Zárszámadás, 1935-1936
Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról
BEVEZETŐ JELENTÉS. XXV E sommás adatoknak az egyes közmunkák szerinti részletezését, valamint a pénzügyminiszternek az 1935: X. t.-c. 1. §-a alapján tett jejentését a Különféle jelentések III. pontja (a 361—364. oldalakon) tartalmazza. 14. Az 1935 36. költségvetési év folyamán a kormány új adónemet hozott be. A m. kir. minisztérium ugyanis az 1935. évi 6.710. M. E. számú rendeletének 1. §-ában felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy úgy a belföldön előállított, mint a külföldről behozott margarin, margarinsajt, mesterséges ételzsír és étolaj után fogyasztási adót szedhessen. Ez alapon az 1935 36. évben 481.906 P 29 f folyt be, mely összeg a pénzügyi tárca 8. ,,Fogyasztási adók" címe rendes bevételeinek 9. rovatán számoltatott el. Tekintettel arra, hogy az említett rendeletet a kormány a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 4. §-ában kapott és hatályában az 1935 : IX. t.-cikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján adta ki, a szóbanlevő bevétel külön törvényes felhatalmazáson alapuló bevételként volt kezelendő. Megjegyzendő, hogy ezt az adót a törvényhozás az 1936/37. költségvetési évre az 1936/37. évi állami költségvetésről szóló 1936: XIX. t.-cikkben megajánlotta. A minisztériumoknál, valamint a Budapesten székelő egyéb állami utalványozó ható- Hejy«ím Ságoknál és üzemeknél kisérletképen bevezetett rendszeres és folyamatos helyszíni ellenőrzés tekintetében szerzett tapasztalatok továbbra is igen kedvezőek voltak. Ez az ellenőrzési mód az ellenőrzést elmélyíti, kiszélesíti, a racionálási kívánalmaknak megfelelően meggyorsítja és ezenkívül a minisztériumok, valamint a többi budapesti utalványozó hatóságok (üzemek) számvevőségeinél munka- és nyomtatványanyag-megtakarítást is eredményez. Minthogy a szóbanforgó helyszíni ellenőrzés a gyakorlatban teljesen bevált, törvénybe iktatásának mi sem áll útjában. Ez ügyben mindössze oly törvényhozási rendelkezésre van szükség, amely szerint a minisztériumok és az alájuk tartozó budapesti utalványozó hatóságok (üzemek) számvevőségei felmentetnek az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. 108. §-ában említett utalványozási és megszüntetési jegyzékeknek (vagyis a kiadásokról vezetett könyvekből kivonatoknak) szerkesztése és havonkint a legfőbb állami számvevőszékhez való beküldése alól, mert az ellenőrzést a legfőbb állami számvevőszék az említett számvevőségeknél, azaz a helyszínén, az ott vezetett könyveknek és nyilvántartásoknak átvizsgálása útján végzi. Tekintettel arra, hogy gyakorlati szempontok nem indokolják, hogy a törvényhozás ezzel az üggyel haladék nélkül foglalkozzék, célszerűbbnek látszik az ez ügyre vonatkozó javaslat előterjesztésével még várni addig, amíg más rokontermészetű ügyek is megérnek törvényhozási szabályozásra. Ezeknek előadása után tisztelettel megjegyzem, hogy e bevezető jelentésemben nem Módosítások ragaszkodtam szorosan ahhoz a tartalmi körhöz, melyre az előző évek hasonló jelentései s t í é tése k é a Je l® n_ kiterjeszkedtek. Jelentésem célja ugyanis, hogy a zárszámadási anyag áttekintését és az számadáson, államháztartás helyzetének megítélését megkönnyítse. Ezért abban csak a kormány gazdálkodásának elbírálásához szükséges legfontosabb adatok ismertetésére szorítkoztam s mellőztem a kisebb jelentőséggel bíró, a zárszámadásban könnyen megtalálható részletadatok felsorakoztatását és azoknak különböző szempontokból való szövevényes egybevetését, mert ez önkéntelenül a lényeges adatok és fontosabb eredmények elhomályosulására vezet, lirre való tekintettel a miniszter uraknak a törvényes rendelkezések szerint a zárszámadás során teendő egyes részletes jelentéseit, továbbá egynémelyik hitelműveletre vonatkozó részletadatokat és a közmunkákra fordított kiadások táblázatos összeállítását is a bevezető jelentés köréből kiemelve, a „Különféle jelentések" keretébe illesztettem be. Viszont
