Zárszámadás, 1924-1925
Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról
INDOKOLÁSOK. 91 319. Az újpesti szociális telepet igénybe vevő legszegényebb munkásosztály részére nyújtott orvosi segélyért dijazás nem volt szedhető. 320. A megállapított ellátási dijakat a gazdasági viszonyok folytán az elszegényedett középosztályból származó növendékek képtelenek voltak megfizetni s ezenkívül a növendékek száma is csökkent. 321. A fizető hallgatók kisebb számban jelentkeztek s a mostoha viszonyok következtében a kedvezményes helyek számát elkerülhetetlenül emelni kellett. 322. A háziipari készítmények az év végéig nem voltak teljes mennyiségükben értékesíthetők. 323. A régi bábatankönyvek elfogytak, az ujak pedig még nem adattak ki s igy az ezekből várható bevétel elmaradt. 324. A Képzőművészeti Főiskola épületében egy bérbeadott helyiség alapbére felebbezés folytán az 1924/25. év folyamán leszállittatott s igy bevételként ez a leszállított bér volt előírandó. 325. A Színművészeti Akadémia épületének bérlői részére a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel bérleszállitás engedélyeztetett s igy nem az előirányzott, hanem a tényleges, leengedett bérösszeg Íratott elő. 326. A tervezett szaklapok kiadása elmaradt. Ennek következtében előfizetés a költségvetési évben nem történt s igy az előirányzott bevétel sem folyhatott be. 327. A külön eljárási dijakból befolyó jövedelem első esetben irányoztatott elő a költségvetésben s igy az előrelátható bevételt még hozzávetőleges pontossággal sem lehetett megállapítani. Külön ismertetést igényelnek e helyütt a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi LXIII. törvénycikkben, továbbá az 1920. évi VI. törvénycikkben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott ministeriumi rendeletek értelmében külön eljárási költség cimén befolyt szóbanforgó bevételek és az ezekből teljesített kiadások. A m. kir. ministerium esetről-esetre a kir. bíróságok hatáskörébe utalta azoknak a szorosabb értelemben bírói hatáskörbe nem tartozó ügyeknek intézését, melyek a haszonbérek, lakásbérek stb. megállapítására-, továbbá az úgynevezett tanácsköztársaság volt szerveinek tényeiből keletkezett vitás kérdések megoldására vonatkoztak. Ezeknek a különleges bírói eljárásoknak az volt a céljuk, hogy a rendkivüli viszonyok következtében a szigorú jog szabályaitól eltérve, a méltányosság alapján — különleges eljárás keretében — segítsenek kigyenliteni a változott viszonyoknak az ügyletkötő felek egyik vagy másik részére méltánytalan következményeit. Am. kir. ministerium a vonatkozó 31.665/1921. F. M., 5.370/1921. M. E. számú és a lakásügyek szabályozása tárgyában esetről-esetre kiadott ministeriumi rendeletekben kötelezte az érdekelt feleket, hogy az 12*