Zárszámadás, 1875

Részletes jelentés az 1875. évre

domásra hivatkozva következtet, hogy t. i. a szolgálat érdekében évenkint besze­reztetni szokott ingó készletek nem tartoznának az „állami vagyon" elnevezés alá. E következtetés nemcsak a törvény világos szavaival, mely megkülönböztetést nem tesz, és nemcsak a törvényhozás intentióiával, hanem ellenkezik magával a szám­viteli tudomány sarkalatos elveivel is, a mennyiben az „vagyon 1 4 alatt a használ­ható gazdászati javak összeségét érti, melynek időnkinti változásai épen a helyes számvitelben nyernek kifejezést, s a melynek az állam háztartásában milliókra rugó értékét az ellenőrzés alól elvonni szintén lehetetlen. Továbbá: hogy bármily készlet az 1870. XVIII. t.-cz. 1. §-ában emiitett államvagyonhoz sorolandó, mutatja ezt már maga azon körülmény, hogy a kor­mány közegei a kezelő hivatalok megvizsgálásánál esetenkint az anyag- és szerek készleteinek megszámlálását is végrehajtják, és hogy másrészt a kormány maga az ingó állami vagyont képező készleteinek kezdőleges és végleges mennyiségét, és értékét az állami számvevőszéknek évről-évre kimutatja. A ministertanácsnak azon megjegyzését illetőleg, hogy az állami számvevő­szék nem is rendelkezik annyi közeggel, kivált pedig nem rendelkezik szakértő közegekkel, hogy ezen vizsgálatokat az ország különböző vidékein levő raktárakban évenkint, és sikeresen megejthesse, az állami számvevőszék tisztelettel válaszolja: hogy ily vizsgálatokat valamenyi raktárban és évenkint elrendelni, épen azért , mert maga érzi legjobban, hogy ily czélokra minő kevés közeggel bir, soha szándékában sem volt, a miből azonban nem következik, hogy azt rend­ről- rendre meg ne tehesse; a mi pedig a szakértelmet illeti, mely a számvevőszék által kijelölt irányban végzendő vizsgálatokhoz kétségkívül megkívántatik, azon véleményben van a számvevőszék: hogy e kérdés helyesebben érintetlenül maradhatott volna, mert ez egyedül a számvevőszék ön­hatósági belügyét képezi, mely fölött csak akkor lehetséges némileg is biztos vé­leményt mondani, mikor az müvében már nyilatkozott. Végre: a mi a tisztelt ministertanácsnak azon föltevését illeti, hogy az állami számvevőszéknek ilyetén beavatkozása azon hatáskörbe, mely tisztán a vég­rehajtó hatalmat illeti, a felelősség felforgatására is vezetne, a mennyiben ily módon a kormányzati hatóságok intézkedéseinek felügyeletébe oly közegek is avat­koznának, a kik e részben az országgyűléssel szemben nem felelősek, — az állami számvevőszék tisztelettel megjegyzi: hogy sajnos, miszerint hasonló föltevésekkel a ministertanács részéről nem most találkozik először, felhozatott ellene ugyan az már az 1870-ik évi zárszámadásokban és részletes jelentésben előadottakra vonat­kozó ministertanácsi észrevételekben is a nélkül, hogy az azóta lefolyt évek ta­pasztalatai e föltevéseket bármi részben is igazolni képesek lettek volna. Az állami számvevőszék a ministertanács hasonló föltevéseivel 1871 -ik évi „részletes jelentésének" 38—40. lapjain tüzetesen foglalkozott, és egyenkint je­lezte azon számos és erős védfalat, melyekkel a törvény a felelős ministerek szabad intézkedései jogát biztositotta, és az állami számvevőszéknek elhatározó befolyását

Next

/
Thumbnails
Contents