Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

Az állami számvevőszék nézete szerint átruházási jog a személyes járandóságoknál a közigazgatásilag rendszeresített egyöntetűség megsemmisítése nélkül nem is tételezhető fel. Ha pedig megtörténik, hogy itt ott a rendszeresített állomásoknak részben üresedésben hagyása mellett is, az ügyek folyama néhány tisztviselőnek, tuldijazásával fennakadás nélkül kezelhető, e körülményből korántsem véli azon következést vonhatni, hogy az ily niellékfizetéseknek a használt czim alatt való utalványozása már jogosult, hanem igen is azt, hogy maga az előirányzat nem volt a tényleges, a valódi szükségletnek megfelelő. Az állami számvevőszék továbbá a ministerelnök urnák az 510 frtnyi összeg csekély voltára való hivatkozását eljárásának számviteli oldalról való igazolásául elfogadhatónak nem véli, egyrészről azért, mert az 510 frtnyi összeg csak 5, illetőleg 7 hónapra eső részét képezi az egy évi 1.080 frtra rugó járandóságoknak, és ha még csekélyebb volna is, elvi fontosságot rejt magában, más részről azért, mert nevezett tisztviselők a havi pótlékokon kivül rendkivü 1 i működésűk díjazása fejében ezen rövid idő alatt még 200 illetőleg 100 frtnyi külön jutalmazásban is részesítettek, a miből ismét az tűnik ki, hogy nevezettek e czimén kettős jutalmazást nyertek, a mi ismét a fennálló szabályokba ütközik. A mi pedig a számtisztnek számtanácsossá történt kineveztetését illeti, az állami számvevőszék nem tartja hivatásának azt fejtegetni: hogy m i é r t ? hanem hogy hogyan történt? s ez oldalról tekintve a dolgot elvitázhatlannak látszik hogy a számtanácsosi állomást vagy rendszeresíteni, s ha már rendszeresítve volt, előirányozni, vagy pedig az avval járó költségtöbbletre póthitelt eszközölni lett volna szükséges. Belügyi tárcza. A belügy min is ter urnák (II. melléklet) első megjegyzése, miután csak azt állítja, a mit a számvevőszék maga is elismert, további fejtegetés tárgya nem lehet. A 2-ik pont alatti észrevételének helyességét a számvevőszék elismeri, kötelességének tartja azonban hozzá adni, hogy igaz ugyan, miszerint a fenállott csendörezredek után fenmaradt pénzmaradványoknak a magyar pénztárakba való beszállítása megtörtént, de megtörtént az 1871. év deczember hava végén, az állami számvevőszék észrevétele pedig 1871 -ik évi october hava 27-én kelt, tehát teljes joggal. Miután továbbá a belügyiminister a még függőben maradt többi ügyeket is észrevétel, illetőleg felvilágosítás tárgyává tette, bővebb tájékozhatás tekintetéből szükségesnek látszik ez ügyek tényállását is röviden körvonalozni. Azon intézkedés ellen, mely szerint, a felhozott indokokból czélszerünek látszott két főtisztet két-két törvényhatóság vezetésével megbízni, mint hozzá nem