Zárszámadás, 1926-1927

Jelentés az 1926-1927. évi zárszámadásról

1928. a 13—15. oldalakon) is reámutattam — az 1924 : V. t.-c. mellékletét képező bankalapszabályoknak az 1925 : XXXII. t.-cikkel módositott 99. cikkében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a közgyűlés az évi jövedelmek mérvéhez képest és a kormány hozzájárulásával a nyugdijalapba külön javadalmazásokat utalhat be, csak a közgyűlés eljárását szabályozza, éppen ezért azt a legfőbb állami számvevőszék nem tekintheti a kormány részére adott oly általános érvényű törvényes felhatalmazásnak, amelyre való hivatkozással a kormány az államkincstárt megillető nyereségrészesedésről tetszés szerinti mértékben lemondhatna. Ezért — nézete szerint — ebben az esetben is a kormány csupán saját felelősségére járt el és miután erre a törvényes felhatalmazást az összeg bizonytalansága miatt a költségvetésben nem kérhette : ezért felmentést csak most, a zárszámadások tárgyalása során nyerhet. 2. Az 1924/25. és 1925/26. évi zárszámadási jelentéseiben a legfőbb állami számvevőszék részletesen ismertette, hogy a szóban forgó költségvetési évek bevételi többleteiből a pénzügyminiszter úr által hasznos beruházások céljaira megállapított összegek miként alakulnak ki, illetve miként és hol jelentkeznek az állami zárszámadás különböző kezeléseiben. Szükséges volt ez s szükséges ez a jelen alkalommal is, mert az állami zárszámadás, melynek az államháztartás minden ágában és mindennemű kezelésében előfordult összes eredményeket fel kell tüntetnie s azokat az 1880: LXVI. t.-c. 24—26. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell csoportosítani és egybefoglalni, bevételi többletként más eredményekre jutott ezekre az évekre vonatkozólag, mint amilyeneket a pénzügyminiszter úr ilyenekül megjelöl. Az állami zárszámadás ugyanis a kormány gazdálkodásának a költségvetési év folyamán elért tiszta eredményeit csupán a valódi kezelés alapján állapit ja meg, nem veszi — fennálló számviteli rendszerünk szerint nem is veheti — azonban figyelembe az átfutó kezelés eredményeit, amelyek az államvagyonra mennyiségileg kihatással nincsenek. A pénzügyminiszter úr viszont a bevételi többletek megállapításánál — amint erre e jelentésem 6. oldalán már reámutattam — nemcsak az állami közigazgatás valódi kezelésének, hanem a tárcabeli átfutó kezelésnek eredményeit is számitásba veszi és e mellett még oly összegeket is figyelembe vesz, amelyek az állami zárszámadásban a központi könyvelésnél az átfutó kezelésben kiadásként szerepelnek. Az 1926/27. évi állami zárszámadás a tényleges (pénztári) eredményt, vagyis az állami zárszámadás szerint elért tényleges bevételi többletet 151,100.367 P 03 f-ben tünteti fel; ebből az állami közigazgatásra 148,287.927 „ 28 f, az állami üzemekre pedig 2,812.439 „ 75 „ esik.