Zárszámadás, 1884

Részletes jelentés az 1884. évre

A vallásalap azonban nem arra van rendelve, hogy a műemlékeknek restaurálására, hanem hogy a plébániák alapitására és fentartására, lelkészek ellátására, papnöveldék javadalmazására, és egyéb határozottan kijelölt czélokra szolgáljon. Ma a vallásalap jövedelmei saját közvetlen rendeltetéséből folyó czéljaira szükséges kiadásokra sem elégségesek, miként lehetne tehát azokat a műemlékeknek: a budavári, a kassai, a bártfai templomoknak helyreállítására — melyek különben is a főváros, továbbá Kassa és Bártfa kegyurasága alá tartoznak — jövőre is igénybe venni? Ez nem csak a méltányossággal, hanem az igazsággal is ellenkező lenne. Ha azonban a vallásalapból a restaurálási költségeknek fedezése megszülitettetik, ez szükségképen maga után vonja az ország koronázási temploma, a kassai székesegyház, a bártfai plébániatemplom helyreállítási művének, a munkálatoknak teljes megszüntetését is. Váljon megengedhető-e ez? E kérdésre csak határozott nemmel lehet válaszolni. Egyrészt azért, mert a fővárosban az ország koronázási templomának helyreállítását — hacsak a nemzet hírnevét méltó megrovásnak kitenni nem akarjuk — félbehagyni, s a templomot, melyből az országos ünnepélyek a katonai helyőrségi templomba szorultak, befejezetlenül hagyni nem szabad. A mi a kassai székesegyházat illeti, ezen műemlék helyreállításának főczéljául a déli előcsarnok újjáépítése tüzetett ki. A szentély stylszerü helyreállítása mellett az említett előcsarnok újjáépítése az 1884. évben be is fejeztetett. De midőn a helyreállítás már végéhez közeledik, és a helyreállításnak kitűzött czélja megvalósulást nyer: az 1884. év első hónapjában egyszerre beáll a legszomorúbb catastrophával fenyegető azon veszély, hogy a templom vezetékpillérei megterheltetésük alatt összeroskadnak, mi a templom beomlását vonja maga után. A catastropha megelőzése végett a legnagyobb fáradsággal biztosító falak építtettek, melyek a templom fennállását ideiglenesen biztosítják. A vallásalap helyzete a déli előcsarnok újjáépítése, és a templom többi részein a fentartás végett mellőzhetlennek mutatkozó legsürgősb helyreállításoknak szándékban volt foganatosítása után, a restauratió művének kedvezőbb időre elhalasztását tette indokolttá. A vezetékpillérek összeomlásának veszélye azonban új helyzetet teremtett, mely kizárta azon lehetőséget, hogy az isteni tisztelettől elvont székesegyház jelen állapotában kedvezőbb idők bekövetkeztéig meghagyassék. Hasonló helyzet forog fenn Bártfán is. A templom szentélye elkészült, de a biztonsági szempontból már régebben elzárt főhajó, és a mellékhajók oly roskadozó állapotban vannak, hogy azokat az összeomlástól csakis a boltozatok egy részének leszedése s biztosítási munkálatok által lehetett megóvni. A kassai domot, az egyházmegye székestemplomát, mely az országnak a gothikus egyházi építmények között a külföld előtt hirneves legelső műemlékét