Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

A sz.-szék elnökét e meggyőződésében megerősítette azon tudat, hogy e jog, illetőleg kötelesség más országok hasonló intézményeinek ügyrendében is előfordul, noha e közegeket a törvény kevesebb önállósággal és függetlenséggel látszott felruházni, nevezetesen az osztrák számvevőszék ügyrendének 14. §-ában, melyet ez ismét a porosztól vett át: Iiistruction för die kön. Ober-Rechnungskammer in 18. Ab. 1824 §. 3. A számadások megvizsgálására vonatkozólag tehát támaszkodva, különösen a törvény 15. §-ra az „Ideiglenes ügyrendről" szóló javaslatába a következő §-t vette fel: „A számadások, illetőleg számadási okmányok nemcsak számszerint. hanem arra nézve vizsgálandók meg leginkább: vájjon az állami vagyon és jövedelmek kezelése, ugy a kiadási hitelek felhasználása körül történt intézkedések megfelelnek-e a törvényeknek, a fennálló szabályrendeleknek s az okszerű gazdálkodás követelményeinek? vájjon a ministerium kellő takarékossággal rendelkezett-e kiadási hitele fölött, vagy pedig, és mi módon lettek volna a költségek megszoríthatok! ?" A ministertanács a törvény 15-ik §-ának az idézett §. értelmében való alkalmazását annyira természetesnek találta, hogyha bár az ügyrend több más, kevésbé lényeges pontjaira észrevételei voltak, ezt elfogadta minden észrevétel n é 1 k ti 1 bizonyosan azért, mert legkissebb kétsége se lehetett arra nézve, hogy az „önálló, független" sz.-szék a számadási okmányok megvizsgálására, tehát a lényegre vonatkozólag nem bírhat kevesebb joggal és hatáskörrel, mint bírt a pénzügyiniiiisternek 1808-tól a sz.-szék felállításáig életben volt egyik osztálya az állam főkönyvelési osztály. A pénzügyminister meghagyta ugyanis ez osztálynak a részére kiadott utasítás 1 7-ik §-ában: „hogy miután a különféle czélokra engedményezett kiadási hitelek nem arra rendelvék, hogy minden esetre felhasználtassanak, hanem csak azért engedményez tetnek, hogy a szükséges kormányzati és közigazgatási költségek fedezése biztosítva legyen, — főgondja leend az államkönyvelési osztálynak: a valódi szükségletet mindenütt megismerni, hogy jövőre lehető megszorítások eszközöltethessenek. A 10-ik §-ban pedig ugyanazt parancsolja meg szóról szóra a főkönyvelési osztálynak, a mit az állami sz.-szék ügyrendének most már oly nagy visszatetszést okozott fentebb idézett elrendel. ö Igen, most már a ministertanács véleménye szerint: az állami sz.-szék átlépte a határt, melyet a törvény eléjé vont, mert ezen szavakkal: „e ministerium csak az útépítésnél felelt meg a várakozásnak", és hogy „a vasútépítésre megszavazott hitel ellenében történt megtakarítás ugy nemzetgazdászati, mint pénzügyi tekintetekből épen káros" a ministerium eljárása felett ítéletet mondott, már pedig a ministerium eljárása felett helyeslő, vagy kárhoztató ítéletet mondani a törvényhozás joga, mely e joggal az állami sz.-széket nem ruházta fel.