Zárszámadás, 1875

Részletes jelentés az 1875. évre

„ügyvitelre vonatkozó számvezetési és pénztári ügyiratokat, s azokhoz tartozó ok, mányokat megvizsgálás végett a zászlóalj-parancsnok jelenlétében előmutassák, s „azokra nézve minden irányban kívánt felvilágosításokkal szolgáljanak." Minthogy e válasz ugy is volt értelmezhető, hogy a helyszíni vizsgálatnak egyedül a számadá ok rendszerének s állapotának megítélésére kell szorítkoznia, és tartózkodnia attól, hogy a jelzett irányban való eljáráson kivül az állami számvevőszék kiküldöttei egyszersmind a pénz, továbbá a szerelvények és egyéb raktári készletek állapotáról és helyességéről, valamint az e körül követett kezelési rend feutartasáról, és u készleteknek a pénz, illetőleg a leltári és raktári számadásokkal való összhangzásáról is meggyőződjenek, — minden félreértés kikerülése czéljából az állami számvevőszék f. évi május 4-én 114 eln. sz. a. kelt átiratában ismételve felkérte a ministcr urat, hogy a f. évi apiil 26-án 99 eln. számú átiratában megjelölt zászlóalj-parancsnokokat pótlólag még arra is utasítani méltóztassék, hogy az állami számvevőszék kiküldötteit az utóbbi irányban is a szokott készséggel támogassák. Erre a honvédelmi iriinister ur f. évi május 13-án 1735/eln. sz. a. a következő á'irattal válaszolt: „A f. hó 4-én 114 eln. sz. a. kelt nagybecsű átiratában kifejezett nézetét, „az idézett 1870. XVIII. t. cz. 24. §-ára való tekintettel egész terjedelmében nem „oszthatom, mert e szerint jogában áll ugyan az állami számvevőszéknek minden „számvevőségi osztályt és állami pénztárt megvizsgáltatni, s ez uton a kezelési-rend „fentartásáról és czélszerilségérői, s a számviteli szolgálat összhangzó működéséről „meggyőződést szerezni, — ebből nem következtethetem azonban ezen vizsgálatnak „a raktári készletek, s illetőleg egyéb ingó állami vagyon leltározására való kiterjesztését, mely különben is csak azon esetben volna czélhoz vezető, ha annak „különböző irányú szakértő intézésére a megkívántató idő is fordít„tat hatnék." „A mennyiben tehát nagyméltóságod a törvény ily magyarázatával egyet nem értene, méltóztassék a kérdés elvi eldöntését a ministertanács elé terjeszteni." Az ezen átiratban foglalt felvilágosításokat az állami számvevőszék megii)ugtutókul nem tekinthetvén, a kérdést az 1870. XVIII. t. cz. 16. §-a érteiben a f. évi május 19-én 128/eln. sz. a. következő átirattal terjesztette a ministertanács határozata elé: Azon összefüggő intézkedések sorában, melyek együttvéve az ellenőrzés hatályos gyakorlatát képezik, — az úgynevezett helyszíni vizsgálatok kitűnő és fontos helyet foglalnak el. Erről az állami számvevőszék is több évi tapasztalat alapján határozottan meggyőződött. Ezen meggyőződéstől áthatva, ezélszerünek láttam a vezetésemre bízott állami számvevőszéknek a jelen évben is többrendü számvevő-osztályok, közpénztárak, állami gyárak és intézetek, és számos egyéb kezelő- és számadó-hivatalok helyszíni megvizsgálását feladatul kitűzni, és miután erről f. évi april 26-án 99/eln.