Zárszámadás, 1881

Részletes jelentés az 1881. évre

„a központi állampénztárból, vagy más módon pótolni, miáltal a forgótőke megállapítása a gyakorlatban teljesen tárgy- és czéltalanná válnék." „Hozzájárul, hogy magán-kereskedelmi és iparvállalatoknál is forgótőkékről „csak azon okból történik gondoskodás, hogy a szükséges fedezet a vállalatnak „minden körülmények közt rendelkezésére álljon, s hogy rendes viszonyok között „is, az intézet folyó számla kamatokkal túlságosan ne terheltessék. Az államnál „azonban az egyes kincstári vállalatok javadalmazási szükséglete aránylag igen „alárendelt szerepet játszik, s ennélfogva nézetem szerint külön forgótőkék megállapítására az állam helyzetében semmi szükség nincs, s miután ily forgótőkékkel „az állam kezelésében levő más ipari és kereskedelmi vállalatok tényleg nincsenek „ellátva, semmi okot nem látok arra, hogy e tekintetben a most emiitett kincstári „vállalatok, és a m. kir. államvasutak, valamint az azokhoz tartozó gyárak közt „különbség tétessék." „Egyáltalában azon eszme, hogy az államvasútak és gyárai forgótőkékkel „láttassanak el, csak onnan merült fel, mert ezeknél az úgynevezett kereskedelmi „könyvvitel van alkalmazásban, mely sok tekintetben eltér az állami kezelésben „levő egyéb vállalatoknál érvényes kameralis számviteltől. Ez utóbbi szerint ugyanis „az anyagok beszerzésének költségei, tekintet nélkül arra. hogy felhasználtattak-e „azok az év folyamában vagy sem? üzlet kiadásként számoltatnak el, mig elfenben „a kereskedelmi könyvvitel szerint a beszerzési költségek kiilön úgynevezett anyag„számlára iratnak, s csak a felhasználás után, és ennek mérvéhez képest kerülnek „az üzleti kiadások közé. A kameralis könyvvitel szerint továbbá mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál csak a tényleg teljesített fizetések vitetnek keresztül, „a kiérdemelt, (előirt) és tényleg teljesített fizetés különbözete pedig, mint bevételi „illetőleg kiadási hátralék jut kifejezésre, mig ellenben a kereskedelmi könyvvitel „szerint a kiérdemelt összeg, tekintet nélkül a tényleges fizetésre, teljes mértékben „az üzleti számla javára, vagy terhére iratik, s a tényleges fizetéssel szemben „mutatkozó különbözet az adósok és hitelezők számláján másod ízben kerül kife„jezesre. És így csakis az ezen két rendbeli könyvvitel eredményei közt mutatkozó „különbözet az, a mit a kereskedelmi könyvvitel szerint forgótőkének nevezünk." „A számvitelnek ezen különbözősége nem indokolhatja azt, hogy más „eljárást alkalmazzunk az államvasútakkal, és ennek gyáraival, s megint mást a „többi állami vállalatokkal szemben; hanem a mint ez utóbbiaknak meg van „engedve, hogy a tényleges anyagfelhasználással szemben mutatkozó több beszerzés „költségeit saját pénzkészleteikből, illetőleg ellátmányok útján fedezzék, ugy ezt „az államvasútaktól, és gyáraktol sem lehet megtagadni. S a mint továbbá a többi „állami vállalatok csak a tényleges fizetések egybevetése után mutatkozó fölösleget „kötelesek a központi állami pénztárba beszállítani, hiány esetében pedig ellátmányra tarthatnak igényt: ugy viszont az állami vasútak és gyárai is nem a „tényleg kiérdemelt, hanem csak a tényleg befolyt tiszta jövedelem beszállítására „szoríthatók, s ilyennek hiányában szintén ellátmányi kisegítést igényelhetnek."