Zárszámadás, 1928-1929

Jelentés az 1928-1929. évi zárszámadásról

10 teszi, mert az 1925 : IX. t.-c. 9. §-a nem egy „alap"-nak létesítését rendeli el, hanem csak azt, hogy bizonyos bevételek alapszerüen kezelendők. A legfőbb állami számvevőszék eddig szintén az „alap" elnevezést használta és használja azt a jövőben is, ezt azonban ugyancsak a rövidség okából teszi s az alapok között mutatja ki annak kezelését, mert e költségvetésen kivüli kezelés természete szerint e csoporthoz áll legközelebb. Bejelentem e helyütt továbbá, hogy az 1928 : XXXIII. t.-c. 7. §-ának az a rendelkezése, hogy a beutalt összegek terhére eszközölt kiadásokat az állami zárszámadásban kell elszámolni, szószerinti értelmezésben végre nem hajtható, inert az alapok bevételei és kiadásai magában az állami zárszámadásban ki nem mutathatók. Ennélfogva a szóban forgó alapba beutalt összegek terhére eszközölt kiadásokat, úgy mint az az alapoknál általában történik, az állami zárszámadást kisérő jelentésének az alapok kezelési eredményeit tárgyaló részében mutatja ki a legfőbb állami számvevőszék. 3. Az 1928 : XXXIII. t.-c. 13. §-ában felhatalmazást kapott a belügyminiszter arra, hogy Budapest-székesfővárostól és a törvényhatósági, valamint a rendezett tanácsú városoktól 1929. évi január ho l.-jétől kezdve az állami rendőrség költségeihez hozzájárulást szedhessen és az e cimen fizetendő összegeket az 1928/29. költségvetési évben közvetlenül közbiztonsági célokra fordíthassa. A belügyminiszter ur ,által hozzájárulás címén beszedett összeg 2,799.615 P 84 f-t tesz s ez az összeg, amely a belügyi tárca 5. „Állami rendőrség" címének rendes bevételei között az 5. rovaton számoltatott el bevételben, nem haladja meg az állami rendőrség költségeinek 15%-át ; így a belügyminiszter urnák erre vonatkozó intézkedései a törvényes felhatalmazással kapcsolatban megállapított kereteket nem lépik át. 4. Az 1928 : XL. t.-c. 165. §-ának második bekezdése kimondja, hogy az állam e szakasz első bekezdésében megállapított hozzájáruláson és az 1927 : XXI. t.-c. 198. §-ában megjelölt összegen felül, e törvény hatályba lépésétől kezdve évi 1,000.000 P-vel járul az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének ügyviteli költségeihez. A törvénynek e rendelkezése alapján az 1928/29. év terhére, az említett intézetek részére hozzájárulás cimén 500.000 P utalványoztatott és számoltatott el a népjóléti- és munkaügyi tárca 5. „Munkásbiztositás" címének rendes kiadásainál a 2. rovaton. 5. Az 1928 : XLII. t.-c. 1. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy az 1924 : IV. t.-c. 3. §-ának a) pontja alapján felvett törlesztéses kölcsön maradványát az e törvény I. számú mellékletében, az 1927/28. költségvetési év végén jelentkező bevételi többletet és a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat cimén az 1928/29. költségvetési