Zárszámadás, 1906

Jelentés az 1906. évi zárszámadásról

310 KEVESEBB BEVÉTELEK STB. A „BENDES" KEZELÉSNÉL. kereskede- kalauz- és vontatási dijakból és vegyesekből az előirányzottnál kevesebb összeg miuistcrium. kerül

t tényleg előírásra. II. czim. Magyar királyi államvasutak. E czim 1905. évi kezelésénél ugyané lielyen az államvasutak bevételi kezelését és jövedelmezőségét illetőleg előadottakkal kapcsolatban az állami számvevőszék ez úttal a következőket jelenti: A kereskedelemügyi ministerhez az állami számvevőszék oly értelmű átiratot intézett volt, hogy a szállítási díjkedvezmények folytán a teheráru szállítási bevételekből visszafizetendő dijakat (refakciákat) az államvasutak költségvetésében külön kiadásként irányozza elő és hogv a teheráruk feladásánál közvetlenül nyújtott szállítási díjmérséklések folytán a teheráruk után előirányzott szállítási bevételeknek a kezelési évben tényleg bekövetkezett csökkenése is az állami zárszámadásban számszerint kimutattassék. A kereskedelemügyi minister 1906. évi szeptember hó 18-án 49.635. sz. a. kelt válasziratában ezt a javaslatot — eltekintve attól, hogy a díjszabási jog gyakorlása a m. kir. államvasutak vonalait illetőleg mindaddig, mig az a törvényhozás által más irányban nem szabályoztatik, kizárólag a kereskedelemügyi minister hatáskörébe tartozik, — gyakorlatilag kivihetetlennek jelezte s ebbeli álláspontját a következőkkel indokolta: Bármily indokból engedélyeztetik is valamely szállítási kedvezmény, a leszállított viteldíj a korábban alkalmazott viteldíj helyébe lép. E tekintetben teljességgel közömbös, hogy a szállítási díjkedvezmény mindjárt a szállításnál (rovatolás utján) vagy pedig visszatérítés utján később nyer alkalmazást. A díjkedvezmények számos esetben csupán azért engedélyeztetnek, mert az illető áruezikkekre fennálló rendes díjtételek alapján a szállítás nem volna lehetséges és éppen a szállítás lehetővé tétele czéljából kell megfelelő olcsó díjtételeket megállapítani. Ilyen természetűek egyebek között más vasúti vagy vizi útirányok versenyével vagy a szekérfuvar-versenynyel szemben engedélyezett díjkedvezmények. Habár a díjkedvezmények a dolog természeténél fogva nem is érvényesíthetők azonnal a fennálló árudijszabások keretében, a/ok még sem tekinthetők másnak, mint dijszabásszerü díjtételeknek, vagyis a fennálló helyi és köteléki díjszabások kiegészítésének. Nem tekinthetők tehát a szállit.'.si díjkedvezmények a szállítási bevételeket terhelő költségeknek, mert nélkülök sok esetben vagy egyáltalában semmi bevétele nem volna a vasútnak, vagy a magasabb viteldíj daczára a csekély forgalom után kisebb tiszta nyereséget biztosító bevételekre tehetne szert.. Még kevésbbé tekinthetők a díjkedvezmények a szállítási bevételek terhére a felek számára fizetett jutalékoknak, mert hisz azok voltaképen nem a szállító feleknek adatnak, hanem a szállítandó áruknak, illetve a forgalomnak az áruk szállításának lehetővé tétele, megkönnyítése, vagy a forgalom fejlesztése érdekében. Miután ugyanis az üzleti kiadások jelentékeny hányada független a forgalom nagyságától és a szállítás önköltsége