Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

vonalak építésének befejezése alkalmával, a végrészletek csak a fölülvizsgálat megtörténte és a jótállási időszak lejárta után fizethetők ki egészen. Ezek szerint tehát a vasútépítésnél főként azért nem lehetne a liitelmaradványok felhasználásánál a pótkezelési időtartamra szorítkozni: mert itten a költségvetés készítésénél állítólag nem lehetvén alapos előszámitást alkalmazni, rendszerint sokkal nagyobb hitel vétetik igénybe, mint a mi valóban szükségesnek bizonyul. Az államszámvevőszék nem oszthatja azon nézetet, miszerint a vasútépítésre fordítandó évi költségek előtervezésére szolgáló kiszámítási alapok oly annyira bizonytalanok volnának, hogy a tudomány kívánalmainak megfelelő — a valódi eredményt legalább megközelítő — előirányzatot készíteni ne lehetne. Tekintettel ugyanis azon körülményre, hogy az évi költségvetés mindenkor a megelőző év második felében terjesztetik az országgyűlés elé, mikor már az azon évre tervezett, de közbejött akadályok miatt ugyanabban be nem fejezhető nagyobbszerü építkezésekről, a vasutépitészeti igazgatóság magát tájékozhatja s a felhasználhatlan hitelmaradványt a jövő évi előirányzatba tényleg fel is veheti; tekintettel továbbá arra, hogy a vasutépitészeti igazgatóságnak tisztában kell lennie az iránt, m i 1 y vonalnak m e k k o r a részlete fog a jövő év folytában kiépítés alá vétetni; tekintettel arra, hogy a nevezett igazgatóságnak minden egyes vasút v on a 1 o z á s i munkálatai, az a 1- és fölépitmények részletes tervezetei és költségvetései rendelkezésére állanak; tekintettel továbbá arra, hogy minden nagyobbszerü munkálatokra nézve szerződések köttetnek, melyekben az államkincstár érdekének biztosítására s a kitűzött építési h a t á r i d ő k megtartása végett, a vállalkozók biztosítéki pénzek letételére köteleztetnek ; tekintettel végre arra is, hogy ezen szerződések pontozatai a vasutépitészeti igazgatóság előtt tökéletesen ismeretesek, miután a megállapítások, annak közreműködése mellett, jóval a munkálatok megkezdése előtt történnek, s hogy a bevégzett pályarészletek műszaki fölülvizsgálatára szükséges idő, valamint a vállalkozók irányában kikötött jótállási idő is, az előirányzat készítésekor már számba vehető ; mindezeknél fogva a számvevőszék azt véli, hogy az illető m űs zaki közegek körültekintőbb eljárása szükséges csak azon czél elérésére, hogy a vasútépítési előirányzat, — noha azt az előreláthatlan esélyek zavaró befolyásától teljesen függetlenné tenni nem lehet — legalább a valódi eredményt megközelítő, hozzávetőleges pontossággal eleve kiszámitassék, és a múlt évben netán elkésett és be nem fejezett építkezések költségei az előirányzatba ismét felvétessenek.