Zárszámadás, 1901

Jelentés az 1901. évi zárszámadásról

11 A bevételeknek és kiadásoknak egymáshoz való viszonyát érzékenyen befolyásolta ebben az évben az a körülmény, hogy a törvényhozás a költségvetésen kivül külön intézkedésekkel igen tekintélyes összegek — a fentiek szerint 34*048 millió K — erejéig felhatalmazást adott a kormánynak kiadások teljesítésére, mely kiadások fedezésére csekély 1*042 millió Któl eltekintve, nem nyitott külön jövedelmi, illetve bevételi forrásokat, hanem azokat részben ideiglenesen, részben véglegesen a pénztári készletekre utalta. A kormány másfél millió K hiján élt is a nyert felhatalmazással s ehhez képest, valamint a külön felhatalmazás már az előirányzat mérlegét hiányra változtatta, a zárszámadásban is hiánynak kellett jelentkezni. További fontos tényezője a bevételi előirás alakulásának az, hogy a vasúti beruházási czélokra 25*346 millió Kval és a távirda és távbeszélő czélokra 3 680 millió Kval előirányzott kölcsönök nem effektuáltattak s igy természetesen elmaradt a megfelelő bevételi előirás. Végül a jelentés B. részében részletesen ismertetett okokból, a többek közt a ministeri indokolásokban számos helyen kiemelt mostoha gazdasági viszonyok miatt, némely bevételeknél az emelkedés mérsékeltebb volt, másoknál visszaesés jelentkezett. Előirányzat nélküli bevétel volt a rendeseknél 3*607 millió K, a rendkívülieknél 2*634 millió K. A kiadások azonban ugyancsak a jelentés B. részében közölt okokból az előirányzat fölé emelkedtek, nevezetesen a rendes kezelésben és a rendkívüli kezelés átmeneti részében, mig a beruházások nem érték el az e czélra előirányzott összeget. Előirányzat nélküli kiadások is fordultak elő, bár kisebb összegben, mint az előző évben; bruttó összegük 9*357 millió Kt tesz, a melyből a rendes Kezelésre 312 ezer K, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 5*799 millió K és a beruházásokra 3*246 millió K esik. Más képét nyerjük az 1901. évi államháztartás eredményeinek, ha megfelelően számba veszszük, hogy a bevételek és kiadások között olyanok is vannak, melyek hitelmüveletekből (kölcsönökből) vagy alapsz^rü kezelésből erednek s ennélfogva 1901. évi jövedelmet, illetőleg költséget nem képeznek, továbbá olyanok, melyek az 1897. évi XXX. t.-czikk értelmében az állami zárszámadásban az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve tüntetendők ki. Ezeket ugy az előirányzatból, mint az előírásból kihasítván, a zárszámadás szerint mutatkozó hiány 7 30 ezer Kra apad, a kedvezőbb eredmény ellenben 27*445 millió Kra emelkedik. Az 1897. évi XXX. t.-czikk értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve kitüntetendő vasúti beruházások czimén a beruházások között 39*240 millió K költségvetési hitel, illetve külön törvényes felhatalmazás ellenében 27*008 millió K utalványozás foglaltatik, mig a rendkívüli bevételek között az e czélra kibocsátandó kötvények értékesítéséből előirányzott 25*346 millió Kval szemben bevételi előirás nincsen, mert a törvényhozás csak 1902-ben az 1902. evi V. törvényczikk 10. §-ában adta meg a felhatalmazást arra, hogy a jelzett összeg erejéig 4Vos koronajáradékkötvények legyenek kibocsáthatók.