Zárszámadás, 1901

Jelentés az 1901. évi zárszámadásról

12 Megjegyezni kívánom még, hogy a fentebb 1.098*026 millió Kval jelzett kiadási utalványozásban 7 413 millió K lekötött hitel, vagyis oly összeg foglaltatik, mely nem utalványoztatok már teljesített munka vagy szállítmány alapján, hanem a számviteli törvény 27. §-a értelmében legkésőbb 1903. év végéig leendő felhasználás végett építkezési czélokra további rendelkezésre fentartatott. Az ekként lekötött hitelmaradványokból 1-224 millió K a rendes kezelésre, 0*448 millió K a rendkívüli kezelés átmeneti részére és 5'741 millió Ii a beruházásokra esik. A pénztári (készpénz) kezelés annyiban nem kedvezően alakult, hogy a valódi (rendes és rendkívüli: átmeneti és beruházási) kezelésben a kiadások 50.373 millió Kval meghaladták a bevételeket. A pénztári kezelés ilyetén alakulására lényegileg ugyanazok a tényezők hatottak, melyeket fentebb az előírás alakulásának megvilágítására felemlítettem (külön felhatalmazás nagy összegű kiadások teljesítésére, ezeknek utalása a pénztári készletekre, az előirányzott kölcsönök fel nem vétele, a mostoha gazdasági viszonyok, előirányzat nélküli tételek); e helyen csak azt kívánom még kiemelni, hogy az előirt bevételek egy tekintélyes részének elmaradása az engedélyezett hitelezésekre (pl. a fogyasztási és italadóknál 36*395 millió K) vezetendő vissza, továbbá hogy mig az előző évekből származó bevételi hátralékokra és az 1901. évben előirt bevételekre együttvéve nem folyt be annyi, a mennyit a bevételeknek 1901. évi előírása kitett, addig viszont a kiadásoknál, tekintettel az előző évekből kiegyenlítetlenül maradt hátralékokra, egészben véve több fizettetett ki, mint a mennyi az 1901. évben utalványoztatott. Innen van, hogy a valódi cselekvő (bevételi) hátralékok az 1901. év folyamán 26*954 millió Kval növekedtek, ellenben a valódi terhelő (kiadási) hátralékok 3*806 millió Kval apadtak. A kezelésnek az állam vagyonára hatással bíró főbb mozzanatai a következők: A kiadásokból fordított a kormány ingatlan és ingó vagyon, valamint értékpapírok szerzésére, állami adósságok törlesztésére és oly kiadásokra, melyekből az államnak készpénz követelései támadtak, összesen . 147*618 millió Kt, viszont a bevételek között olyanok vannak, melyek vagyonfogy atkozásból erednek, s jelesül az ingatlan és ingó vagyonnál, értékpapíroknál, állami adósságoknál és állami követeléseknél összesen 60*936 „ K. mihez képest a vagyongyarapításra fordított kiadások . . . 86*682 millió Kval meghaladták a vagyonfogy atkozásból eredő bevételeket. A pénzkezeléssel ellensúlyozott vagyonkezelés eredménye szerint tehát az állami vagyon értékálladéka gyarapodott tisztán 86*682 millió Kval, továbbá gyarapodott a vagyonérték egyéb oly czimeken, melyek a dolog természete szerint az állami pénzszámadásban ellensúlyozva nincsenek (alapokból szerzett avagy pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül az állam tulajdonába jutott vagyon-