Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

XXVI BEVEZETŐ JELENTÉS. e bevezető jelentésemben több olyan adatközlés is található, amelyet az előző évi jelentések nem tartalmaztak, amelyek azonban a gazdálkodás és a zárszámadási eredmények megítélése szempontjából fontossággal bírnak. E bevezető jelentés módosításával kapcsolatban gyökeresen módosítottam és egyszerűsítettem magának az állami zárszámadásnak a szerkezetét is. Az Országgyűlésein és a közéletben ugyanis az utóbbi időben mind sűrűbben és sürgetőbben nyilvánúlt meg az a kívánalom, hogy a zárszámadás összetételében és tartalmában egyszerűsíttessék, hogy ezáltal a gazdálkodásról az eddiginél világosabb és áttekinthetőbb képet adhasson. Ezokból a zárszámadás s az ezt kisérő jelentés különálló anyagát egyesítve, azt egy egységes, szervesebb és áttekinthetőbb rendszerbe foglaltam, az ismétlések és a lényegre nem tartozó felesleges részletek elhagyásával a zárszámadás terjedelmét a gazdálkodás komoly és szakszerű elbírálását lehetővé tevő mértékig csökkentettem. Az újításoknál a szakirodalom s a külföldi zárszámadási rendszerek szemelőtt tartásával elsősorban is azokra az észszerűségi és gyakorlati szempontokra voltam figyelemmel, amelyek a fennálló kincstári számviteli és költségvetési rendszerek keretében megvalósíthatók voltak. Itt tisztelettel hangsúlyozom, hogy a zárszámadás szerkezetének módosítása és egyszerűsítése alaki természetű s az sem a kormányszervek, sem pedig a legfőbb állami számvevőszék ellenőrző szolgálatát nem érinti ; az tehát éppoly mélyreható marad, mint volt eddig és a miniszteri számvevőségek azokat a beadványokat, amelyek alapján a legfőbb állami számvevőszék az ellenőrzést végzi és a zárszámadást készíti, ezentúl is az eddigi tartalommal és részletességgel kötelesek megküldeni. A zárszámadás szerkezetén történt módosítások és egyszerűsítések mibenlétéről és közelebbi indokairól a „Különféle jelentések" XII. pontja részletes és beható tájékoztatást nyújt. Ehelyütt csak azoknak az egyszerűsítéseknek és szerkezeti változtatásoknak az ismertetésére terjeszkedem ki, amelyek a szerkezeti kérdéseket tárgyaló törvényes rendelkezésektől eltérőknek látszanak, amelyek azonban e törvényeknek az időközben változott viszonyokhoz mért észszerű alkalmazása mellett — véleményem szerint — megvalósíthatók. E szempontból a következő változtatások és egyszerűsítések igényelnek itt ismertetést: a) Az ú. n. összehasonlító rész (15—171. oldalakon) berendezése az 1880: LXVI. t.-c. 24. §-ának 1. pontja alapján eddig a költségvetési törvény berendezését követte, vagyis a kiadásokat rendes, átmeneti és beruházási, a bevételeket pedig rendes és rendkívüli osztályok, illetve alosztályok keretén belül osztja meg fejezetek, címek és rovatok szerint. E tagozódás folytán egy-egy tárca és azon belül az egyes címek valódi kiadásai három helyen, valódi bevételei pedig további két helyen egymástól elszakítva, messzeesően jelentkeztek, ami a költségvetési füzetekben (részletezésekben) foglalt előirányzatokkal való egybevetést megnehezítette. Az összehasonlító résznek a költségvetési törvény berendezéséhez való ez a szoros alkalmazkodása helyes és indokolt volt abban az időben, amikor a zárszámadás kapcsán a legfőbb állami számvevőszék még a tárcák költségvetési füzetei berendezéséhez igazodó részletes tárca-zárszámadási füzeteket is készített és terjesztett elő. Amióta azonban az 1927: XI. t.-c. rendelkezése folytán e terjedelmes füzetek nélkül kell a zárszámadást előterjeszteni, az összehasonlító rész már nemcsak a kezelésnek az elől említett 1880: LXVI. t.-c. 24. §-a szerint az előirányzattal való egybevetésére, hanem az imént említett 1927 : XI. t.-cikkben foglalt rendelkezés következtében egyben a valódi kezelés részletes ismertetésére js szolgál. Az összehasonlító résznek — e kettős rendeltetéséből folyóan — olyan szerkezetet kellett adni, hogy abban a kiadások és a bevételek ezután is mint főrészek szerepeljenek, éppúgy, mint a költségvetési törvényben. Viszont a kiadási részen beliil egy-egy