Zárszámadás, 1924-1925
Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról
92 INDOKOLÁSOK. ilyen, a szorosabb értelemben birói hatáskörbe nem tartozó ügyek intézéséért meghatározott összegű külön eljárási költséget fizessenek. Az e cimen beszedett összegek kezelésével a m. kir. ministerium az igazságügyministert bizta meg s egyben felhatalmazta, hogy az e cimen befolyó összeget a szoros értelemben birói hatáskörbe nem tartozó különleges eljárásoknak birói ügykörbe utalása folytán az igazságügyi hatóságokra háruló rendkivüli munkatöbblet elvégzéseért az igazságügyi személyzet különleges dijazására és segélyezésére használhassa fel. Figyelemmel arra, hogy a külön eljárási költségekből befolyó valamennyi jövedelem ezekre a jutalmazásokra, segélyezésekre és külön munkadijakra már nem látszott teljes egészében szükségesnek : a várható bevételnek a fenti célra előreláthatóan nem igényelt része, vagyis 61.180 ar. K az 1924/25. évi költségvetésben bevételként irányoztatott elő. 328. A selejtes ruházati, felszerelési stb. cikkek használható állapotba helyeztettek, aminek következtében azokból kevesebb került eladásra. 329. Alkalmas pályázók hiányában az egész- és a félfizetéses helyek egy része betölthető nem volt. 330. Az általános gazdasági pangás következményekép a postai forgalom, továbbá a táviratok és a sürgős távbeszélgetések száma csökkent. 331. Az intézet épületei közül egyik a néprajzi muzeum, a másik a közgazdasági egyetem céljaira engedtetvén át, a házbérjövedelem csökkent. 332. Az üzletfelek kevesebb nyomtatványt vásároltak. 333. A kényszerkölcsön lebonyolitása után befolyt 111.764 ar. K költségtérítés a bevétel természetének megfelelően, az előirányzattól eltérően nem az „Egyéb bevételek" alrovaton, hanem a „Kezelési dijak és jutalékok" alrovaton nyert elszámolást. 334. Az eladásra szánt fakészleteknek egy része — minthogy időközben a piac igényei megváltoztak és előnyösen csakis a kereskedelmi szokásoknak megfelelő száraz fa volt értékesithető — a következő gazdasági évben került eladásra. 335. A szénárak rohamos esése és az előirányzattal szemben elért kevesebb termelés idézte elő. 336. A bevételi visszamaradást az okozta, hogy az 1923. évi XXVIII. t.-cikknek a tartozások behajtásáról szóló rendelkezései még nem léptek hatályba. A hatálybalépést — a minister szerint — elsősorban az a körülmény késleltette, hogy a hivatkozott törvényben megállapított beszámítás elve — amely szerint a magyar félnek bármely kliringviszonylatban fennálló összes tartozásait és követeléseit betudás utján kell kiegyenliteni — a négy (brit, francia, belga és görög) kliringet befelé egyesitette. Ebből folyólag a belső elszámolást csak akkor lehetett megkezdeni, amikor a magyar felek helyzete az emiitett államközi klíringekben legalább hozzávetőleg kialakult.
