Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

28 szűkebb körre is szorította azáltal, hogy kevesebb rovat között engedett teret a hitelátruházásnak. Az 1933/34. költségvetési évben gyakorolható hitelátruházásokra vonatkozó törvényhozási rendelkezések ismertetése kapcsán megemlítendő még, hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 109. §-a értelmében a hitelátruházási jog, ha azokat a rovatokat, amelyek között a hitelátruházás helyet foglalhat, maga a költségvetési törvény állapítja meg, felhatalmazást nyújt arra, hogy az egyik rovaton elért hitelmegtakarítás erejéig a vele átruházással egybekapcsolt másik rovat hitele túlléphető legyen anélkül, hogy ezt a túllépést külön igazolni kellene. Ennek következtében az átruházási jog által összekapcsolt rovatokon az 1933/34. évi zárszámadás szerint jelentkező azok a túlkiadások, amelyek az illető hitelátruházási csoportba tartozó többi rovatnál elért megtakarításokkal ellensúlyozva vannak, zárszámadási indokolást nem igényelnek, minélfogva a szóbanlévő túlkiadásokra nézve e jelentés indokolásokat nem is tartalmaz. Az ily túlkiadásokat azonban a legfőbb állami számvevőszék a zárszámadás részletezésének I. (összehasonlító) részében, az előző évben követett eljárásnak megfelelően, jegyzetekkel kisérte, amelyek tájékoztatást nyújtanak arra nézve, hogy az illető rovattal kapcsolatban az 1933/34. évi költségvetésről szóló 1933 : IX. t.-c. 5. §-a mely rovatok között adott helyet hitelátruházásnak és hogy e rovatok együttes kezelésében az előirányzattal összehasonlítva végeredményben mily összegű megtakarítás mutatkozik. Végül megjegyzi a legfőbb állami számvevőszék, hogy a hitelátruházással egybekapcsolt rovatok összhitelével szemben az 1933/34. évi kezelésben egyetlen egy esetben sem állott elő túlkiadás. 5. Az alábbiakban összefoglaló jelentést kívánok tenni az államháztartás 1933j 34. évi jő eredményeiről és ezek közül elsősorban arról, hogy a főeredmények szerint, melyek az állami közigazgatás és az állami üzemek kezelését egybefoglalják, a költségvetésileg megállapított hitelekkel szemben mily összeget tett a megtakarítás vagy túlkiadás és mennyi volt az előirányzat nélküli kiadás a valódi kezelés egyes osztályaiban, illetve alosztályaiban. Ezzel kapcsolatban kiterjeszkedem annak ismertetésére is, hogy az államháztartás 1933/34. évi kiadásai és bevételei, azok természete szerint, miként alakultak, valamint, hogy egyes leltári számlák az 1933/34. év végén mily összegű álladókkal zárultak.