 100-0 100-0 100-0 Az alábbiakban ismertetem azokat a főbb okokat, amelyek az egyes kiadási csoportokban az előirányzattal szemben mutatkozó kedvezőtlen eltéréseket előidézték. Ezek egyike a területvisszacsatolás folytán előállott többszükséglet, ami — közvetve — még az államadósságok szolgálatánál is túlkiadást eredményezett. A személyi járandóságokra előirányzott 386-9 millió P-vel szemben 403-9 millió P tényleges kiadás, tehát 17 millió P túlkiadás jelentkezik. Ennek oka a fentebbieken kívül korpótlékoknak az 1938: XXXVII. t.-cikkel történt rendszeresítése és a családi pótlékoknak az 1938: XXXVIII. t.-cikkel történt felemelése. Az ebből származó többletet azonban nagy mértékben csökkentette az év közben megüresedett állások betöltésére nézve — a kezdő állások kivételével — ez évben is fennállott tilalom. A nyugellátásokra előirányzott 253-8 millió P-vel szemben kifizetett 272*7 millió P 18*9 millió P túlkiadást jelent. Ezt a kedvezőtlen eredményt az indokolásokból megállapíthatólag a korpótlékok rendszeresítésén és a családi pótlékok felemelésén kívül az ellátásban részesülők számának emelkedése és az a körülmény okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel, minek következtében a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás (intercalare) sem érvényesülhetett. Ugyancsak ezek az okok idézték elő azt a 3*9 millió P túlkiadást is, ami az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz való hozzájárulásokra előirányzott 51*1 millió P-vel szemben mutatkozik. A dologi s egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásokra 690*5 millió P volt előirányozva, amivel szemben a túlhaladás 154*5 millió P. Ennek több mint negyedrészét, 39*8 millió P-t, mint az előző évben is, az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásának a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben történt alakulása okozta. E túllépést azonban teljes mértékben ellensúlyozza ennél az üzemnél a bevételi előirányzattal szemben elért többlet. További jelentős túlhaladás, 18*9 millió P