Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1876
1876. 67 utak az emiitett czélokra külön kisebb kölcsöneikkel a pénzpiaczra jutnak; ez okból óhajtotta, hogy az állam fedezze egyelőre az emiitett szükségleteket, s a vasutak a megfelelő kölcsönkötvényeket adják át az államnak; c) az a) és ~b) pont alatt kifejtett czélokra a pénzügyminister 50 milliót számított, az így még megmaradó 22 milliót a 153 milliós kölcsön, illetőleg az I. és II. kibocsátású kincstári utalványok beváltásának megkezdésére fordítaná. A kölcsön járadékalakjának indokolásául a pénzügyminister utal mindenekelőtt arra, hogy a kölcsönök ezen neme már elvileg a leghelyesebb és minden tekintetben legczélszerübb és legkevésbbé terhes. „Azon tény, hogy államadósságunk a leghatalmasabb európai államok példájára járadékadóssággá változtatik át, állami hitelviszonyaink consolidatiójáról tanúskodik." A pénzügyminister által előterjesztett javaslatot a törvényhozás nehézség nélkül (a képviselőházban csak a szélsőbal ellenezte) elfogadta, s igy az 1875 : XLIX. t.-cz. „a 80 millió o. ért. frt járadékkölcsönről" felhatalmazza a pénzügyministert, hogy pénztári tartalék-készletek alkotása, a vasúti társulatoknak az 1875 : XLI. t.-cz. 2. §. szerint beruházásokra szükséges összegek fedezése és az 1873 : XXXIII. és 1874 : XIV. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásának megkezdése czéljából 80 millió osztrák értékű forint erejéig arany pénzben befizetendő járadékkölcsönt bocsáthasson ki. A járadékkötvények első felét, névszerint 40 millió o. é. forintot 80 2/ 4 árfolyammal arany értékben befizetve árusíthatja. A kötvények másik felének eladási árfolyama 81 2/ 4-nél kisebb nem lehet. A járadékkötvények után az államkincstár kamat fejében 6 százalékot fizet arany értékben, félévi utólagos részletekben. Az államadósságok után az adó- és bélyegmentesség megadatott. A kötvények tőzsdei jegyzése fejében fizetendő külföldi bélyeg és illeték az állam terhére esik. Széli a kölcsön kamatozásának magasságát az első kibocsátásnál 7'45°/ 0" r a> a másodiknál 7"35°/ 0-ra, s igy átlag 7"4°/ 0-ra tette. A kincstári utalványok visszaváltására, épugy mint a vasúti beruházásokra nézve a törvény 6. §. szerint külön törvény intézkednék. 5* Járad^kkölcsöir.
