Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1892
964 1891. A pénzügyi felhatalmazás meghosszabbítása. 21-én a fölhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot benyujtá. Ez a javaslat a képviselőházban ápril 28., 29., 30. és május 2-án, tehát négy ülésen keresztül tárgyaltatott. Helfy Ignácz határozati javaslatot adott be, mely igy hangzott: „minthogy az alkotmányos szabadságok legerősebb alapját s a nemzeti képviseletnek a kormányzat hathatós ellenőrzésére irányuló jogát az állami költségvetésnek kellő időben való szabad és nyugodt tárgyalása s parlamenti megállapodása képezi; „minthogy a költségvetés utólagos tárgyalása a parlamentet vagy a bevégzett kormányzati tények előtt való meghajtásnak, vagy ama tények utólagos felforgatásának kényszere alá helyezi s egyik esetben az alkotmányosság lényege, másik esetben az ország közviszonyainak szilárdsága szenved súlyos megtámadtatást; „minthogy az ország jelenlegi kormánya részint öntudatosan, a mult országgyűlés időelőtti s indokolatlan feloszlatása által, részint öntudatlanúl a nagy reformkérdések megoldása körüli készii.letlensége és tájékozatlansága által a nemzeti képviseletet oly helyzetbe hozta, hogy ez a költségvetést meg nem állapíthatta, s ekként az ország kormányzása az év legnagyobb részében költségvetési törvény nélkül, tehát a nemzeti akarat kijátszásával folytattatik; s végezetül „minthogy a kormány ekként a nemzetnek nemcsak életbe vágó érdekeit, de a feketesárga szinnek s egyéb idegen állami jelvények legutóbb tapasztalt becsempészése s egyéb tényei és mulasztásai által is államunk tekintélyét s nemzetünk méltóságát és önérzetét súlyosan megsértette s állami önállóságunkra nézve veszélyes s nemzeti önérzetünk előtt gyűlöletes irányoknak tesz szolgálatot; „ezen okoknál fogva elhatározza a képviselőház, hogy az ország jelenlegi kormányának, mint bizalmára méltatlannak, kormányzati felhatalmazásról szóló indemnitasi törvényjavaslatot meg nem szavazza, Gróf Apponyi Albert szintén határozati javaslattal lépett föl, mely szerint: „minthogy ujabb pénzügyi felhatalmazásnakj szüksége még nincs beigazolva, ha pedig előállana, ezt kizárólag] a kormánynak erőszakos és előrelátás nélküli eljárása okozná;, minthogy az 1892-ik évi költségvetésnek eddigi tárgyalása is:
