Zárszámadás, 1929-1930
Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról
10 főként abból állott elő, hogy az állami üzemek által a hasznos beruházások alapszerü kezeléséből az elmúlt évek során igénybe vett s az 1929/30. év kezdetén fennálló 96,209.275 P 39 f az üzemek tartozásaként pótlólag felvétetett. Ezenkívül gyarapodás állott elő még az előirás helyesbitése folytán 11,334.574 P 07 f-rel, viszont fogyatkozott a külföldi valutában fizetendő adósságok névértékének az 1930. évi junius hó 30.-Í árfolyamon történt felvétele folytán 3,104.412 P 16 f-rel. A kormány kezelése alatt álló összes alapok és alapítványok vagyonálladéka azokból az okokból, amelyek e jelentésem 16—18. oldalain előadatnak, ebben a zárszámadási jelentésben sem volt kimutatható. Az 1928/29. évben kimutatott vagyonváltság alap, az 1925 : IX. t.-c. 9. §-ában nyert felhatalmazás folytán létesitett alap, az üzemi beruházások alapja, az országos népiskolai épitési alap, az országos polgári iskolai épitési alap, az országos automobil alap, az országos utfejlesztési alap, a bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola könyvkiadó alapja, az országos tisztviselői betegsegélyezési alap, a filmipari alap, a tagositási állami alap, az élet- és járadékbiztositások felosztási alapja, a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndij alapja, a községek segélyezési alapja, az országos diáknyomorenyhitő alap és a fizetési előlegek forgótőke alapja kezelési eredményein kívül ebben az évben még a csendőrségi nyugdíjjárulék alap, a rendőrségi nyugdíjjárulék alap, az állami rendőrség jóléti alapja, az önkormányzati testületek kárpótlási vagyona, az országos testnevelési alap, az országos selyemtenyésztési alap és a tiszti lóbeszerzési alap kezelési eredményei is kimutattatnak, minthogy ezeknél az alapoknál nem forognak fenn azok a körülmények, amelyek a régebbi (inflációs, háborús és háború előtti) időkből származó alapok vagyonálladékának megállapitását egyelőre akadályozzák. A külön törvényes felhatalmazások, amelyek az 1929/30. év zárszámadási eredményeire kihatottak, a következők : 1. Az 1929 : XXXI. t.-c, 5. §-a kimondja azt, hogy átruházni a megállapított kiadásokat e kiadásoknak fejezetei, cimei vagy rovatai között általában nem lehet. Az átruházási tilalom alól kivételnek csak azokban az esetekben van helye, amelyekben a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megállapítja, hogy a költségvetés kereteinek betartása érdekében a hitelátruházás elkerülhetetlenül szükséges. Az átruházási jog gyakorlására vonatkozólag megjegyzi a legfőbb állami számvevőszék, hogy a minisztertanács — miként a megelőző években, úgy az 1929/30. költségvetési évben is — rendszerint azt az eljárást követte, hogy amennyiben valamely költségvetési rovat hitele az elengedhetetlenül szükséges kiadások fedezésére elegendő nem volt s így túlkiadás szüksége
