Zárszámadás, 1906
Jelentés az 1906. évi zárszámadásról
KEVESEBB BEVÉTELEK STB. A „BENDES" KEZELÉSNÉL. 31] annál inkább csökken, minél inkább emelkedik a forgalom, — eltekintve a helyi érdekű Kereskede, lemügyi vasutak építésére és államilag támogatott uj gyárak epitesere es felszerelesere szal- miu i« erium litott anyagok és berendezési tárgyakra nézve törvényileg biztositott önköltségi kedvezményektől, — a díjkedvezmények engedélyezésének alapjául általában azon várakozás szolgál, hogy a vasút tiszta bevételei az alacsonyabb díjtételek mellett is kedvezőbben fognak alakulni, mely körülmény előzetes megközelítő számitások alapján rendszerint mérlegelés tárgyát képezi a díjkedvezmények engedélyezése alkalmával. Ezen számitások azonban feltevéseken alapulnak és a díjkedvezmények előirányzati kimutatására már azon okból sem alkalmasak, mert még megközelítő pontossággal sem lehet előre meghatározni, hogy a mérsékelt díjtételek mily mértékben fognak igénybe vétetni. E részben sokszor előre fel nem becsülhető körülmények (időjárási, termési viszonyok, üzleti konjunktúrák változása stb.) gyakorolnak döntő befolyást egyes czikkek vagy viszonylatok forgalmának alakulására. Hosszadalmas és rendkívül bonyolult adatgyűjtés alapján legfeljebb a múltra nézve lehetne megállapítani, hogy az engedélyezett dijleszámitások mily mérvű befolyással voltak az államvasutak üzleti bevételeinek és kiadásainak alakulására, de ilyen számitások sem mutatnának tiszta képet, mert sok esetben egyáltalában nem állapitható meg, hogy valamely díjkedvezmény engedélyezésének mellőzése esetén miként alakult volna az illető czikkek forgalma. Miután tehát az előadottak szerint a szállítási díjmérséklések javasolt kimutatása sem e kedvezmények közgazdasági hatásának, sem az államvasutak áruszállítási bevételei alakulására gyakorolt befolyásának megitélhet.ésére csak félig-meddig is elfogadható alapot nem nyújthatna, minthogy továbbá a díjkedvezmények úgy a m. kir. államvasutaknál, mint az összes állami és magán vasutaknál a változó konjunktúrák kielégítésére nem mindig alkalmas díjszabási rendszer hézagainak korrektivumaként jelentkeznek, a rendes díjszabásoknak kiegészítő részét képezik; ennélfogva a kereskedelemügyi minister felkérte az állami számvevőszéket, hogy a közölt felvilágosítások után az e részbeni javaslatát ejtse el, annál is inkább, mert a szállítási díjkedvezmények költségvetési előirányzása úgyszólván lehetetlenséget képez, azok elszámolása pedig azon nagy munkával és költséggel, melyet az államvasutak kiterjedt hálózata mellett az engedélyezett és az igénybe vett mérséklések összeállítása igényelne, az ily összeállítás használhatósága és gyakorlati értéke még megközelítőleg sem állana arányban. Tekintettel a felhozott indokokra s tekintettel továbbá arra, hogy a szállítási díjkedvezmények költségvetési előirányzása, illetve azoknak a zárszámadásban való részletes kimutatása tekintetében akadály gyanánt a minister oly forgalmi és tarifális viszonyokra utal, á melyeknek fennállását és kihatását az államvasutak üzemére a szakministerrel szemben az állami számvevőszék nem vitathatja : az állami számvevőszék a minister válaszát ezennel az országgyűlés tudomására hozza.
