Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

Azonban egyről az állami számvevőszék meg van győződve, „arról t. i.: hogy a ministertanács „Észrevételeinek" 19-ik bekezdésében eme szavakat: „a ministertanács épen az átmeneti korszakban az állami számvevőszék hatásköréi kelletén tu 1 megszorítani semmiképen sem akarván (tehát a kellő határokig megszorította) azon jogos feltevésben, terjesztő ő Felsége sat." ismételjük, hogy e szavakat nem vette oly értelemben, mint a minőt azoknak tulajdonítani lehetne. Nem akarta t. i. a ministertanács ezekkel azt állítani: hogy azon intézkedéseken kivül, melyeket a törvényhozás az állami számvevőszék hatáskörének körülvonalozására tett, vagy ezután tenni fog, még a ministertanács is jogosultnak érezhetné magát e hatáskört saját feltevései szerint ő Felsége által megszoritatni, vagy tágitatni, miután a kormány egy törvényhozásilag megállapitott, tőle függetlenített jogkörhez a számvevőszék nézete szerint a maga részéről semmit sem adhat, sem pedig abból le nom vonhat. A ministertanács további észrevételei szorosabban számviteli kérdés e k r e vonatkoznak. A 20. bekezdésben mondatik: hogy a hiteimaradványok fe 1 használása körül „a számvevőszék által felállított" azon elvnek, mely szerint a hitelmaradványok a következő év folyamában csak akkor és ugy használhatók fel, ha és a mint azt a törvényhozás a következő év költségvetésébe való felvétel által világosan megengedi — a vasútépítésnél való szigorú alkalmazása igen nagy nehézséggel jár". Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy ezen elvet nem az államszámvevőszék állította fel; ezen elv azonos az egyévi állambudget elvével, mely szerint az alkotmányos úton megszavazott hitelösszeget csak az illető év szükségletének fedezésére rendelték és csakis ezen évben, esetleg ennek három havi pótkezelési időszakában használhatók fel. Az államszámvevőszék nem vonja kétségbe a nagyobb nehézséget és több fára dságo t, melylyel a vasutépitás költségeinek szabatosabb előirányzása jár; de a ministertanácsi előterjesztés 21 — 26. bekezdéseiben előadottak figyelembevétele után sem tartja az akadályokat légy özhetleneknek, sem pedig oly mérvüeknek: hogy e miatt az egyöntetűség rovására a vasútépítési hitelre nézve a fönnérintett törvényes elv alól kivételt tenni szükség volna. Ily kivétel mindenesetre a költségvetési törvényc z i k k szövegébe való felvételt igényelne, s az állami zárszámadásnak ahhoz képest való módosításait vonná maga u t á n. A nevezetesebb érvek, melyek a ministertanács „Észrevételeiben" a vasútépítési hitel kivételes jellegének kimutatására felsoroltatnak, főleg arra vonatkoznak : hogy az évnek azon szakában, midőn a jövő évi költségvetés szerkesztetik, ritkán láthatni előre, vájjon a jövő évben végrehajtatni remélt munkát bevégeztethetni és ugyanazért az azokra előirányzott költségek felhasználtathatni fognak-e? Különösen fennállónak mondatik ezen nehézség azért is, mert a vasút-