Zárszámadás, 1875

Részletes jelentés az 1875. évre

„vatva van, köztudomásilag nem érthetők az államnak a szolgálat érdekében évenkint „beszereztetni szokott ingó készletei". „A különféle raktáraknak az állami számvevőszék közegei által való meg,,vizsgáitatásának czélszeriiségét a minisztertanács annál kevésbé képes felismerni : ,,mert az nem is rendelkezik annyi közeggel, kivált pedig nem rendelkezik szakértő közegekkel, hogy ezen vizsgálatokat az ország különböző vidékein levő raktárakban évenkint, és sikeresen megejthetné; az ily nemű kiküldetések tehát csak „is arra vezetnek, hogy az állami kincstár minden gyakorlati haszon nélkül terhelhetik a kiküldött tisztviselők napidíj- és útiköltségeivel". „De az állami számvevőszék ilyetén beavatkozása azon hatáskörbe, mely „tisztán a végrehajtó hatalmat illeti, a felelőségnek felforgatására is vezetne, a „mennyiben ily módon a kormányzati hatóságok intézkedéseinek felülvizsgálata, és „felügyeletébe oly közegek is avatkoznának, a kik e részben eljárásukért az „országgyűléssel szemben nem felelősek". A minisztertanácsnak e kijelentésével szemben a mennyiben az oly érveket is tartalmaz, melyek a honvédelmi minister ur indokolásában nem foglaltattak — az állami számvevőszék szükségesnek tartja elfoglalt álláspontjának tüzetesebb megvilágítására, melyhez a ministerelnök urnák épen idézett átiratában felsorolt érvek ellenében is ragaszkodik, — a következőket tisztelettel megjegyezni: Az 1870. XVIII. t.-cz. 17. és 24. §§-ai, ugy, a mint azokat a ministertanács idézi, még nem meritik ki az állami számvevőszék feladatát, mert az előbbi szakasz az összes kezelési számadások ellenőrzését reá bizván, utal a 13. és 14. §§-ra, melyeknek utóbbika szó szerint azt rendeli, hogy „az á Illa mi számvevőszék tartozik nyilvántartani és ellenőrizni a közigazgatás minden ágában, vájjon: a) minden számadási számvitel a rendszer szerint kellőleg igazoltatik-e? sat. mig az utóbb idézett 24. §. az állami számvevőszéket feljogosítja, hogy a helyszíni vizsgálatok alkalmával nemcsak a „kezelési rend fentartásáró 1, hanem egyszersmind az eljárás czélszerüségéről, s az összes számviteli szolgálat összhangzó működéséről magának alapos meggyőződést szerezz en". A számvitel igazolását, s annak összhangzó működését s fenálló rendszer szerint megállapítani a számadási okmányok alapján a nélkül, hogy a pénzszámadással a legszorosabb összefüggésben álló anyagkészletek és leltári eszközökről vezetett külön számadások, és magok a számadásokban nyilvántartott készletek megtekintessenek, illetőleg a számadásban kitüntetett különféle minőségük szerint is megvizsgáltassanak — egyátalában nem lehetséges. Abból, hogy az 1870. XVIII. t.-cz. 1. §-a az állami vagyont csak átalában, minden megkülönböztetés nélkül rendeli az állami számvevőszék ellenőrzése alá, épen ellenkezőjét lehet következtetni annak, mint a mit a ministertanács a köztu14