Zárszámadás, 1881

Részletes jelentés az 1881. évre

„Ezek voltak azon indokok, melyek engem arra inditottak, liogy a hivatali „elődöm által szándékolt, s Nagyméltóságod által idézett képviselőházi határozatban „is szem előtt tartott intézkedéstől eltérve, oly eljárást léptetek életbe, mely „valamennyi az államkezelésben levő más intezeteknél alkalmazásban vau, s mely „éppen azért törvényhozási jóváhagyást nem igényel." „Nem igényel különösen törvényhozási jóváhagyást az általam életbeléptetett „eljárásnak azon módozata sem, mely szerint a gyári ellátmányok a megállapított „összeg határain belül esetről-esetre hozott igazgató tanácsi határozatok alapján, „az államvasúti főpénztár útján teljesíttetnek; mert viszont a gyári fölöslegek is „ezen főpénztárhoz, s illetőleg ennek utján szállíttatnak be, ez utóbbi tehát az „igazgatótanács kezelése alatt levő összes intézetekre nézve mintegy gyüjtőpénztár „gyanánt tekintendő, mi által, valamint az igazgatótanács közössége által is, a m. k. „államvasútak és az azokhoz tartozó gyárak az elkülönített számvitel, és üzletkezelés daczára is, mint egységes egész jutnak kifejezésre ; de különben is minden „czélszerüséggel ellenkeznék az, hogy a gyáraknU esetleg szükséges ellátmányok „a központi állampénztárból külön folyósittassanak akkor, mikor az állam vasúti „főpénztár a kellő pénzkészlet fölött rendelkezik, s ugyanez az államvasuti és „gyári fölöslegeket is együttesen szállítja be a központi állampénztárba." „Nem igényel végr,: törvényhozási jóváhagyást azon módozat sem, mely „szerint a gyári pénztárak javadalmazása tekintetében az igazgatótanács hatásköre „egy meghatározott összeghez köttetett, mert ennek semmi más czélja nem volt, „mint az, hogy az államvasutak saját forgó tőkéje ne alteráltassék; az ebbeli megszorítás tehát semmi tekintetben sem téveszthető össze a korábban szándékolt „maximai forgótőke megállapításával." „Ezen imént emiitett czél az által éretik el, hogy egyrészt a volt tisza„vidéki vasút mérlegében szerepelt külön pénzalapok a m. kir. államvasutak forgótőkéjétől elvonattak, s másrészt ugyanezek a két gyár mérlegében szereplő ha„sonló alapokkal egyesítve, a m. kir. államvasutak mérlegében, mint a m. kir. „államkincstár követelése, egy fix összegben tüntettettek ki, mely eljárás követ„kezményekép az mutatkozik, hogy a m. kir. államvasutak mérlegében jelentkező „forgó-tőke kizárólag ezen vasutak be nem szállított fölöslegeiben talál fedezetet, „s hogy továbbá az imént emiitett fix összegnek a gyári ellátmányok által igénybe „nem vett része, ezen gyárak teljes üzletfölöslegeivel együtt, a központi állampénztárba beszállitottuak tekintendő." Eddig a közlekedési minister úr. Az állami számvevőszék kötelességét vélte teljesíteni, mikor a minister úrnak figyelmét egy, a képviselőháztól az állami vagyon kezelése és ellenőrzése érdekében m á r hozott határozat korlátaira kikérte, a nélkül, hogy hatásköréhez tartozónak vélje megbírálni: ha vájjon a már meghozott határozat lényegében helyes, vagy nem helyes alapon nyugszik-e? az eldöntés e tekintetben a képviselőházat illetvén meg.