Zárszámadás, 1875
Részletes jelentés az 1875. évre
domásra hivatkozva következtet, hogy t. i. a szolgálat érdekében évenkint beszereztetni szokott ingó készletek nem tartoznának az „állami vagyon" elnevezés alá. E következtetés nemcsak a törvény világos szavaival, mely megkülönböztetést nem tesz, és nemcsak a törvényhozás intentióiával, hanem ellenkezik magával a számviteli tudomány sarkalatos elveivel is, a mennyiben az „vagyon 1 4 alatt a használható gazdászati javak összeségét érti, melynek időnkinti változásai épen a helyes számvitelben nyernek kifejezést, s a melynek az állam háztartásában milliókra rugó értékét az ellenőrzés alól elvonni szintén lehetetlen. Továbbá: hogy bármily készlet az 1870. XVIII. t.-cz. 1. §-ában emiitett államvagyonhoz sorolandó, mutatja ezt már maga azon körülmény, hogy a kormány közegei a kezelő hivatalok megvizsgálásánál esetenkint az anyag- és szerek készleteinek megszámlálását is végrehajtják, és hogy másrészt a kormány maga az ingó állami vagyont képező készleteinek kezdőleges és végleges mennyiségét, és értékét az állami számvevőszéknek évről-évre kimutatja. A ministertanácsnak azon megjegyzését illetőleg, hogy az állami számvevőszék nem is rendelkezik annyi közeggel, kivált pedig nem rendelkezik szakértő közegekkel, hogy ezen vizsgálatokat az ország különböző vidékein levő raktárakban évenkint, és sikeresen megejthesse, az állami számvevőszék tisztelettel válaszolja: hogy ily vizsgálatokat valamenyi raktárban és évenkint elrendelni, épen azért , mert maga érzi legjobban, hogy ily czélokra minő kevés közeggel bir, soha szándékában sem volt, a miből azonban nem következik, hogy azt rendről- rendre meg ne tehesse; a mi pedig a szakértelmet illeti, mely a számvevőszék által kijelölt irányban végzendő vizsgálatokhoz kétségkívül megkívántatik, azon véleményben van a számvevőszék: hogy e kérdés helyesebben érintetlenül maradhatott volna, mert ez egyedül a számvevőszék önhatósági belügyét képezi, mely fölött csak akkor lehetséges némileg is biztos véleményt mondani, mikor az müvében már nyilatkozott. Végre: a mi a tisztelt ministertanácsnak azon föltevését illeti, hogy az állami számvevőszéknek ilyetén beavatkozása azon hatáskörbe, mely tisztán a végrehajtó hatalmat illeti, a felelősség felforgatására is vezetne, a mennyiben ily módon a kormányzati hatóságok intézkedéseinek felügyeletébe oly közegek is avatkoznának, a kik e részben az országgyűléssel szemben nem felelősek, — az állami számvevőszék tisztelettel megjegyzi: hogy sajnos, miszerint hasonló föltevésekkel a ministertanács részéről nem most találkozik először, felhozatott ellene ugyan az már az 1870-ik évi zárszámadásokban és részletes jelentésben előadottakra vonatkozó ministertanácsi észrevételekben is a nélkül, hogy az azóta lefolyt évek tapasztalatai e föltevéseket bármi részben is igazolni képesek lettek volna. Az állami számvevőszék a ministertanács hasonló föltevéseivel 1871 -ik évi „részletes jelentésének" 38—40. lapjain tüzetesen foglalkozott, és egyenkint jelezte azon számos és erős védfalat, melyekkel a törvény a felelős ministerek szabad intézkedései jogát biztositotta, és az állami számvevőszéknek elhatározó befolyását