Zárszámadás, 1937-1938

Jelentés az 1937-1938. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XIII érdembe hozott kereseti összegek alapján kibocsátott kötelező jegyekre, amivel szemben az ingatlanoknál azonos összegű értékgyarapodás jelentkezik, 23 millió P az állami vas-, acél­és gépgyárak részéről megrendelőktől felvett gyártási előlegekre és 2-2 millió P az említett iizem árú- és egyéb tartozásainak gyarapodására, amivel szemben az ingatlanok és az anya­gok és termeivények számláin azonos összegű értékgyarapodás mutatkozik, a fennmaradó 3-6 millió P gyarapodás pedig több kisebb tétel között oszlik meg. A 22-3 millió P bruttó fogyatkozásból 147 millió P-t tesz a tőketörlesztés, 3-1 millió P viszonylagos leltári vagyon­változásokkal áll szemben, 3*3 millió P az árfolyamcsökkenésekre, 12 millió P pedig más jogcímekre esik. Az átfutó tartozások leltári számláján a gyarapodás főként az átfutó idegen pénz­bevételekkel áll kapcsolatban. A 47-3 millió P tiszta gyarapodás főleg a postatakarékpénz­tár betétállományának és a posta, távirda és távbeszélő üzem postatakarékpénztári for­galmából eredő tartozásainak, valamint az államvasutak hitelezői követeléseinek emel­kedésében találja magyarázatát. Az állami szavatosságok álladéka az 1937/38. év végén 105-4 millió P-t, vagyis 4-5 millió P-vel kevesebbet tett, mint az előző év végén. A bruttó fogyatkozás 5-7 millió P volt, amelyből 4-5 millió P-t az adósok által teljesített fizetés, li millió P-t helyesbítés, 0-1 millió P-t árfolyamcsökkenés és más okok idéztek elő ; ezzel szemben azonban az álladék bruttó gyarapodott 1-2 millió P-vel azért, mert az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet az 1937/38. évben újabb kötvényeket bocsátott ki, melyek tőke- és kamatszolgálatáért a köt­vények birtokosaival szemben az állam az 1930 : XLI. t.-c. alapján szavatol. Az állami üzemek az állami közigazgatásnak az 1937/38. évben 14-2 millió P-t szol­gáltattak be, viszont az állami közigazgatástól 69'3 millió P javadalmazásban részesültek. Az állami üzemek tartozásai a közigazgatásnak az 1937/38. év végén 436-5 millió P-t tettek. Az előző évi állapottal szemben a tiszta fogyatkozás 1-2 millió P. A tiszta fogyatkozást a következő tényezők eredményezték : gyarapodás állott elő a fentebb már említett 69-3 millió P javadalmazás folytán, továbbá azért, mert az országos adósságoknak az üzemekre eső kamatszolgálatából az ,,Állami adósságok" fejezet az üze­mek helyett 0-4 millió P-t fizetett ki. Viszont az üzemek tartozásai csökkentek törlesztés folytán 15-9 millió P-vel és elengedés folytán 55 millió P-vel. A már eddig kimutatott alapok és alapítványok mellett a folyó évben ismét több alap és alapítvány nyer elsőízben közzétételt. Az alapok és alapítványok vagyonuk és keze­lésük mérvéhez képest, mint az előző években, két csoportban tétetnek közzé. A most első­ízben közzétettek közül azok csoportjába, melyek részletes közlést nyernek, a következők vétettek fel : a miniszterelnökségnél a „Nemzeti önállósítási alap", a pénzügyi tárca köré­ben ,,A dohánytermelők jégkármegtérítési alapja", a földmívelésügyi tárca körében az ,,Öntözési alap" s a vallás- és közoktatásügyi tárca körében ,,Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. egyetemi atomfizikai tanszékalapítványa" és a ,,Horthy Miklós ösztön­díjalap" ; a kisebb részletezéssel közöltek csoportjába pedig : a vallás- és közoktatásügyi tárca körében a „Goldberger Sám. F. és Fiai Részvénytársaság és Budai Buday-Goldberger Leó dr. egyetemi textilkémiai tanszék alapítványa" és a „Magyar Nemzeti Múzeumi alap", a honvédelmi tárca körében a ,,M. kir. honvédtisztek és altisztek, valamint azok család­tagjai segélyezési alapítványa", az államvasutak üzem körében a „Bálás Károly alapít­vány" és a „Littke Jenő tanulmányi segély alapítvány". Megjegyzendő még, hogy ezúttal sem közöltettek a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló azok a nagyobb számban fennálló alapok és alapítványok, melyek kiadásai, bevételei vagy tiszta vagyona az 1000 P-t nem éri el. Szavatosságok. Belső számlák. Alapokés alapítványok. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents