Zárszámadás, 1937-1938

Jelentés az 1937-1938. évi zárszámadásról

XVIII BEVEZETŐ JELENTÉS. II. Teherszámlák. A bevételi hátralékok számláján 22'5 millió P fogyatkozás jelentkezik, vagyis ennyivel haladta meg a tényleges bevétel a tiszta bevételi előírás összegét. A mult év végén fennállott hátralékokat és a folyó évi nyers bevételi előírást átutalások folytán és más jogcímeken 86 millió P-vel kellett csökkenteni. Ebből behajthatatlanság és elengedés jogcímére 13-7 millió P esik, ami 4-2 millió P-vel több az előző évben ugyanezen jogcímeken törölt összegnél, megjegyezvén, hogy az 1937/38. évben a bevételi hátralékok számláján a folyó évi nyers bevételi előírásból történt leírások is kimutattatnak s az éveleji hátraléknak az 1937/38. évben bekövetkezett gyarapodásai a folyó évi nyers bevételi előírásban bennfoglaltatnak. Az átfutó vagyonszámlák álladékának gyarapodása főként az átfutó előleg-kiadásokkal áll kapcsolatban. Az átfutó anyagok és termelvények számláján mutatkozó 5-8 millió P értékemelkedést az államvasutak anyagszerkészletének gyarapítása okozta. Az átfutó értékpapirálladék 1-6 millió P-vel azért gyarapodott, mert a postatakarékpénztár a megnövekedett üzleti forgalmából származó pénzei egy részét értékpapírokba fektette. Az átfutó követelések leltári számláján a 34-8 millió P tiszta gyarapodás okát elsősorban szintén a postatakarékpénztár üzleti forgalmának fejlődésében találja, amivel karöltve kihelyezései emelkedtek. A teherszámlákon : álladék , . az 1937/38. az 1936/37. r 1\ 1 a ,. . év végén gyarapodas fogyatkozás 1. tartozások: millió pengő a) országos adósságok 1.550Í 1.560-0 — 9*9 b) közigazgatási és üzemi adósságok ... 320-9 325-9 — 5'0 2. átfutó számla : tartozások .... 549'7 502-4 47-3 — Az országos adósságok álladéka 23-1 millió P-vel gyarapodott, ellenben 33 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta fogyatkozás a fentebb közölt 9-9 millió P. A 23-1 millió P bruttó gyarapodással szemben a valódi bevételeknél kölcsönbevételként 4-9 millió P számoltatott el. Ez az összeg teljes egészében az adósságoknak kincstári jegyek letételével helyettesített szolgálatából, illetve az 1924. évi államkölcsön szolgálataként kifizetett összegek egy részének kincstári jegyek ellenében történt visszavételéből ered. A gyarapodással szemben további 15-5 millió P a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál vételeztetett be. A pénzbevétellel nem járt 2*7 millió P adósság-gyarapodásból 0-9 millió P a kisbirtokos gazdaadósoknak hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásaiból az 1933: XXVII. t.-c. 2. §-a, illetve az 1935 : XXIII. t.-c. 1. §-ának (2) bekezdése alapján vállalt könyvadósságra, 1-8 millió P pedig árfolyamváltozásra, kamattőkésítésre és igénybevett külföldi követelések ellenében kibocsátott kötvényekre esik. A 33 millió P bruttó ogyatkozás a következő tényezőkből adódik : törlesztésre 12-2 millió P fordíttatott; 2 millió P esik a tőketörlesztés céljára kibocsátott kincstári jegyekre, minthogy azoknak a kölcsönöknek álladékában, melyek szolgálatával kapcsolatban letétbe helyeztettek, már benfoglaltatnak; árfolyamcsökkenések 15-5 millió P, kötvények beszerzési ára és névértéke közti különbözet 1-7 millió P, egyéb okok pedig 1-6 millió P fogyatkozást idéztek elő. A közigazgatási és üzemi adósságok álladéka 17*3 millió P-vel gyarapodott, viszont 22-3 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta fogyatkozás 5 millió P. A 17-3 millió P bruttó gyarapodásból 9-2 millió P esik útépítési munkákból folyóan a vállalkozók által