Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1891

1891. 945 Ugyanis az 18G8-iki kiegyezési törvény keletkezése óta annak pénzügyi része két izben lett megujitva, 1880-ban és 1889-ben. Mindkét alkalommal általános elvül lett kimondva, hogy Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adói és egyéb közjövedelmei ugy osztandók fel, hogy azoknak bizonyos százaléka (az 1880-ki törvény szerint 45, az 1889. törvény szerint 44 százalék) Horvát-Szlavonországok belszükségleteire fordittassék, a többi 55, illetőleg 56 százalék pedig azon összeg fedezésére, melylyel Horvát-Szlavonországok egyfelől a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt közöseknek jelölt ügyek költségeihez hozzájárulni tartoznak. Mindkét törvényben egyenkint elő vannak sorolva Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek azon nemei, melyek kivételesen nem esnek ezen megosztás alá, hanem kizárólag Horvát-Szlavonország belszükségleteire forditandók. A megosztás alá nem eső ezen kivételek közt sem az egyik, sem a másik törvényben a földteherrnentesitési pótlékból eredő jövedelem nem fordul elő és igy világos, hogy ezen jövedelem is a megosztás alá eső közjövedelmek közé tartozik azon egyetlen megszorítással, hogy abból első sorban a földteherrnentesitési czélokra megkívántató összegek fedezendők. A többire, azaz az emiitett feleslegekre nézve áll az általános szabály és igy azokra is a megosztási kulcs alkalmazandó. A horvát-szlavonországi földteherrnentesitési pótlék. A magyar országos bizottság felfogása mellett szól ezen kivül a kiegyezési törvény 27. §-a is, mely azt mondja, hogy ha Horvát-Szlavonországok jövedelmei az adóképesség emelkedése folytán felülhaladnák a közös költségek azon részét, mely a törvény értelmében ez országokra esnék, akkor ezen felesleg Horvát-Szlavonországok rendelkezése alá esik. A törvényhozás tehát ott, a hol egy bizonyos feleslegre nézve kivételt akart tenni, ezt egyenesen meg is mondta és igy megmondta volna kétségen kivül a földtehermentesitési pótlékból eredő feleslegre nézve is, ha szándékában lett volna ezen feleslegre nézve szintén kivételt tenni; hallgatása igazolja tehát a magyar országos bizottság azon felfogását, hogy ezen feleslegek ugyanazon elbánás alá esnek, mint Horvát-Szlavonországok bármely egyéb közjövedelmei. MATLEKOVITS : M»rynrori«iig AUunliáitarUtink története. II. (jO