Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XXVII fejezet, illetve cím rendes, átmeneti és beruházási kiadásai, a bevételi részen belül pedig egy-egy fejezet, illetve cím rendes és rendkívüli bevételei egy helyen jelentkezzenek, éppúgy, mint a költségvetést részletező füzetekben. Itt megjegyzendő, hogy a kiadásoknak és bevételeknek továbbra is két egymástól elkülönített részben való közlését a kiadási és a bevételi résznek egymástól szükségszerűen eltérő hasábszerkezete miatt fenn kellett tartani. Megjegyzem továbbá, hogy a kiadások és bevételek a valódi kezelés első három sommázatában, úgy mint eddig, a költségvetési törvény beosztásának megfelelően a már említett alosztályok, illetve osztályok szerinti csoportosításban közöltetnek. b) Az összehasonlító rész az 1880 : LXVI. t.-c. 25. §-a 4. pontjának rendelkezése folytán az előirányzattal eddig a kiadási utalványozást, illetőleg a bevételi előírást vetette egybe és a miniszter urak, az említett t.-c. 27. §-a rendelkezésének megfelelően, az ezen egybevetés szerint mutatkozó kedvezőtlen eltéréseket indokolták. A fenti törvény alkotása idejében a költségvetésben kiadásként az előreláthatóan utalványozandó összegeket és bevételként is általában azokat az összegeket irányozták elő, amelyek a költségvetési évben esedékességük afapján bevételre előírandók lesznek. Amikor tehát a fenti rendelkezés az előirányzat és a kiadási utalványozás, illetve a bevételi előírás között kívánta meg az összehasonlítást, azt célozta, hogy az előirányzattal az azzal egynemű zárszámadási tényező vettessék egybe. Az 1924 : IV. t.-c. óta azonban államháztartásunkban a súlypont — a pénzkezelés új szabályozásából folyólag — a pénztári eredményekre helyeződött át és ezért költségvetéseink a várható tényleges kiadások és bevételek előirányzására tértek át. Ennélfogva most már a zárszámadásban kimutatott tényleges kiadás és bevétel az a tényező, amely az előirányzattal egynemű alapon áll, miért is a megváltozott előirányzási rendszerhez alkalmazkodva, át kellett térni a tényleges kiadásoknak és bevételeknek az előirányzattal való összehasonlítására. Az újításnak a kiadásokat illetően nincsen jelentősége, mert a postatakarékpénztári pénzkezelési rendszerben az utalványozott és a tényleges kiadások egymással megegyeznek. Más a helyzet a bevételeknél, ahol az előírt és a tényleges bevételek egymástól eltérnek, mert egyrészt az előírt bevételek egy részét nem az előírás évében, hanem csak később fizetik be, másrészt viszont az előírt bevételek egy részét különböző okok, így a jogorvoslati eljárások során hozott határozatok, behajthatatlanság, elengedés, stb. folytán törölni kell. Innen van, hogy a tényleges bevételek az előírt bevételeknél általában kisebbek, minek folytán a tényleges bevételeknek az előirányzattal való egybevetése általában több rovatnál és nagyobb összegű bevételi visszamaradásokat eredményez, mint mikor az előírt bevételek vétetnek az összehasonlítás tényezőjéül. Itt tisztelettel megemlítem, hogy a tényleges bevételeknek az előirányzattal való egybevetése szerint mutatkozó bevételi visszamaradások indokolásait a miniszter urak készségesen küldték meg a legfőbb állami számvevőszéknek. Végül még megjegyzendő, hogy az összehasonlító rész a tényleges bevételeken kívül az előírt bevételeket ezután is tartalmazza, úgyhogy azoknak az előirányzattal való egybevetésére a lehetőség most is fennáll. c) A miniszter urak indokolásait az előirányzattal szemben mutatkozó kedvezőtlen eltérésekről a legfőbb állami számvevőszék eddig az 1880: LXVI. t.-c. 27. §-ában foglaltak alapján a zárszámadástól különálló jelentésében közölte. E rendelkezéstől egészen alaki eltérést jelent, hogy e jelentés anyagát a zárszámadással egy füzetbe vontam össze s hogy a szóbanforgó indokolásokat a zárszámadás valódi kezelésének összehasonlító részébe, közvetlenül a kimutatott kedvezőtlen eltérésekhez illesztettem. Az indokolásoknak a vonatkozó rovatokkal való összekapcsolása a zárszámadás kezelését kétségkívül meg fogja könnyíteni. Az ű)—c) alatt ismertetett és megokolt módosítások, valamint a vonatkozó törvényes rendelkezések eddigi értelmezése keretében megvalósítható többi módosítások, amelyeket