Zárszámadás, 1926-1927

Jelentés az 1926-1927. évi zárszámadásról

1928. Egyebekben a következőket van szerencsém még jelenteni: 1. A Magyar Nemzeti Bank 1926. évi üzleti nyereségéből az államkincstártmegillető részesedés cimén a IV. „Állami adósságok" fejezet 3. cimének rendkivüli bevételeinél s egyben ugyané cim átmeneti kiadásainál 1,911.585 P 22 f számoltatott el mint előirányzat nélküli bevétel, illetve kiadás. Az 1870 : XVIII. t.-c. 23. §-a alapján, mint az államadósságok kezelése körül az 1926/27. évben szerzett számviteli tapasztalatot, ezzel kapcsolatban a következőket van szerencsém az országgyűlés tudomására hozni. A Magyar Nemzeti Bank az 1926. évi üzleti jövedelmének felosztása alkalmából a kormánynak hozzájárulását kérte ahhoz, hogy a bank főtanácsának, illetve közgyűlésének oly értelmű javaslatot tehessen, mely szerint az 1926. évi nyereségből az 1924 : V. t.-c. mellékletében megállapitott alapszabályoknak az 1925 : XXXII. t.-cikkel módositott 99. cikkében előirt 5%-os rendes javadalmazáson felül további 4 millió P-t (50 milliárd K-t) fordithasson /i nyugdijalap külön javadalmazására. Indokolásul felhozta a Magyar Nemzeti Bank, hogy a kamatviszonyok előrelátható enyhülése, az aranyállomány növekedése, valamint a lényegesen csökkenő állami adósság alacsonyabb kamatozása folytán a Bank a jövőben aligha számolhat oly mérvű jövedelemmel, mint a milyet az előző évek üzleti eredménye mutatott. E mellett pedig a Bank alkalmazottai részére engedélyezett 25%-os fizetésemelés, amely a nyugdijalapra természetszerűleg nagyobb terhet fog róni, valamint a pénzjegynyomda személyzetének megoldásra váró nyugdijkérdése szükségszerüleg megkivánja, hogy a nyugdijalap számára nagyobb tőke biztosittassék. Ennek a két körülménynek számbavételével megejtett számitások eredményeként 19'2 millió P (240 milliárd K) lenne az az összeg, amely a mai kamatoztatás mellett a nyugdijalap tőkeszükségletét fedezné és a nyugdijalap álladéka a 4 millió P rendkivüli javadalmazás betudásával is csak körülbelül 15'85 millió P-t fog kitenni. A bank e kéréséhez a minisztertanács az 1927. évi január hó 14.-én tartott ülésében hozzájárult. A nyugdijalap külön javadalmazásának kihatása a kincstár érdekeire főleg az, hogy a külön javadalmazásra forditott 4 millió P-nek háromnegyed része, vagyis 3 millió P a bankalapszabályok értelmében a bank üzleti nyereségében való részesedés cimén az államot illette volna meg. Az állam nyereségrészesedése tehát ezzel az összeggel csökkent s ez által az államnak a bankkal szemben fennálló függő adóssága nem csökkent oly mérvben, amint az a kormány részéről a megadott hozzájárulás nélkül alapszabályszerüleg csökkentendő lett volna. Szükségesnek találta a legfőbb állami számvevőszék a fentebb ismertetett kormányelhatározást az országgyűlés tudomására hozni, mert — amint arra már az 1925/26. évi zárszámadást kisérő jelentésemben (lásd ott