Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

11 állott elő, a túlkiadás számszerű megjelölése mellett, annak erejéig ugyanazon költségvetési fejezet és eim valamely más rovata hitelének megtakarítását, avagy esetleg csak egy részösszegét jelölte ki fedezetül, vagy ha ugyanazon a fejezeten, illetve cimen belül ily megtakarítások nem voltak megjelölhetők, a költségvetésnek valamely más fejezete, illetve cime egy vagy több rovatának megtakarítására engedélyezte a hitelátruházást. Az ily módon engedélyezett hitelátruházás tehát tulajdonképpen lényegében fedezetkijelölés. Megjegyzi a legfőbb állami számvevőszék, hogy a minisztertanács által engedélyezett hitelátruházásokat a kormány a zárszámadás során ebben a számadási évben is ugyanolyan módon hozza a törvényhozás tudomására, mint a megelőző években, vagyis úgy, hogy az egyes rovatok kapcsán az ott jelentkező túlkiadásokat előidéző okokat felsorolja s ott egyben utal arra is, hogy a túlkiadás ellensúlyozására hitelátruházásképen mely hitel megtakarítását jelölte ki a minisztertanács. 2. Az 1928 : XXXIII. t.-c. 7. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy az 1925 : IX. t.-c. 9. §-ában meghatározott célokra és az állami adósságok csökkentésére az államháztartás folyó kiadásain felül jelentkező bevételekből megfelelő összeget utalhasson be az idézett szakasz alapján létesitett alapba. E felhatalmazás folytán a pénzügymiszter úr 17,193.229 P 68 f-t utalt be az 1925 : IX. t.-c. 9. §-a alapján létesitett alapba s ez az összeg a pénzügyi tárca 17. „Különféle kiadások és bevételek" cimének átmeneti kiadásainál a 6. rovaton kiadásként, a szóban forgó alapnál pedig bevételként elszámoltatott. Itt még megjegyzendő, hogy az 1928 : XXXIII. t.-c. 7. §-ának további rendelkezése szerint a nevezett alapba beutalt összegek terhére eszközölt kiadásokat az állami zárszámadásban kell elszámolni. Minthogy azonban az alapok bevételei és kiadásai magában az állami zárszámadásban ki nem mutathatók, az idézett rendelkezés végrehajtása olyformán történt, hogy a nevezett alapba beutalt összegek terhére eszközölt kiadások az állami zárszámadást kisérő jelentésnek az alapok kezelési eredményeit tárgyaló részében mutattatnak ki. 3. Az 1929 : XXXIII. t.-c. 4. §-ának (6) bekezdésében foglaltak értelmében a gróf Károlyi család hitbizományi várományosainak jutó vagyonérték átadásával kapcsolatban teljesitendő fizetéseket addig, amig a Nemzeti Közművelődési Alapítványnak a szükséges összeg nem áll rendelkezésre, az államháztartás folyó kiadásain felül jelentkező bevételeiből kell fedezni és a vallás- és közoktatásügyi tárca kezelésében külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásként kell elszámolni. Ez alapon a hitbizományi várományosoknak járó részesedés után késedelmi kamatok fejében 145.833 P 33 f utalványoztatott, mely összeg a vallás- és közoktatásügyi tárca 24. „Tudományos és diákjóléti célok tá2*