Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1891

944 1891. A horvát-szlavouországi földtehermentesitési pótlék. i • 1 i elfogadta ugyan, de csakis azon feltétel alatt, ha egyszersmind az 1884. január 1. óta a horvát-szlavon földtehermentesitési pótlékból felhalmozódott feleslegek felett a két országos bizottság között egyezkedés jő létre. Ezen feleslegekre nézve pedig ugyanazon üzenetben a horvát-szlavon országos bizottság azon nézetet állította fel. hogy a horvát-szlavon föld,tehermentesitési alap önálló jogi személyt képez, melynek külön jogai és kötelezettségei vannak, nevezetesen jogai vannak a törvény értelmében a földtehermentesitési pótlékból eredő összes jövedelemre, kötelezettségei pedig a földtehermentesitési kötvényeknek birtokosaival szemben, a kik az ő hitelezői, a minél fogva a horvát-szlavon országos bizottság azt követelte, hogy az 1884. január 1. óta felhalmozódott feleslegek kizárólag a horvátszlavon földtehermentesitési alap rendelkezésére bocsáttassanak. Az ezentúl szóval folytatott tárgyalások alkalmával a a magyar országos bizottság mindenekelőtt a horvát-szlavon bizottság emiitett nézetével szemben azon elvi álláspontra helyezkedett, hogy a regnicoláris deputatiók igenis illetékesek az 1868: XXX. t.-cz. valamely szakaszának módosítására, a fennálló törvény alkalmazásának módja azonban nem tartozik a regnicoláris deputatiók illetékességi körébe, mert a kiegyezési törvény 8. §-a értelmében a közös pénzügyi kormányzat Horvát-Szlavon- és Dalmátországokra is kiterjed, ezen közös pénzügyi kormányzat pedig kizárólag a közös országgyűlésnek felelős magyar kir. pénzügyminister által gyakoroltatik. És ugyanezen törvény 28. §-a szerint a Horvát-Szlavonországok és Magyarország közti leszámolás szintén a magyar korona országainak közös törvényhozása elé tartozik, ott megvizsgáltatik és csakis tudomás végett közöltetik Horvát-Szlavonországok országgyűlésével. De eltekintve az illetékességi kérdéstől, a magyar országos bizottság nem is tartotta szükségesnek, hogy a többször emiitett, a múltból eredő feleslegekre nézve Horvát-Szlavonországok és Magyarország közt valamely új törvényes egyezkedés történjék, mert tagadhatatlan ugyan, hogy az 1868-ki törvény 21. §-a liézagos és a feleslegekre nézve egyenesen nem intézkedik, de Bzen hézag a törvény egész szelleméből könnyen pótolható, ezen szellem pedig nem a horvát-szlavon, hanem a magyar országos bizottság nézetét igazolja.