Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1876
66 1876. Vasutak beruházási kölcsöne, A brassó-tömösi vasút. Járadékkölcsön. a törvény alapján kiszolgáltatott biztositási előlegek visszafizetésére, nem fordítható. Midőn 1876. évben a kormány a keleti vasutat az állam számára átvette, az 1876: L. t.-cz. a magyar keleti vasút megvételéről 4. §-ában kimondja, hogy az 1875: XLI. t.-cz. 2. §. j alapján kibocsátandó elsőbbségi kötvényeknek az állam által leendő átvételéről szóló 1876: XI. t.-cz. határozatai a keleti vasutat illetőleg érvényen kiviil helyeztetnek. — A vasutak bajainak orvoslásán kiviil a vasuttigy különben is fejlesztetett. A Romániával kötött és az 1874: XXVII. törvényczikkbe iktatott vasúti egyezmény 4. §. szerint köteles volt mind a két kormány, tehát a magyar épugy, mint a román, megtenni a szükséges intézkedéseket a végből, hogy a tömösi szoroson át létesítendő vasúti kapcsoló vonal a szerződés ratificatiójának kicserélése napjától számítandó 4 év alatt ki legyen épitve és j üzletbe helyezve. Miután román részről az építkezés tényleg i megkezdetett, a kormány 1876. május 21-én törvényjavaslatot terjesztett elő, melyet a törvényhozás el is fogadott. Ezen 1876: XXXIV. t.-cz. „a brassó-tömösi határszéli vasút kiépítésére szükséges hitelről" felhatalmazza a ministeriumot, hogy a tömösi szoroson át létesítendő 25. 34 6 kilométer hosszú összekötő vasútvonal magyarországi részét kiépíttesse; ennek kiépítésére és üzletképes állapotba helyezésére az időközi kamatokon kiviil 4,188.550 frtot engedélyezvén (1. §.) Ez összegből az 1876. évre 1 millió forint póthitel adatott (2. §.) Széli Kálmán pénzügyminister, az államhitel ügyének kellő rendezése czéljából az 1876. évi költségvetés beterjesztésekor kijelentette azt, hogy járadékkölcsönnek meghonosítását tartja szükségesnek. E végből 1875. deczember 7. törvényjavaslatot terjesztett elő 80 millió osztrák értékű forint járadékkölcsönről. Ezen összeg szükséges volt a) egy oly tartalékra, melyből a pénzügyminister a magyarországi sajátlagos viszonyoknál fogva az év első hét hónapjában beálló hiányt, mely a későbbi hónapok jövedelmei által födözést nyer, még kellő időben előlegezhesse; b) az 1875 : XLI. t.-cz. által a vasutak számára 700.000 frt erejéig kamatbiztositásban részesített beruházások eszközlésére. A pénzügyminister ugyanis abban a nézetben volt, j hogy az államhitel előnyére nem szolgálhat, ha az egyes vas-
