Zárszámadás, 1914

Jelentés az 1914. évi zárszámadásról

461 EGY KB JELENTÉSEK. I. Az 1914. év első feléről szóló állami zárszámadásnak és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentésének alaki berendezése és tartalma. Az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról szóló 1913. évi XXVI. törvényczikk azon rendelkezése folytán, amely szerint 1914. évi julius hó 1-től kezdve az állami költségvetési év minden év julius havának l-jétől a következő év junius havának 30-áig tart, az 1913. évi deczember hó 31 -ével végződő utolsó régi rendszerű költségvetési év és az 1914. évi julius hó l-jével kezdődő első uj rendszerű költségvetési év között egy félévre terjedő átmeneti időszak keletkezett, melyet az ezen félévben viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról alkotott 1914. évi 1. törvényczikk külön önálló költségvetési és számadási időszakká avatott. Ez a körülmény az 1914. év első felét illető állami zárszámadásra is kiható különleges helyzetet teremtett, amiből folyólag ezen zárszámadásnak és az azt kísérő legfőbb állami számvevőszéki jelentésnek ugy alaki berendezését, mint részben tartalmát is az alábbiak szerint az eddigiektől egyben-másban eltérően kellett megállapítani. 1. Az állami zárszámadásban épugy, mint ennek részletezésében, t. i. a tárczazárszámadásokban világosan kifejezésre kellett juttatni azt, hogy ezúttal nem egy teljes évnek, hanem egy félévnek s jelesül az 1914. év első felének kezelési eredményeiről van szó. A pénz- és értékhasábok fej-feliratai tehát ennek megfelelően átalakittattak, amivel kapcsolatban egyszersmind a könnyebb áttekintés kedvéért a „mult évi" hátralék stb. helyébe az „1913. évi" hátralék stb. tétetett. 2. A bevezetésben emiitett 1914. évi I. t.-czikk a „rendes" és „átmeneti" kezelés tételeinek túlnyomó részére nézve a hiteleket (bevételi előirányzatot) nem önállóan, külön összegekben, hanem egyszerű utalással az 1913. évi állami költségvetésre az ebben a költségvetésben előirányzott hitelösszegek (előirányzati összegek) felerészében állapítván meg, egyfelől előállóit annak a szüksége, hogy a folytatólagos hitelrészletekkel javadalmazott rovatok szövegében a részlet száma (pl. III. részlet) az 1913. évi állami költségvetéstől eltérően, de összhangzásban az ujabb 1914/1915. évi állami költségvetéssel a tényeknek megfelelően iktattassák be; másfelől felmerült annak a szüksége is, hogy a páratlan számú koronákban megállapitott 1913. évi hitelek (bevételi előirányzati tételek) megfelezésénél a koronák törtrészei (50 fillérek) hol elejtessenek, hol meg egész koronákra kikerekittessenek. E műveletnél a többször hivatkozott 1914. évi I. t.-czikk alapjául szolgáló kormányjavaslathoz fűzött, és a törvényhozás által tudomásul vett indokolásban foglaltak vétettek irányadóul. 3. Az 1914. évi I. t.-czikk egyes rovatokat megszüntetvén, de viszont ugyanazon czimeknél folytatólagos sorszám alatt ujabb rovatokat létesitvén, czélszerünek mutatkozott ugy az állami zárszámadásban, mint a tárczazár-