Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

3. Az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930 : XXII. t.-c. 1. §-ának (6) bekezdésében és a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. t.-c. 2., 3. és 4. §-ában és az 1932 : VII. t.-cikkben kapott felhatalmazás alapján, a mezőgazdaságnak az 1933/34. gazdasági évre nyújtandó kedvezményekről kiadott 1933. évi 6.100 M. E. számú rendelet 3.§-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a pénzügyminiszter a következőket jelenti : ,,A mezőgazdaság nehéz helyzetének könnyítése céljából a gabonajegy rendszer, valamint az 1932/33. évre „A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap" elnevezéssel létesített külön alap az 1933/34. évre is fenntartatott. A kenyérárak csökkentése céljából a gabonaj egy értéke az előző évi q-kinti 10 P-ről 3 P-re leszállíttatott, a mezőgazdaságnak az alapból való megsegítése pedig általánosabbá tétetett. A segélyezések pénzügyi fedezetének lehető biztosítása céljából az alap céljaira a gabonaj egy értékén és a lisztforgalmi adóváltságon kivül az ipar és a kereskedelem hozzájárulása is igény bevétetett. Az alap 1933/34. évi bevételeiről és kiadásairól annak zárszámadása nyújt részletes tájékoztatást." Megjegyzi a legfőbb állami számvevőszék, hogy a fentebb megnevezett alap zárszámadása e jelentés 152—153. oldalain van közzétéve. 4. A hitelátruházások tekintetében van szerencsém a következőket jelenteni. Az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. 15. §-a értelmében a költségvetési törvény fejezetei, címei vagy rovatai között csak annyiban lehet helye a hitelátruházásnak, amennyiben a törvény ezt kifejezetten megengedi..Ennek megfelelően az 1933/34. évi költségvetésről szóló 1933 : IX. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdésében maga a törvényhozás jelölte meg azokat a kiadási rovatokat, melyek között hitelátruházásnak az 1933/34. költségvetési évben helye lehet. Szabadon azonban ebben a keretben sem volt a hitelátruházási jog gyakorolható, mert ezzel a joggal az illető tárcák és üzemek — az imént hivatkozott törvényszakasz (2) bekezdésében foglalt további rendelkezés folytán — csak abban az esetben élhettek, ha arra a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával engedélyt adott. A hitelátruházási jog tényleges gyakorlásának ez a korlátozása államháztartásunkban az 1932/33. évi költségvetési törvénnyel vezettetett be és ez a bevált rendszer az 1933/34. évre is fenntartatott, mi mellett a törvényhozás a hitelátruházások lehetőségét az előző évi állapottal szemben még 4*