Zárszámadás, 1928-1929

Jelentés az 1928-1929. évi zárszámadásról

11 évben esedékes összegeket pedig az e törvény II. számú mellékletében felsorolt beruházásokra fordíthassa. Felhatalmaztatott továbbá a kormány, hogy amennyiben az 1927/28. költségvetési év végén jelentkező bevételi többletből és a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat cimén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegekből kevesebb állana rendelkezésre, mint amennyi a II. számú mellékletben felsorolt beruházásokra szükséges, e beruházások közül egyeseket mellőzhessen, vagy azok összegét mérsékelhesse, amennyiben pedig az e beruházásokra szükségesnél nagyobb összeg állana rendelkezésre, a többletet is beruházásokra fordithassa. Az ekként beruházásokra forditható összegeket alapszerüleg kell kezelni s úgy azokat, mint az azok terhére eszközölt beruházásokat az állami zárszámadásban ennek megfelelően kell elszámolni. A hasznos beruházásokra a fentebb emiitett törvényes rendelkezéssel megszavazott összeg, illetve várható bevételek alapszerüen lévén kezelendők és a zárszámadásban elszámolandók, a legfőbb állami számvevőszék azok kezelését a költségvetési kezeléstől elkülönitve mutatja ki a most előterjesztett zárszámadásban (lásd a 437-503. oldalakon), megjegyzi azonban, hogy az azok folytán előállott mindennemű (ingatlan, ingó, stb.) vagyongyarapodás — az azokból származott állami követelések kivételével — a tárcakezelésben azoknál a költségvetési cimeknél (számadási ágazatoknál) van kimutatva, amelyek körébe azok természetük szerint tartoznak. A hasznos beruházások kezeléséről egyébként a legfőbb állami számvevőszék „A zárszámadásra vonatkozó egyéb jelentések" 2. pontja alatt számol be részletesen. 6. Az 1929 : XXVI. t.-c. 6. §-ában felhatalmazást nyert a pénzügyminiszter, hogy az öt és a két pengős ezüstérmék kiveréséhez felhasználandó fém beszerzésére és a veretési költségekre szükséges összeget az államháztartás bevételeiből előlegezhesse és ezt az összeget a pénzügyi tárca „Bányászat és fémkohászat" cimének átmeneti kiadásai között a „Pénzverés költségeire" rovaton számolhassa el. A pénzügyminiszter ur a jelzett célra 3,221.993 P 79 f-t előlegezett s ez az összeg a törvény rendelkezésének megfelelően számoltatott el. Egyebekben a következőket van szerencsém még jelenteni : 1. A Magyar Nemzeti Bank 1928. évi üzleti nyereségéből az államkincstárt megillető részesedés cimén a IV. „Állami adósságok" fejezet 3. cimének rendkívüli bevételeinél s egyben ugyanezen cím átmeneti kiadásainál 3,996.950 P 94 f számoltatott el mint előirányzat nélküli bevétel, illetve kiadás. 2*